A szakember világosan fogalmaz a mesterséges intelligencia kapcsán: tigriskölyköt nevelünk otthon, és nem tudjuk, mikor támad ránk.
Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb úttörője kifejtette, az emberiség vakon rohan egy ismeretlen jövő felé, miközben a saját teremtménye fenyegetésében él, derül ki a LADbible cikkéből.
Friss Nobel-díjasról van szó
Aki azt hiszi, hogy ez csak egy újabb hollywoodi rémálom, az jobb, ha figyel. Hinton, akit joggal emlegetnek az AI keresztapjaként, nem egy szenzációhajhász megmondóember. Ő az a tudós, aki még 1986-ban kidolgozta azt a módszert, amely megalapozta a ma ismert nagy nyelvi modelleket. És tényleg tudja, hogy miről beszél: tavaly fizikai Nobel-díjat nyert az mesterséges intellgencia terén végzett úttörő munkájáért.

Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia “keresztapja”. Fotó: Flickr/collisionconf
Most azonban nem ünnepelni jött – hanem figyelmeztetni. És amit mond, az hátborzongató. „A legjobban úgy érthetjük meg a helyzetet, ha az AI-ra egy cuki tigriskölyökként tekintünk. Ha nem tudod teljes bizonyossággal garantálni, hogy nem fog megölni, mikor felnő, akkor aggódnod kell” – mondta Hinton egy interjúban. És ő már nagyon is aggódik.
Kiszoríthat minket a mesterséges intelligencia
Szerinte ugyanis reális esély van arra, hogy a mesterséges intelligencia egyszerűen lecserél minket. Hinton nem kertelt: becslése szerint 10–20% az esélye annak, hogy az AI átveszi az uralmat és kiszorítja az emberiséget a Földről. Ez talán nem hangzik soknak – de például felszállnánk egy repülőre, ami ilyen eséllyel zuhan le?
A probléma ott kezdődik, hogy az emberek többsége egyszerűen nem értette meg, mi közeleg. „Az emberek még nem fogták fel, mi történik. Nem értik, hogy mi vár ránk” – mondta. És ebben a vészjósló hangvételben nincs semmi túlzás, ha a világ egyik legnagyobb AI-szakértője kongatja a vészharangot.
Hinton szerint az MI fejlődése jóval gyorsabb, mint amit korábban gondoltak. A tudományos világ jelentős része ma már úgy véli, hogy 20 éven belül lesznek olyan gépeink, amelyek okosabbak, mint mi magunk. És onnantól kezdve csak egy kérdés marad, amit a szakember így tolmácsol: „Hány példát ismerünk arra, hogy egy kevésbé intelligens lény hosszú távon irányítani tud egy nála okosabbat? Nagyon keveset.”
A technológiai cégek sem segítenek
A kutató egy másik aggasztó jelenségre is rámutatott: a nagy technológiai cégek keményen lobbiznak a szabályozás ellen, pedig már most is alig van korlátozás. Hinton úgy véli, hogy csakis állami beavatkozással lehetne lassítani a fejlesztések őrült tempóját, és rákényszeríteni a cégeket arra, hogy előbb megértsék, mit is hoznak létre valójában.
És amíg ez nem történik meg, marad a remény, hogy a gépeknek tetszeni fog az emberi udvariasság. Hinton ennek kapcsán egy kis humort is megenged magának: véleménye szerint a mesterséges intelligenciának mondott „kérem” és „köszönöm” szavak arra is jók, hogy feleslegesen terheljék a szervereket, és így lassíthatják azt a folyamatot, aminek a végén talán az emberiség kiirtásáig is eljutunk.
Mindenesetre a professzor szavai ma még túl merésznek tűnnek, de ne feledjük: azok, akik időben figyelmeztetnek, gyakran a jövő igazi prófétái. És Hinton szerint nem kizárt, hogy végül az általunk kifejlesztett intelligencia lesz az, ami elpusztít minket.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: Pixabay
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy város, ami útra kelt: A túlélésért küzdő Kiruna elképesztő története
Őrület: a Nap elsötétítésére indul 24 milliárd forintos kísérlet
Megcáfolták az Ősrobbanás elméletét, teljesen máshogy jöhetett létre a világ?
Bebarangoltuk Észak-Írországot: zöld dombok, konfliktusok és legendák – képgaléria
Ősi sötét praktikák: Görög átoktáblák Athén sírjai között
Hunyadi János zseniális harcmodora – Stratégia a túlerő ellen