Ezek az EU legmagasabb felhőkarcolói – képek

Van egy olyan igencsak drága verseny, amelyben a méret a lényeg. Számos országban a nemzeti büszkeség egyik jelképe a felhőkarcoló(k), amelynek felépítéséhez nem csak rengeteg pénzre, de tudásra és innovációra is szükség van. Nézzük meg, hogy hol vannak az Európai Unió legmagasabb épületei, és csodáljuk meg a mérnöki munkákat, amivel ezeket felhúzták az égig.

Hivatalosan a felhőkarcoló elnevezést 150 méter feletti épületekre lehet használni, amiből jelenleg 86 van ez EU-ban. A pontos meghatározás szerint a tornyok és más építészeti részletek szerepelnek a hivatalos magasságban, az antennák árbocai azonban nem. Szintén érdekes, hogy csak a lakható épületeket rangsorolják, tehát nem tartozhatnak a felsorolásba a rádióoszlopok és -tornyok, a megfigyelő tornyok, a katedrálisok, a tornyok, a kémények és más magas építészeti építmények.

Varso Tower

Az EU legmagasabb épülete február 20-ig a frankfurti Commerzbank Tower (259 m) volt, ám azóta már a 310 méteres Varso Tower az aranyérmes.

És bár egész Európában “csak” a 6. óriás, előtte csupán orosz épületek vannak. 2017-ben kedzték el az építési munkálatokat, és várhatóan 2022-ben adják át a végleges formájában a Varso Tower-t, írta az Ocotogon. Az 53 emeletes irodaházban dolgozók kikapcsolódására is gondolt a londoni Foster+Partners tervezőcég, hiszen

egy 10 méteres belmagasságú parkosított belső udvar is rendelkezésre áll majd.

A természetes fény egyébként is meghatározó eleme a lengyelek büszkeségének, és így négy méter magas üvegfüggönyökön keresztül árad be a fény az épületbe. Természetesen az ország egyik megmodernebb és legzöldebb épülete is, ami alapvető elvárás volt már a kezdetek kezdetén.

Fotó: HB Reavis

A panorámaliftek 8m/s (28,8 km/h) sebességgel szállítják majd az idelátogatókat egyre magasabbra.

A nyilvános tetőteraszok 205 és 230 méter magasságból különleges látvány nyújt majd Varsóra.

A szintén csodálatos panorámát nyújtó étterem a 46. és a 48. szintek között kap helyet.

A Varso Towernek köszönhetően nem csupán egy új épülettel gazdagodik a lengyel főváros, hanem egy üzleti központtal és egy közösségi térrel, ahol üzletek, éttermek és irodák fogják színesíteni a várost.

Első és második: Commerzbank Tower

A Commerzbank Tower először 1997-ben került a lista legtetejére, de 2011-ben a londoni The Shard (309 m) letaszította onnan, viszont a Brexit kiütötte ebből a versenyből a brit versenyzőt, így 2020-ban újra a Commerzbank Tower vette át a vezetést. A fankfurti üzleti negyedben elhelyezkedő épület jelenleg a koreai Samsung tulajdona, és a 259 méteres magasságát még egy antennával megtoldva 300 métert is elérte.

Az épület Németország legnagyobb épülete, sőt, megépülését követően 6 évig Európa legnagyobb felhőkarcolója volt, aztán a moszkvai Győzelem Palotája (Триумф-Палас/Triumph Palace) fölékerekedett.

Ki a rangidős?

Az EU legmagasabb épületek csatájában a varsói Kultúra és Tudomány Palotája (237 m) a rangidős, hiszen 1955-ben adták át. Ekkor még nem az EU, hanem a szocialista blokk büszkesége volt, így ha szigorúan vesszük, akkor a párizsi Tour Montparnasse (209 m) a legidősebb, ami 1972-től van használatban, és majdnem 40 éven keresztül volt Franciország egyeduralkodója.

A varsói Kultúra és Tudomány Palotája jobb oldalt látható.

Városok szerint

Az EU 86 felhőkarcolója közül a legtöbb Párizsban található, összesen 21, de Frankfurt 17-tel szorosan követi, és Varsó sem szégyenkezhet a 11 óriásával.

A felhőkarcolók helye Párizsban: La Défense üzleti negyed

Emeltek szerint

Érdekesség, hogy az amúgy magassági rekorder Varso Tower csupán a 11.helyezett az emeletek száma szerint.

Itt a frankfurti Messeturm a győztes a 64 emeletével,

míg a szomszédságunkban lévő 60 enmeletes DC Towers az ezüstérmes, a már említett Tour Montparnasse viszi a harmadik helyet.

Hozzánk legközelebbi felhőkarcoló

A velünk szomszédos országok közül csak Bécs került fel a listára, de ők hárommal is: a már említett 220 méter magas DC Towers, az 50 emelettel rendelkező Millennium Tower (202 m) és a Hochhaus Neue Donau, ami pedig éppen megcsípte a 150 méteres határt.

Magyar felhőkarcoló?

A legismertebb városok között számon tartott Budapest ebben a tekintetben nem rúg labdában, mivel bár számos világhírű épületünk van, az a régmúltból maradt ránk, és a legmodernebb technikát igénylő felhőkarcolók építésében nem vagyunk az élmezőnyben.

A MOL Campus lesz a “magyar felhőkarcoló”, azonban a 120 méteres magasságával csak toronyháznak lehet hivatalosan nevezni.

Az EU számos városában kialakítottak egy-egy üzleti negyedet, ahol a város összképét nem rontva sorba fel lehet húzni a felhőkarcolókat. Budpaest nem volt ilyen szerencsés, így a belváros látványát rontják a magassági korlátot betartó üvegépületek, amelyek nem illeszkednek szervesen a város összképébe, de mégis engedélyt kaptak hely és innovatív elképzelés hiányában, de ez majd egy másik cikk témája lesz.