Késő nyáron, kora ősszel kezdődik a szarvasbőgés a hazai erdőkben. A gímszarvasok párzási időszaka során a bikák az úgynevett bőgéssel jelzik egymásnak a területük határát, de jelzésül szolgál a tehenek számára is.
A bőgés maga is egy “információcsomag” a bika erejéről, koráról és pozíciójáról is.
Elsőként a Somogyban és Zalában élő bikák kezdenek el bőgni, legkésőbb pedig – általában – az Északi-középhegységben élők.
A bőgés már maga is egyfajta “harc”, ám ha ez sem vezet eredményre, akkor össze is csapnak a párosodás jogáért harcba szálló bikák.
Ugyannakor nem minden esetben okoznak egymásnak sérülést, hiszen az agancs alakja miatt épp a sérülések elkerülésére szolgál.
Az utóbbi években nagyon népszerű program lett a szarvasbőgés, ugyanakkor érdemes tudni, hogy az állatok nyugalmának érdekében csak korlátozottan látogathatóak a bőgőhelyek, erre pedig az erdészetek külön fel is hívják az erdőlátogatók figyelmét.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum
A Föld leghosszabb hegyvonulata a tenger fenekén húzódik
Miért lélegezik szinte minden élőlény oxigént?
Mennyire van szükségünk az agyunkból a túléléshez?
Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?