Egy Aquincumban talált medál segít megfejteni, hogyan hangzott az ógörög nyelv
Az ókori görög nyelv hangzásának pontos rekonstruálása évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a nyelvészeket. Bár soha nem fogjuk teljes bizonyossággal tudni, hogy pontosan hogyan beszéltek az ókori görögök, újabb kutatások és különleges régészeti leletek egyre közelebb visznek bennünket a válaszhoz.
A mindennapi emberek nyelvhasználata a kulcs
A klasszikus nyelvész, Tim Whitmarsh, a Cambridge Egyetem professzora szerint a hétköznapi emberek által készített feliratok, különösen a helyesírási hibák, értékes információkat szolgáltatnak a korabeli kiejtésről. Míg a hivatalos szövegek ragaszkodtak a konzervatív helyesíráshoz, a népszerűbb, hétköznapi írásokban a szavak leírása gyakran követte a kiejtést. Ez a jelenség lehetővé teszi a kutatók számára, hogy közelebb kerüljenek ahhoz, hogyan is hangozhatott valójában az ókori görög nyelv.
A szerelmes vers, amely bejárta a Római Birodalmat
Az egyik legizgalmasabb lelet egy apró ékszer, amelyen egy rövid, rímelő szerelmes vers olvasható:
„λέγουσιν ἃ θέλουσιν λεγέτωσαν … οὐ μέλι μοι σὺ φίλι με συνφέρι σοι”
„Mondják, amit akarnak, mondják csak… nem érdekel. Szeress engem, jót tesz neked.”
Ez a vers nemcsak nyelvészeti szempontból fontos, hanem kulturális jelentőséggel is bír. Az Aquincumi Múzeumban őrzött ékszeren kívül további tizenkilenc hasonló feliratot találtak a Római Birodalom különböző pontjain, például Spanyolországban is. A kutatók szerint ez a rövid költemény nem az elit, hanem a hétköznapi, írástudó emberek körében terjedt el, és egyszerű, könnyen megjegyezhető nyelvezetet használ.
A vers ritmusa és a beszélt nyelv fejlődése

Az ógörög feliratos medál az aquincumi múzeumban, amelyet az aquincumi helytartó palotájában találták. Heiko Fischer
A Greek Reporter szerint a klasszikus görög költészetben a ritmust a szótagok hosszúsága határozta meg. Ez eltér a későbbi, hangsúlyos metrumtól, amely a szótagok hangsúlyára épül. Whitmarsh kutatásai szerint azonban már a Kr. u. 2-3. században is léteztek olyan versezetek, amelyek hangsúlyos metrumot használtak. Ez azt jelenti, hogy a beszélt görög nyelvben a hangsúlyos beszédmód már jóval korábban elterjedt, mint azt korábban gondolták.
A vers könnyed, ritmikus szerkezete – amely Whitmarsh szerint akár egy modern sláger fő versszakára is emlékeztethet – azt mutatja, hogy a mindennapi beszédben a hangsúlyos ritmus teljesen természetes volt. Ez a felismerés új megvilágításba helyezi a görög nyelv fejlődését, és azt, ahogyan a beszélt nyelv hatott az irodalmi formákra is.
A kulturális és társadalmi háttér
Az ókori Római Birodalom gazdagsága és a társadalmi mobilitás lehetővé tette, hogy ilyen egyszerű, mégis univerzális költemények gyorsan elterjedjenek. Az ékszerekbe vésett versek nemcsak szerelmi vallomások, hanem a korabeli információs hálózatok, és kulturális kapcsolatok lenyomatai is voltak. A kutatók szerint ezek a tárgyak és szövegek bepillantást engednek abba, hogyan beszéltek, gondolkodtak és éreztek az ókori emberek.
Bár az ókori görög nyelv hangzását sosem fogjuk teljes pontossággal visszaadni, a hétköznapi emberek által hátrahagyott feliratok, valamint a költészet ritmusának változásai értékes betekintést nyújtanak a múlt hangjaiba. A leletek megmutatják, hogy a beszélt nyelv és a költészet szorosan összefonódott, és hogy az ókori görögök világa sokkal közelebb áll hozzánk, mint azt elsőre gondolnánk.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Felismered Budapest szabadkőműves jelképeit?
Trump és Zelenszkij „történelmi jelentőségűt” beszéltek a Vatikánban
A Holdon épülhet hamarosan atomerőmű egy elképesztő projekt részeként
Ez történik, amikor hétköznapi emberek mennek az űrbe
Hogyan hódította meg a világot a burgonya?
A Jégmúmia, amely felfedte előttünk az őskor rejtelmeit