Győrben jártunk, a folyók városának falai közt

A Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal összefolyásának előtere fontos utak találkozásának a helyszíne. Vízi és szárazföldi utaké, Magyarországról nyugat felé, és nyugatról a hazánk szívébe. Kiemelkedő történelmi csomópont.

Győr nevét feltehetően első várispánjának, ahogy akkor írták, Geur lovagnak köszönheti.

Nagy hatással volt az utókorra az Arrabo–folyó, mely a latin Arrabona, a német Raab város -, valamint a magyar Rába megnevezés alapjául szolgál. A római idők elteltével hun, avar és frank fennhatóság után érkeztek a térségbe a honfoglaló magyarok. Az államalapítással szinte párhuzamosan ország egyik első püspökségét is itt alapítják meg és a székesegyház építése is megkezdődik a nagy folyók által körülölelt, biztonságot nyújtó Káptalandombon és közvetlen környékén. Mellette pedig a püspök merősített rezidenciája kap helyet. Kereskedelmi központ lévén a város terebélyesedni kezd.

Az Árpádoktól Mátyás koráig főleg nyugati betörések jellemzőek a térségre, a török-kortól pedig a Bécs elleni támadás védvonalához tartozik Győr.

Ekkor nyer a város a korszellemnek megfelelő modern olaszbástyás, komoly erődítéseket, melyeket évszázadokkal később francia csapatok, Napóleon hadai döntenek romba végleg. A lassan fejlődő település sokszorosára terebélyesedik történelmi voltának. Megváltozik a hadviselés is. Már csak nyűgöt jelentenek a régi, vastag falak. Elbontják őket és a továbbiakban új épületek alapanyagául szolgálnak. Új városközpont létesül a régi településen kívül, ipari létesítmények formálják az új arculatot. Ennek köszönheti utolsó háborús pusztítását is Győr, ugyanis a II: világháború alatt rendszeres légitámadás éri üzemeit, gyárait, melyek ekkor a magyar hadiipar legnagyobb termelői közé tartoznak.

Sétánkat a székesegyháznál kezdjük.

Győri székesegyház. Fotó: Mayer Jácint

Külsejében a klasszicista megjelenés dominál, de román apszisa és gótikus ablakkeretek és a déli oldalon lévő Héderváry-kápolnája mutatja régebbi gyökereit. A bazilikához köthetően említést teszünk Szent László királyunk hermájáról. A díszes ereklyetartó nemzetünk legértékesebb ereklyéi és az ötvösművészet kiemelkedő alkotásai közé tartozik. Minden év június 27-én körmenetben hordozzák végig a városban. A székesegyház felújítási munkálatai alatt ideiglenesen a közvetlen közelben lévő látogatóközpontba helyezték.

Győr. Győrben jártunk, a folyók városának falai közt. Fotó: Mayer Jácint.

A Püspökvár felé vesszük az irányt, ami a mindenkori egyházi elöljáró lakhelye.

Ma győri védelmi rendszer ún. Várbástyáján helyezkedik el kertjével, parkjával, külön erődítéseivel. Beleillesztették a régebbi épületetcsoportot az 1570-es évekre elkészült, akkori modern rendszerbe. Alatta falait a Rába vize gyakran eléri magasabb állásnál. Magját négyemeletes lakótorony alkotja. Kapualjában, pincéjében gótikus csodák, ülőfülkék, boltozatok várják a látogatókat. Maga a püspöki palota fő vonalaiban barokk jegyeket mutat, de részleteiben más értékek is fellelhetőek.

Győrben jártunk, a folyók városának falai közt. Fotó: Mayer Jácint

A Rábával párhuzamosan délnek tartunk a kőtárba, ami az egykori kazamatákban található. Késői gótikus és reneszánsz stílusjegyeket magán viselő építmény betekintés enged a védelmi rendszer felszín alatti működéséről. Az itt található kőtár legértékesebb darabjai a római időkből származnak, azonban megtaláljuk a város történelmének későbbi jelentős faragott ékességeit is.

A gyönyörű barokk Bécsi kapu téren érdemes a kettős hídról egy pillantást vetni a vár legépebb részletére a Püspökvárral, és Mosoni-Dunába torkolló Rábával. A folyó partján kellemes pihenési lehetőségünk adódik.

Győrben jártunk, a folyók városának falai közt. Fotó: MAyer Jácint

A belváros zegzugos utcái hangulatot sugároznak. A lakóházak között sok helyen találhatjuk meg a letűnt korok ódon falainak egy-egy részletét. Megfér egymás mellett a történelem a polgári – és modern világ. A 1970-es években épített Nemzeti Színház, vagy a mellette sorakozó egykori pattantyús házak, melyek napjainkra a vendéglátást szolgálják. A téren lelhető fel a vár legnagyobb megmaradt falrészlete is.

A Széchenyi tér miliőjében megállunk egy pillanatra. A bencések Loyolai Szent Ignácról elnevezett templomába érdemes kis látogatást tennünk. A templom a magyar barokk első képviselője. Az olaszos barokké.

A Dunát elérve visszakanyarodunk a Győri egyházmegye főtemplomához, a város legősibb részéhez, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombra.

Galéria