Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja

A 21. században a zöld fejlődés nem csupán trenddé, hanem az emberiség egészére nézve vitathatatlan irányvonallá vált. Az éghajlatváltozás felgyorsulása, a súlyosbodó vízhiány és a biológiai sokféleség csökkenése közepette a fenntartható fejlődés minden nemzet számára prioritássá vált. Üzbegisztán elnöke, Shavkat Mirziyoyev rendszeresen népszerűsíti a fenntartható zöld fejlődés napirendjét, mint a jövő generációk jólétének kulcseszközét nemzetközi, regionális és nemzeti szinten.

A nemrég megjelent “Új Üzbegisztán zöld fejlődésének útja” című könyv 310 elnöki idézetet és 54 kezdeményezést tartalmaz a 2017–2025 közötti időszakból. A könyv a klímaváltozás enyhítésére, a víz és a természeti erőforrások ésszerű használatára, a biológiai sokféleség megőrzésére és a zöld gazdaságra való áttérésre összpontosít.

A könyv három fejezetre tagolódik:

1. “A zöld fejlődés — az emberiség által választott út”
2. “Közép-Ázsia — irány a zöld fejlődés és a jövő”
3. “Új Üzbegisztán a fenntartható fejlődés útján”

AZ EMBERISÉG ÁLTAL VÁLASZTOTT ÚT

A globális éghajlati válság, a természeti erőforrások kimerülése és a környezeti minőség romlása közepette egyre több ország vált át a fenntartható fejlődési modellre. E koncepció keretében a zöld gazdaság váltja fel a nyersanyag-orientált ipari modelleket, amelyek a kitermelésre, kizsákmányolásra és a környezeti kockázatok figyelmen kívül hagyására épültek.

Üzbegisztán vezetője ismételten hangsúlyozta, hogy a közép-ázsiai országok számára a zöld fejlődésnek kell az új modernizációs szakasz alapjává válnia:

“…Csak a korlátozott föld- és vízforrások hatékony kihasználásával, a környezeti problémák megszüntetésével, valamint a zöld fejlődés, a zöld gazdaság és a zöld energia útjára lépve biztosítható az ország fenntartható fejlődése és népének jóléte. Ez az egyetlen helyes út.”

Ez az idézet alapvető újragondolását tükrözi az állami politikának: a szűken vett gazdasági gondolkodás helyett egy stratégiai megközelítést alkalmaznak, ahol a haszon és a növekedés mellett a természetvédelem, az ökoszisztéma ellenálló képessége és a közegészségügy is központi szerepet kap. Ezért az elnök amellett érvel, hogy a zöld napirend nem divatos trend, hanem hosszú távú szükségszerűség. A megújuló energiaforrásokra való áttérés támogatása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a környezetvédelmi jogszabályok megerősítése és a lakosság nevelése mind a zöld reformok rendszerének részei.

Az államfő folyamatosan hangsúlyozza, hogy a jövőért viselt felelősség nemcsak a fejlett országokat, hanem a fejlődő gazdaságokat is terheli. Ezzel összefüggésben az ENSZ Közgyűlésén 2023-ban az elnök kijelentette:

“Ezen a sorsfordító történelmi pillanaton mindannyiunknak el kell gondolkodnunk azon, milyen bolygót hagyunk az utódainkra.”

Ez a felhívás a globális közösség mozgósítására irányul, de elsősorban Üzbegisztán belső átalakulását tükrözi — egy olyan irányt, amely a fenntarthatóság, az erőforrás-megtakarítás és az éghajlati igazságosság felé vezet. Az alábbiakban az államfő tudományosan megalapozott javaslatai következnek:

1. “Az éghajlatváltozás Közép-Ázsiában az egyik legfőbb kihívássá vált a fenntartható fejlődés szempontjából” — jelentette ki Üzbegisztán elnöke a COP28-as csúcstalálkozón Dubajban. „A zöld gazdaságra való átállás és a karbonsemlegesség elérése Új Üzbegisztán stratégiai feladata.”
2. “Az éghajlatváltozás az egyik elsődleges kihívás a fenntartható fejlődés útján. Ez különösen súlyos Közép-Ázsiában és a szomszédos régiókban az Aral-tenger tragédiája fényében — amely korunk egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófája.”
3. “A levegő hőmérsékletének emelkedése Közép-Ázsiában kétszerese a globális átlagnak; a rendkívül forró napok száma megkétszereződött, és a gleccserek tömegének egyharmada elolvadt.”
4. “A talaj degradációja, gyakori por- és homokviharok, ivóvízhiány, légszennyezés, a biológiai sokféleség elvesztése, a terméshozamok drasztikus csökkenése és sok más tényező negatívan befolyásolja a régió millióinak életminőségét.”
5. Az elnök sürgette a Párizsi Megállapodás keretében működő Globális Éghajlatváltozási Alkalmazkodási Mechanizmus gyors összehangolását is. Kiemelte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való globális áttérés “méltányos, átlátható és befogadó” kell legyen, és “figyelembe kell vennie a fejlődő országok érdekeit is.”
6. Az Aral-tenger térségének ökológiai innovációs, technológiai és új lehetőségek zónájává alakítása érdekében Üzbegisztán vezetője szoros együttműködésre hívott fel mindenkit: „hozzunk létre egy Nemzetközi Klímatechnológiai Expóközpontot ebben a régióban.” Az elnök javasolta tudományos cserék megszervezését és közös kutatások lebonyolítását a „Zöld Egyetem” égisze alatt Tashkentben létrehozandó Klímatudományi Fórum keretében, külföldi tudósok és szakértők bevonásával.

KÖZÉP-ÁZSIA — EGY BIZTONSÁGOS JÖVŐ FELÉ

A globális klímaváltozás korunk egyik legsúlyosabb problémájává vált, amely minden országot érint, és jelentős akadályt képez a fenntartható zöld fejlődés útjában. A megfigyelhető felmelegedés világszerte szélsőséges természeti jelenségeket idéz elő, mint például aszályokat, hurrikánokat, perzselő hőséget, erdőtüzeket, heves esőzéseket és árvizeket.

Üzbegisztán és más közép-ázsiai országok a legsebezhetőbbek közé tartoznak a környezeti katasztrófák szempontjából. Az általános klímaveszélyek fokozódásának hátterében a régió kidolgozza saját válaszát a globális felmelegedés és a környezetromlás kihívásaira. Üzbegisztán elnökének kezdeményezései a nemzetközi fórumokon azt mutatják, hogy a zöld átalakulás a kormányok közös prioritása.

A 2023-as ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakán az elnök hangsúlyozta:

“Napjainkban a világ éles környezeti helyzetet tapasztal. A klímaváltozás, a biológiai sokféleség elvesztése és a környezetszennyezés okozta hármas bolygóválság egyre fokozódik. Ilyen nehéz körülmények között Közép-Ázsia, amely továbbra is küzd az Aral-tenger tragédiájával, a klímaváltozás egyik leginkább érintett régiójává vált.”

Ez a kijelentés rávilágít a regionális együttműködés szükségességére a környezetbiztonság érdekében. Kiemeli a természetes erőforrások, különösen a határokon átnyúló vizek közös kezelésében rejlő közös fellépés fontosságát. Az elnök kezdeményezte egy Regionális Stratégia kidolgozását az elsivatagosodás és a talajdegradáció leküzdésére, hangsúlyozva, hogy a fenntartható mezőgazdaság és a biológiai sokféleség megőrzése csak összehangolt erőfeszítésekkel valósítható meg.

E stratégia keretében az alábbi kezdeményezések születtek:

• Regionális Klímatechnológiai Központ létrehozása;
• Egységes zöldenergia-tér kialakítása;
• Közös erdősítési és elsivatagosodás elleni projektek, különösen az Aral-tenger kiszáradt medrében;
• Határokon átnyúló vízdiplomácia fejlesztése a Helsinki Egyezmény elveinek megfelelően.

Az elmúlt években Üzbegisztán kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése több mint tíz külön határozatot fogadott el. Ezek közül sok közvetlenül a közép-ázsiai környezetvédelmi problémákkal foglalkozik, és Üzbegisztán aktív szerepét tükrözi a regionális környezeti diplomáciában.

Az üzbég elnök nemzetközi színtéren bemutatott ökológiai kezdeményezései több ezer éves, az ősöktől örökölt nemzeti értékeken alapulnak. Az ezekben a fórumokon bemutatott javaslatok széles nemzetközi támogatást élveznek, és valós hozzájárulást jelentenek a globális fenntartható zöld fejlődés biztosításához.

Például az egyik jelentős eredmény volt, hogy az ENSZ Közgyűlés 2021-ben elfogadott egy külön határozatot, amely az Aral-tenger térségét ökológiai innováció és technológia zónájának nyilvánította. Ez volt az első alkalom, hogy a Közgyűlés ilyen magas státuszt adott egy régiónak. Az Aral-tenger kiszáradása miatt ez a térség a globális környezeti katasztrófa epicentrumává vált, ahol az emberi egészségre és az ökoszisztéma stabilitására leselkedő kockázatok fokozottan jelentkeznek.

A vízgazdálkodás kérdése továbbra is kulcsfontosságú az elnök számára. “A vízforrások hatékony kezelése a szomszédos országokkal együttműködve nemcsak Üzbegisztán, hanem az egész régió fenntartható fejlődésének kulcsa.” Ez a gondolat különösen releváns Közép-Ázsiában, ahol a víz egyre szűkösebbé és politikailag érzékenyebb erőforrássá válik. Az államfő olyan fenntartható mechanizmusok létrehozását szorgalmazza, amelyek biztosítják a vízhozamok igazságos elosztását és közös kezelését, csökkentve ezzel a feszültségeket és elősegítve a harmonikus fejlődést.

A Biskekben megtartott SCO-csúcson (2019. június 14.) Shavkat Mirziyoyev javasolta a SCO “Zöld Övezet” programjának elfogadását, amely az erőforrás-takarékos és környezetbarát technológiák bevezetését célozza meg a tagállamokban. A 14. ECO csúcstalálkozón (2021. március 4.) az üzbég elnök kezdeményezte egy középtávú stratégia kidolgozását, amely az energiarendszerek fenntarthatóságát szolgálja, és célja a befektetések és korszerű technológiák széles körű bevonása.

A közép-ázsiai államfők 2021. augusztus 6-i, Türkmenisztánban tartott harmadik konzultatív találkozóján az üzbég elnök javaslatot tett egy regionális program, a “Zöld Napirend Közép-Ázsiáért” kidolgozására, amely elősegítené az országok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Ennek fő irányai a következők lehetnek:

• a gazdaság fokozatos dekarbonizációja,
• a vízforrások ésszerű felhasználása,
• az energiahatékony technológiák bevezetése,
• a megújuló energiaforrások részarányának növelése.

A nemzetközi klímapolitika növekvő jelentősége mellett Üzbegisztán következetes környezetvédelmi politikája célja, hogy tovább javítsa a közép-ázsiai régió ökológiai helyzetét.

A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÉS A KÖRNYEZETI KULTÚRA ELŐMOZDÍTÁSA

Üzbegisztán aktívan integrálja a zöld átalakulás elveit fejlesztési stratégiáiba, hosszú távú fenntartható növekedési alapot teremtve. Ez válasz a globális kihívásokra, valamint arra az erőfeszítésre, hogy javítsák polgáraik életminőségét, munkahelyeket hozzanak létre, és előmozdítsák az ország fenntartható zöld fejlődését. A zöld fejlődés Üzbegisztánban országos mozgalommá emelkedett. Az Új Üzbegisztán zöld irányra való átállásának fő célja az emberi méltóság biztosítása, a lakosság jólétének javítása és az alapvető emberi jogok védelme.

Üzbegisztán számára a zöld fejlődésre való áttérés nem elvont vagy távoli fogalom. Ez a koncepció a nemzet alkotmányos irányvonalának részévé vált, és a gazdaság és a társadalmi élet minden szektorát érinti.

Shavkat Mirziyoyev elnök megjegyezte:

“A víz, az energia és más természeti erőforrások takarékos felhasználásán alapuló gazdaságra való gyors áttérés kiemelten fontos. Emellett sürgető feladatunk a zöld és digitális technológiák, valamint a gyártóüzemek létrehozása is.”

Ez nem csupán tudományos vagy filozófiai állítás, hanem az állami környezetpolitika vezérelve. E mottó jegyében a következő programokat dolgozták ki:

• A megújuló energiaforrások arányának növelése (a cél legalább 30% 2030-ig);
• A vízveszteségek csökkentése a mezőgazdaságban digitális rendszerek és precíziós gazdálkodás révén;
• Az energiahatékonyság javítása a lakossági és ipari infrastruktúrában;
• Intelligens és zöld városok létrehozása, beleértve a “Taskent – Zöld Főváros” projektet is.

Egy példa erre a navoji, buhárai és szamarkandi naperőművek és szélerőművek építése. Ezekben a projektekben jelentős külföldi befektetők (például a Masdar és az ACWA Power) vesznek részt, munkahelyeket teremtve és csökkentve a fosszilis energiahordozókra nehezedő nyomást.

Az államfő hangsúlyozza az új ökológiai szemlélet kialakításának fontosságát a fiatalok körében is:

“A természet megértése, a környezeti nevelés és oktatás, a környezeti tudatosság és kultúra ápolása a lakosság, különösen a fiatalok körében, akik a jóságot, együttérzést és irgalmat hirdetik, fontos feladatok a környezet megóvása érdekében.”

Ebben az összefüggésben különös figyelmet fordítanak a környezetvédelmi oktatásra, a fenntartható gyakorlatok népszerűsítésére, az ökotechnológiák és zöld innovációk terén működő startupok támogatására. A régiók és intézmények ökológiai hatékonyságát értékelő nemzeti rangsor létrehozása eszközzé vált a fenntartható változások ösztönzésére.

Üzbegisztán a fenntartható zöld fejlődés rendszerszintű megközelítésének példájává válik, ötvözve a környezetvédelmi célokat a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal. A zöld gazdaság alapelvei egyre inkább beépülnek a nemzeti tervezésbe, így Üzbegisztán nemcsak résztvevője, hanem aktív alakítója is lett a nemzetközi zöld napirendnek.

KONKLÚZIÓ

1. következtetés: Az Új Üzbegisztánban Shavkat Mirziyoyev elnök vezetésével megvalósított megközelítés példája a politikai akarat, a tudományos tudás, a nemzeti politika és a nemzetközi együttműködés szinergiájának. A zöld fejlődés nem divat vagy ideiglenes megoldás, hanem stratégiai választás, az emberiség által választott út, amelyet Üzbegisztán a globális kihívások közepette is képes eredményesen követni.
2. következtetés: Az üzbég elnök kezdeményezései és nyilatkozatai azt mutatják, hogy a zöld fejlődés nem ideiglenes napirend, hanem egy ígéretes jövő stratégiai iránya. Egy környezettudatos állam keretrendszere következetesen formálódik új törvényekkel, intézményekkel, technológiákkal és lakossági tudatossággal.
3. következtetés: Az üzbég megközelítés megkülönböztető jellemzője annak átfogó jellege: a klímadiplomácia terén elért globális vezető szereptől az energia-, földhasználat- és vízgazdálkodás gyakorlati átalakításáig. Shavkat Mirziyoyev nem csupán megfogalmazza a fenntartható fejlődés elveit, hanem biztosítja azok intézményesítését, a beruházások vonzását és a közösségi támogatást is.
4. következtetés: Az Új Üzbegisztán által javasolt és megvalósított zöld jövő útja példa lehet azon országok számára, amelyek hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel néznek szembe. Ez egy olyan út, ahol a gazdasági haladás kéz a kézben jár a bolygó iránti felelősséggel, ahol a politikai akarat konkrét lépésekké válik, és ahol a fenntarthatóság az emberi fejlődés új normájává válik.

Akmal Saidov, akadémikus, a törvényhozási kamara képviselője, Üzbegisztán Oliy Majlis-e