A burgonya története Dél-Amerikában, az Andok vidékén kezdődött mintegy tízezer évvel ezelőtt. Az emberek itt kezdték el háziasítani ezt a tápanyagban gazdag gumós növényt, amely magas keményítőtartalma miatt értékes élelmiszerforrásnak bizonyult.
Az andoki népek nemcsak termesztették, de különféle módokon készítették is a burgonyát: sütötték, főzték, pépesítették. Felfedezték, hogy a burgonya éjszakai fagyasztása, majd vízének kipréselése és napon szárítása lehetővé teszi, hogy évekig eltartható legyen – életmentő megoldás rossz termésű években — számolt be róla a Geo History.
A spanyolok találkozása a “papa”-val
A 16. században érkező spanyol konkvisztádorok felfedezték a burgonyát, amelyet a helyiek “papa”-nak hívtak. Az elnevezés spanyolban “patata”-vá változott – részben a karibi “batata” (édesburgonya) keveredése miatt, részben talán azért, hogy elkerüljék a Pápa (“Papa”) megsértését.
Az első lépések Európában: gyanakvás és állateledel
Az európaiak kezdetben gyanakodtak az új növényre, amely a mérgező nadragulyára hasonlított. A burgonyát főként állatokkal, betegekkel és éhezőkkel etették, például a sevillai kórházakban. A növény lassan terjedt, elsőként a spanyol birodalomban és a Kanári-szigeteken.
Angliába és Írországba is eljut
Francis Drake, az angol kalóz, valószínűleg burgonyát zsákmányolt Amerikában, és hazavitte Angliába. Írországban gyorsan elterjedt a szegények táplálékaként, mivel könnyen termeszthető és hosszú ideig eltartható volt. Más források szerint baszk halászok is terjeszthették.
Botanikusok és kalandorok terjesztik Európában
A burgonya a 17. században főleg botanikusok körében terjedt, akik egzotikus növényként nevelték. Carolus Clusius jelentős szerepet játszott az elterjesztésében, amikor Frankfurtból szétküldte Európa-szerte a gumókat.
A mezőgazdaság új kedvence
A burgonya különösen Észak-Olaszországban hódított, ahol “kis szarvasgombának” (taratouffli) nevezték. Könnyű termesztése, földalatti növekedése (védve a portyázó hadseregek elől) és közvetlen fogyaszthatósága miatt egyre népszerűbb lett.
A burgonya hódítása Ázsiában
Portugál hajósok vitték a burgonyát Indiába és valószínűleg tovább Kínába is, ahol gyorsan elterjedt a növekvő népesség élelmezésére. A burgonya négy-ötöd annyi vizet igényelt, mint a rizs – hatalmas előnyt jelentett a mezőgazdaság számára.
A “burgonyakirály” és a francia forradalom
I. Frigyes porosz király (“a Burgonyakirály”) tudatosan népszerűsítette a burgonyát: őrzött burgonyaföldeket mutogatott, hogy vonzóbbá tegye a növényt. Franciaországban Antoine Parmentier szintén harcolt a burgonya elismertetéséért, miután a porosz fogságban ráébredt annak tápláló értékére.
A sült krumpli születése
A burgonyát hamarosan új módon is felhasználták: Párizsban a Pont Neuf hídján árusok olajban sült burgonyadarabokat árultak – megszülettek a “frites”, vagyis a sült krumpli. A belga Namur városában is magukénak tartják a találmányt, egy befagyott folyó melletti kreatív szükségmegoldás nyomán.
A burgonya az ipari forradalom motorja
Olcsósága, tápértéke és hosszan eltarthatósága miatt a burgonya alapvető élelmiszerré vált Európában, különösen az ipari forradalom idején, amikor a gyárak munkásait táplálta. Termelése egész Európát átszőtte, még Oroszországba is eljutott, bár ott kezdetben ellenállásba ütközött.
A burgonyavész: tragédia Írországban
Az 1840-es években a burgonyavész (Phytophthora infestans) pusztította a termést, különösen Írországban, ahol a lakosság harmada a burgonyatermesztésre támaszkodott. Az éhínség több mint egymillió ember halálát okozta, és kétmilliót kényszerített kivándorlásra.
A burgonya ma: a világ tápláló hőse
A 19. század végétől a burgonya Afrikában is elterjedt. A második világháború után a mezőgazdasági mechanizáció robbanásszerűen növelte a termelést. Ma évente körülbelül 375 millió tonna burgonyát termesztenek világszerte. Kína a legnagyobb termelő, India a második, míg Ukrajna a háborúig a harmadik helyet foglalta el.
A jövő növénye
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a burgonyát kulcsfontosságú szereplőnek tartja a globális élelmiszerbiztonságban, és célja, hogy 2030-ra megduplázza a termelést 700 millió tonnára.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Elképesztő felfedezés: a Mars egykor idegen létformák otthona lehetett
Új színt fedeztek fel a kutatók
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Trója: a leghíresebb görög eposz, a világhírű feltárás színhelye ma a mókusok birodalma
Kis Vatikán: Hallottál már Budapest különleges negyedéről?
Ez Magyarország leggyakoribb utcaneve
Trump határidőt húzott az orosz-ukrán békemegegyezésnek
Megfejtették az utolsó vacsora helyszínén festett jeleket
Felismered Budapest szabadkőműves jelképeit?