Az elmúlt évszázadokban számos elmélettel magyarázták már a Birodalom bukását, de a jégkorszak eddig még nem merült fel.
Évszázadok óta kutatják tudósok, hogy mi vezethetett a Római Birodalom összeomlásához – a válaszokat pedig politikai instabilitásban, katonai vereségekben, gazdasági válságokban keresték. Ám egy friss nemzetközi kutatás most új, sokkoló tényezőt helyez a középpontba: egy brutális, több évszázados éghajlati katasztrófát, írja a Daily Star.
A pusztító mini jégkorszak
A Queen’s University (Kanada), a University of Southampton (Egyesült Királyság) és a Chinese Academy of Sciences (Peking) kutatói szerint egy „mini jégkorszak” – amely nagyjából Kr. u. 540 körül kezdődött – akár döntő szerepet is játszhatott Róma bukásában. A jelenség hátterében valószínűleg óriási vulkánkitörések álltak, amelyek hatalmas mennyiségű hamut és törmeléket lövelltek a légkörbe, csökkentve a napsugárzást, és drámaian lehűtve a bolygó klímáját.
A kutatás kulcsa egy figyelemre méltó geológiai lelet: Izlandon talált ősi kőzetekben mikroszkopikus cirkonkristályokat fedeztek fel. A kristályok eredetileg Grönlandról származnak, és Izlandra csakis jégtömbök, gleccserek révén juthattak el. Ez pedig alátámasztja azt az elméletet, hogy a korszakban komoly jéghegyvándorlás történt, méghozzá az éghajlatváltozás hatására.
Kulcsfontosságú információk nyerhetők ki
A kutatás vezetője, Christopher Spencer geológus így nyilatkozott: „A cirkonok lényegében időkapcsolók, amelyek megőrzik a kristályosodásuk idejét, valamint a kémiai összetételükre vonatkozó létfontosságú információkat.” Valamint hozzátette azt is: „A koruk és kémiai összetételük együttes vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy ujjlenyomatszerűen beazonosítsuk a Föld jelenleg felszínen lévő területeit – hasonlóan ahhoz, ahogyan azt az igazságügyi szakértők is teszik.”
A cirkonkristályok vizsgálata kimutatta, hogy az izlandi üledékanyag egy része valóban több milliárd éves kőzetekből származik, ráadásul olyanokból, amelyek Grönlandon találhatók meg. A kutatók szerint az ilyen hosszú távú jégszállítás csak akkor történhetett meg, ha a világon valóban drámai lehűlés, azaz egy mini jégkorszak zajlott.
Ez lehetett a végső csapás
David Gernon, a University of Southampton tudósa rámutatott, hogy ez az időszak egybeesik egy ismert jégszállítási periódussal, amikor hatalmas jégtáblák váltak le a gleccserekről, sodródtak át az óceánon, majd elolvadtak, és törmeléküket idegen partokon szórták szét.
Bár a kutatók nem állítják, hogy a jégkorszak közvetlenül okozta volna Róma bukását, a következményei – élelmiszerhiány, társadalmi elégedetlenség, tömeges népvándorlás – akár végzetes csapást is mérhettek a már megrendült birodalomra. Gernon szerint: „Ami a Római Birodalom bukását illeti, ez a klímaváltozás lehetett az a bizonyos utolsó csepp a pohárban.”
A történelem új fénytörésbe kerül: lehet, hogy nem is a barbárok, nem a korrupció, hanem a természet adott végső kegyelemdöfést a világ egyik legnagyobb birodalmának? És ha egyszer megtörtént… vajon velünk is megtörténhet újra?
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin fegyverszünetet rendelt el
Rekordszámban térnek haza a magyarok Ausztriából és Németországból
Olyan folyadékot alkottak kutatók, amely képes visszanyerni az alakját
Valóban egészségtelenebbül táplálkoznak a magyarok, mint az amerikaiak?
Megtudhatjuk végre, hogy a Földön hogyan jött létre az élet – állítják szakértők
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért