Izlandon, nem messze az Északi-sarktól, létezik egy különleges hely, ahol egyetlen mozdulattal megérintheted a Föld két kontinensét: az észak-amerikait és az eurázsiait. A Silfra-hasadék a Þingvellir Nemzeti Parkban található, és nemcsak a búvárok álma, hanem a geológusok számára is páratlan lehetőség – ám a növekvő látogatószám komoly veszélyt jelent erre a törékeny ökoszisztémára.
A Silfra-hasadék az Atlanti-óceán közepén húzódó Közép-Atlanti-hátság része, amely 16 000 kilométer hosszú és több mint 1600 kilométer széles. Ez a hátság egy úgynevezett szétválási zóna, ahol két földrész, az észak-amerikai és az eurázsiai lemez évente néhány centiméterrel távolodik egymástól. A hátság zöme víz alatt található, de Izland az a ritka hely, ahol a felszín fölött is tanulmányozható — számolt be róla SciShow.
Silfra: egyszerre két kontinensen
A hasadék gleccservízből táplálkozik, és olyan keskeny, hogy a búvárok egyszerre érhetnek hozzá mindkét lemezhez. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy Silfra pontosan ott van, ahol a két kontinens elválik, valójában sok hasonló törésvonal található a szigeten – Silfra azonban ezek közül a leglátványosabb és legismertebb. A vulkáni aktivitás és a tektonikus mozgások miatt Izland lemezszegélyei bonyolultak és széttöredezettek, ám Silfra mégis az egyik legjobb példája ennek a földtani jelenségnek.
A búvárok és tudósok paradicsoma
2018-ban mintegy 62 000 látogató merült Silfra kristálytiszta vizébe, és a számuk azóta is emelkedik. Ugyanakkor a tudományos világ is előszeretettel tanulmányozza a térséget, hiszen Silfra és a Þingvellir-hasadékrendszer lehetőséget ad a globális lemeztektonikai folyamatok lokális szintű megértésére. A tudósok például itt vizsgálják, vajon a törések hozzák-e létre a lávafolyásokat, vagy éppen fordítva történik.
Rejtett kincs: a sérülékeny édesvízi ökoszisztéma
Ahogy nőtt a búvárforgalom, úgy vált egyre világosabbá, hogy a Silfra ökoszisztémája veszélybe került. Ellentétben a tengeri élővilággal, amely a felszíni fitoplanktonra épül, az édesvízi rendszerek biofilmekre támaszkodnak – ezek vékony mikrobafóliák, amelyek minden víz alatti felületen megtalálhatók. Egyetlen rossz mozdulat, egy óvatlan érintés is elég ahhoz, hogy a biofilmek megsérüljenek, ami az egész táplálékláncra hatással van.
Silfra különleges lényei
A hasadék vize gleccservízből és csapadékból származik, amely egy északi vízgyűjtő területről szivárog be a talajon keresztül. Ez a környezet egyedülálló és ritka fajok otthona – olyan élőlényeké, amelyek sehol máshol nem találhatók meg. A hideg, állandó hőmérséklet és az északi fekvés még sebezhetőbbé teszi ezt az ökoszisztémát. Megfigyelések szerint a búvárok 91%-a legalább egyszer megzavarja a biofilmet merülés közben – ez pedig már észlelhető pusztulást okoz.
Lehetőség a fenntartható turizmusra
Nem kell teljesen lemondani a Silfra élményéről – csak érdemes körültekintően választani. A búvárkodás helyett érdemes lehet csak a felszínen élvezni a park szépségeit, hiszen a Þingvellir térség történelmi jelentőséggel is bír: itt ülésezett Izland első parlamentje több mint ezer éve. Aki mégis búvárélményre vágyik, annak kiváló alternatíva lehet a közeli Nesgjá vagy Davíðsgjá, amelyek szintén a lemezhatáron fekszenek, de kevésbé túlterheltek.
A természeti értékek tisztelete
Silfra különleges hely: egyszerre tanúja a földtörténeti erők működésének és menedéke apró, érzékeny élőlényeknek. Ha ezt a kettősséget felismerjük és tisztelettel közelítünk hozzá, még sokáig élvezhetjük a látványt anélkül, hogy elpusztítanánk, amit csodálunk. A Föld múltja, jelene és jövője itt találkozik – néha egyetlen lélegzetvételnyi mélységben.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Egy 2000 éves szarkofágban bukkantak hihetetlen leletre a régészek
Tokaj: a borok királya és a királyok bora
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A második világháborúban meghalt német katonák maradványait találták meg a Bécsi kapu téren
Végveszélyben a parajdi sóbánya? A víz már a turisztikai szintet is elérte
Ez a világ legrégebbi házi feladata
Majdnem kihalt az emberiség körülbelül egymillió évvel ezelőtt?
Porphüriosz története: Az óriásbálna, amely 50 évig terrorizálta Konstantinápolyt
Isaac Newton ekkorra jósolta a világvégét