Hogyan hódította meg a világot a burgonya?

A burgonya története Dél-Amerikában, az Andok vidékén kezdődött mintegy tízezer évvel ezelőtt. Az emberek itt kezdték el háziasítani ezt a tápanyagban gazdag gumós növényt, amely magas keményítőtartalma miatt értékes élelmiszerforrásnak bizonyult.

Az andoki népek nemcsak termesztették, de különféle módokon készítették is a burgonyát: sütötték, főzték, pépesítették. Felfedezték, hogy a burgonya éjszakai fagyasztása, majd vízének kipréselése és napon szárítása lehetővé teszi, hogy évekig eltartható legyen – életmentő megoldás rossz termésű években — számolt be róla a Geo History.

A spanyolok találkozása a “papa”-val

A 16. században érkező spanyol konkvisztádorok felfedezték a burgonyát, amelyet a helyiek “papa”-nak hívtak. Az elnevezés spanyolban “patata”-vá változott – részben a karibi “batata” (édesburgonya) keveredése miatt, részben talán azért, hogy elkerüljék a Pápa (“Papa”) megsértését.

Az első lépések Európában: gyanakvás és állateledel

Az európaiak kezdetben gyanakodtak az új növényre, amely a mérgező nadragulyára hasonlított. A burgonyát főként állatokkal, betegekkel és éhezőkkel etették, például a sevillai kórházakban. A növény lassan terjedt, elsőként a spanyol birodalomban és a Kanári-szigeteken.

Angliába és Írországba is eljut

Francis Drake, az angol kalóz, valószínűleg burgonyát zsákmányolt Amerikában, és hazavitte Angliába. Írországban gyorsan elterjedt a szegények táplálékaként, mivel könnyen termeszthető és hosszú ideig eltartható volt. Más források szerint baszk halászok is terjeszthették.

Botanikusok és kalandorok terjesztik Európában

A burgonya a 17. században főleg botanikusok körében terjedt, akik egzotikus növényként nevelték. Carolus Clusius jelentős szerepet játszott az elterjesztésében, amikor Frankfurtból szétküldte Európa-szerte a gumókat.

A mezőgazdaság új kedvence

A burgonya különösen Észak-Olaszországban hódított, ahol “kis szarvasgombának” (taratouffli) nevezték. Könnyű termesztése, földalatti növekedése (védve a portyázó hadseregek elől) és közvetlen fogyaszthatósága miatt egyre népszerűbb lett.

A burgonya hódítása Ázsiában

Portugál hajósok vitték a burgonyát Indiába és valószínűleg tovább Kínába is, ahol gyorsan elterjedt a növekvő népesség élelmezésére. A burgonya négy-ötöd annyi vizet igényelt, mint a rizs – hatalmas előnyt jelentett a mezőgazdaság számára.

A “burgonyakirály” és a francia forradalom

I. Frigyes porosz király (“a Burgonyakirály”) tudatosan népszerűsítette a burgonyát: őrzött burgonyaföldeket mutogatott, hogy vonzóbbá tegye a növényt. Franciaországban Antoine Parmentier szintén harcolt a burgonya elismertetéséért, miután a porosz fogságban ráébredt annak tápláló értékére.

A sült krumpli születése

A burgonyát hamarosan új módon is felhasználták: Párizsban a Pont Neuf hídján árusok olajban sült burgonyadarabokat árultak – megszülettek a “frites”, vagyis a sült krumpli. A belga Namur városában is magukénak tartják a találmányt, egy befagyott folyó melletti kreatív szükségmegoldás nyomán.

A burgonya az ipari forradalom motorja

Olcsósága, tápértéke és hosszan eltarthatósága miatt a burgonya alapvető élelmiszerré vált Európában, különösen az ipari forradalom idején, amikor a gyárak munkásait táplálta. Termelése egész Európát átszőtte, még Oroszországba is eljutott, bár ott kezdetben ellenállásba ütközött.

A burgonyavész: tragédia Írországban

Az 1840-es években a burgonyavész (Phytophthora infestans) pusztította a termést, különösen Írországban, ahol a lakosság harmada a burgonyatermesztésre támaszkodott. Az éhínség több mint egymillió ember halálát okozta, és kétmilliót kényszerített kivándorlásra.

A burgonya ma: a világ tápláló hőse

A 19. század végétől a burgonya Afrikában is elterjedt. A második világháború után a mezőgazdasági mechanizáció robbanásszerűen növelte a termelést. Ma évente körülbelül 375 millió tonna burgonyát termesztenek világszerte. Kína a legnagyobb termelő, India a második, míg Ukrajna a háborúig a harmadik helyet foglalta el.

A jövő növénye

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a burgonyát kulcsfontosságú szereplőnek tartja a globális élelmiszerbiztonságban, és célja, hogy 2030-ra megduplázza a termelést 700 millió tonnára.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Elképesztő felfedezés: a Mars egykor idegen létformák otthona lehetett
Új színt fedeztek fel a kutatók