Eljön a nap, amikor eltűnik a Csendes-óceán: ilyen lehet a Föld 250 millió év múlva

A Föld felszíne folyamatos változásban van, még ha mi ebből semmit sem érzékelünk. A kontinensek lassan, de biztosan sodródnak, ütköznek és széttöredeznek; így születtek meg a múlt szuperkontinensei, és így formálódhat a következő is. Több tudományos elmélet és szimuláció alapján 250 millió éven belül újra egyetlen hatalmas szuperkontinens alakulhat ki, és ez gyökeresen megváltoztatja majd bolygónkat.

Visszatérés a szuperkontinensek világába

A kontinensek mozgását a tektonikus lemezek lassú tánca vezérli. Az elmúlt kétmilliárd évben már három nagyobb szuperkontinens – Columbia, Rodinia és Pangea – jött létre, majd szakadt szét, írja az IFLScience. Most a tudósok szerint a kontinensek ismét egymás felé sodródnak, és egy újabb gigászi szárazföld, az úgynevezett Pangea Proxima vagy Amasia kialakulása van kilátásban.

A Pangea Proxima hozzávetőleges ábrázolása a Paleomap Project weboldalon található korai modell alapján. Fotó: Wikimedia/ Pokéfan95

Christopher Scotese amerikai geológus már az 1980-as években felvetette a „Pangea Ultima” ötletét, amit később „Pangea Proxima”-ra módosított. Elmélete szerint az Atlanti-óceán aljzatának alábukása (szubdukciója) miatt az amerikai, európai, afrikai és ázsiai kontinensek egy óriási egységgé olvadnak össze, míg Ausztrália és Antarktisz a déli peremükhöz csatlakozik.

Eltűnhet a Csendes-óceán

Egy másik elmélet szerint azonban nem az Atlanti-, hanem a Csendes-óceán lesz az, amely végül eltűnik, olvasható a ScienceAlert egy korábbi cikkében. Az ausztráliai Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógépes szimulációk segítségével arra jutottak, hogy a Csendes-óceánban található szubdukciós zónák, mint például a híres „Tűzgyűrű”, olyan „lefolyóként” működnek, amelyek évente néhány centiméterrel szűkítik az óceánt.

Valahogy így nézhet majd ki az Amasia kialakulása. Fotó: Curtin University (Scimex)

Ezen szimulációk szerint Amasia nevű szuperkontinens jöhet létre, amikor Észak-Amerika és Ázsia összeütközik. Bár Ausztrália nem szerepel a névben, a kontinens így is kulcsszerepet játszik majd a Csendes-óceán „betömésében”.

Bolygónk végzetesen átalakulhat

Akár Pangea Proxima, akár Amasia formálódik meg végül, egy dolog biztos: a Föld, ahogy ma ismerjük, teljesen megváltozik. A kutatások szerint az új szuperkontinensek belseje valószínűleg száraz és extrém hőingadozásokkal teli lesz, a tengerek visszahúzódhatnak, a tengerszint csökkenhet, és az élővilág is komoly kihívásokkal nézhet szembe. Egy 2023-as tanulmány szerint a kialakuló új kontinens annyira zord környezetet teremthet, hogy az emlősök tömeges kihalásához is vezethet; feltéve, hogy az emberiség egyáltalán még létezik majd akkor.

Több forgatókönyv, de egy irány

Bár a tudósok nem értenek egyet abban, pontosan hogyan és hol jön majd létre a következő szuperkontinens (egyes elméletek például az egyenlítő környékére (Aurica) vagy az északi sarkvidékre (Amasia) helyezik a központját), a folyamat maga megkérdőjelezhetetlen. A Föld felszíne folyamatosan formálódik, és az elkövetkező évmilliókban a ma ismert kontinensek újra egymásba olvadnak.

A jövő Földje tehát egészen más lesz, mint amit ma ismerünk: óceánok tűnhetnek el, új hegyláncok és belső sivatagok alakulhatnak ki. Bár ezek a változások lassúak és távoliak, már most betekintést nyújtanak bolygónk hosszú távú sorsába.

Érdemes elolvasni:

• „Szuperföldet” fedezett fel a NASA, amely az élet nyomait hordozhatja!
• A neandervölgyi DNS megcáfolhatja Ausztrália benépesedésének elméletét