Új kutatás az élettartam növekedéséről: Tovább élünk mint valaha
Míg kétszáz éve az emberek ritkán élték meg az 50-et, ma már a nyugdíj előtti éveket sokan újrakezdésre használják. Az emberi élettartam olyan ütemben hosszabbodik, amit korábban elképzelni sem lehetett – és a kutatók szerint ennek még mindig nincs vége.
Lucio Vinicius és Andrea Migliano, a Zürichi Egyetem kutatói tanulmányukban kimutatták, hogy 1840 óta az emberek várható élettartama világszinten évtizedenként átlagosan több mint két évvel nőtt. Ez azt jelenti, hogy minden új generáció hosszabb életre számíthat, mint az előző – és ez a tendencia még a 21. században is tart, annak ellenére, hogy sokan a lassulásról beszélnek.
-
1840-ben a világ leggazdagabb országában (akkor épp Svédország) a nők várható élettartama alig haladta meg a 45 évet.
-
Ma viszont sok helyen már a 85-90 év is reális.
A férfiak várható élettartama 1840 és 2020 között évtizedenként 2,03 évvel, a nőké pedig 2,31 évvel nőtt. Még a 2000-es és 2010-es években is tapasztalható volt ez a növekedés: a férfiak 1,96, a nők 1,45 évvel hosszabb életre számíthattak. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy több korábbi tanulmány azt állította, a növekedés már elérte a plafont.
A kutatók szerint az élettartam növekedését megállni vélő vizsgálatok gyakran torzítanak, mivel kizárólag a gazdag országokat veszik figyelembe, miközben a globális adatok egy egészen más képet mutatnak: sok fejlődő országban még mindig látványosan nő a születéskor várható élettartam.
Van egyáltalán felső határ?
Sokan úgy vélik, az emberi életnek van egy természetes biológiai határa, gyakran 120 évet emlegetnek felső korlátként. A Zürichi Egyetem kutatói azonban nem találtak semmiféle bizonyítékot arra, hogy elértük volna a végső határt. Ellenkezőleg: az adatok alapján az emberi élettartam növekedése egyelőre töretlen, és a legidősebbek életkora sem csökken.
A Guinness-rekorder Jeanne Calment 122 évet élt. A friss adatok alapján talán nem ő lesz az utolsó, aki eléri ezt a kort.
Várható élettartam fejlődése Magyarországon
Magyarországon a várható élettartam a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan emelkedett: míg az 1990-es évek elején a születéskor várható átlagos életkor még 69 év körül alakult, 2019-re már meghaladta a 76 évet. A koronavírus-járvány ezt a növekedést ugyan visszavetette – a 2021-es adatok szerint a mutató újra 73 év közelébe csökkent- , de a hosszabb távú trend így is pozitív.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a születéskor várható élettartam hazánkban a férfiaknál 2022-ben 72,6, a nők esetében 79,1 év volt.
A nemek közötti különbség mellett jelentős regionális eltérések is vannak: például Budapest vagy a nyugat-magyarországi megyék lakói átlagosan 3–4 évvel élnek tovább, mint az ország legelmaradottabb térségeiben, különösen Észak-Magyarországon.
Az élet már nem csak hosszabb, de egészségesebb is
Az orvostudomány, a higiénia, a jobb táplálkozás, és az egészségügyi rendszerek fejlődése globálisan hat. A fejlődő országok lakossága egyre hosszabb és egészségesebb életet élhet, miközben a nemek közötti különbségek is csökkennek. Vagyis nemcsak a gazdag országok kiváltsága lett a hosszú élet.
Persze nem mindegy, hogyan öregszünk. A kutatók hangsúlyozzák: nem csak az éveket kell megszámolni, hanem azt is, mennyi időt töltünk valóban egészségben. A következő nagy kihívás az lehet, hogy ne csak hosszabban, hanem jobb életminőségben éljen az ember. Az „egészséges élettartam” meghosszabbítása ugyanolyan fontos, mint maga a hosszú élet.
A jövőben 100 év lesz az új normalitás?
Ha a mostani tendencia folytatódik, a 21. század végére nem lesz ritkaság, hogy emberek megélik a 100. születésnapjukat. Nem mint kivételek, hanem mint új normák A kutatók egyetértenek abban, hogy az élettartam növekedésének trendje nem tört meg, és úgy tűnik, még mindig nem látjuk a végét.
Kiemelt kép forrása: Photo by Jared Rice on Unsplash
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
