40 éves adatok igazolhatják a Naprendszer kilencedik bolygójának létezését

Egy csillagászcsoport régi adatokat böngészett, amikor rábukkantak valami olyasmire, ami igazolhatja a Naprendszer kilencedik bolygójának – a rejtélyes égitest, amely jóval a Neptunusz pályáján túl kering – létezését.

2016-ban két csillagász, Konstantin Batygin és Mike Brown az adatokat vizsgálva azt találta, hogy hat égitestet a Neptunuszon túl egy hatalmas tárgy gravitációja „terelget”. A felfedezés óta több csoport is próbált már rábukkanni a rejtélyes objektumra, amely bár hihetetlennek hangzik, megmagyarázná egyes, a Kuiper-övben található, hosszú periódusú égitestek pályájának dőlését, illetve az óriásbolygók között retrográd pályán mozgó égitestekét. A NASA közleménye szerint emellett abban is segíthet a hipotetikus bolygó, hogy a Naprendszer végre „normálisnak” tűnjön, ugyanis a más csillagrendszerekben található leggyakoribb bolygók a szuperföldek, amely a mi rendszerünkből hiányzik.

Az is igaz, hogy több ezer exobolygót fedeztek már fel, így jogos a kérdés, hogy miért nem találtuk még meg a saját rendszerünk feltételezett utolsó bolygóját? Ez azonban nem olyan egyszerű, ugyanis míg az exobolygók gravitációs hatása a csillagukra kimutatható, illetve a távcsöveken keresztül láthatjuk, ahogyan elhaladnak azok előtt, ezt a módszert itt csak a Merkúr és a Vénusz esetében alkalmazhatjuk. A Nap körül keringő bolygók, mint a Jupiter és a Szaturnusz, elég nagyok és elég közel vannak a Naphoz ahhoz, hogy visszaverjék a napfényt, míg a jóval távolabbi Neptunuszt az Uránuszra gyakorolt gravitációs hatása révén fedezték fel, írja az IFLScience.

Illusztráció a Naprendszer lehetséges kilencedik bolygójáról: Wikimedia Commons/PlanetUser

Ha valóban létezik a kilencedik bolygó, akkor az előrejelzések szerint messze a Neptunusz pályáján túl lesz, 500-700 csillagászati egységre (astronomical unit, AU, vagyis a Föld Nap körüli keringési sugarának 500-700-szorosára) a Naptól. Ilyen távolságban az elméletileg hatalmas mérete ellenére sem verne vissza elegendő napfényt. Egy új tanulmányban azonban az egyik kutatócsoport megpróbált bizonyítékot keresni a bolygóra, mégpedig úgy, hogy két infravörös égboltfelmérés évtizedeken átívelő adatait vizsgálta meg.

A csapat tanulmányában elmagyarázta, hogy a kilencedik bolygó jelöltjei után kutattak egy 500-700 csillagászati egységnyire, illetve 7-17 földtömeg-tartományban két távoli infravörös égboltfelmérés segítségével, 23 éves epochakülönbséggel. A kilencedik bolygó várhatóan lassan mozog az égbolton a Naptól való nagy távolsága miatt, éppen ezért lassan mozgó objektumokat kerestek. A csapat kezdetben 13 olyan jelöltet talált, amelyek közelebbi vizsgálatot igényeltek, mielőtt leszűkítették volna a kört egyetlen jelöltre. Bár a csapat úgy véli, aza objektum érdemes a további vizsgálatokra, az adatok nem elegendőek ahhoz, hogy megjósolják az objektum pályáját.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat