Tippek konfliktushelyzetekre

A konfliktushelyzetek során valamilyen szembenállásba, ellentétekbe ütközünk. Ezek természetes velejárói a társas kapcsolatoknak, hiszen eltérő szükségleteink, vágyaink, törekvéseink, igényeink, véleményeink vannak. Mégis, a legtöbben tartanak az ilyen szituációktól, sőt, ha tehetik, messze el is kerülik a konfrontációt, homokba dugják a fejüket. A látszólagos konfliktusmentesség azonban a feszültségek oldódásához, a nehéz helyzetek rendezéséhez nem nyújt megoldást. Sőt, sokszor csak elodázza, elmélyíti az ellentétet a felek között. Sokat segíthet azonban, ha kívülről nézve is megpróbáljuk megvizsgálni, mi magunk mit tehetünk az ügy érdekében. Sorozatunk első részében két tippet hozunk.

Információszerzés

Amikor másokkal kapcsolatba kerülünk, beszélgetünk vagy éppenséggel valamilyen viselkedésükre reagálunk, eleve nehezített pályán mozgunk. Hiányosak ugyanis az információink, hiszen nem ismerjük a partner minden gondolatát, érzését, vágyát – csak azokat, amelyeket éppen akkor, az aktuális hangulatában, állapotában közvetíteni tud mindezekből felénk.

Arra reagálunk, amit látunk és hallunk – pontosabban, amit látni és hallani vélünk.

Hiszen, azt is, hogy mit értünk meg a másik fél mondanivalójából, vagy mi ragadja meg jobban a figyelmünket (és mely dolgokat nem hallunk meg), sok tényező befolyásolhatja, például a közérzetünk, hangulatunk, vagy ugyanazt a jelentést tulajdonítjuk-e az elhangzott szavaknak.

Például, a „Mi legyen a vacsora?” vagy „Mit csináljunk este?” kérdésre kapott „Mindegy.” válasz egész másképp hangzik, ha tudjuk, hogy a másik nem azért mondja, mert magunkra akar hagyni bennünket a döntéssel vagy nem érdekli az, ami a számunkra fontos, hanem például mert fáradt, nincsen ötlete, megbízik az ízlésünkben, vagy fontosabb számára az együttlét, mint annak a körülményei.

Éppen ezért, a konfliktusok megelőzésének, vagy éppenséggel feltárásának és a megoldás útjára lépésnek

az egyik fontos alapkövetelménye, hogy pontosan értsük a másik által elmondottakat,

és ugyanazt értsük alatta, amit ő maga is közvetíteni szeretett volna. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, a saját reakciónk előtt megéri feltenni egy-két tisztázó kérdést.

Tárgyilagosság

Konfliktushelyzetekben gyakori, hogy elragadnak bennünket az indulatok, és olyat vágunk a másik fejéhez, amit később akár meg is bánunk.

A szavak megfelelő megválasztásával esélyt teremthetünk arra, hogy a tárgynál maradhassunk.

A semleges kifejezések használata révén a másik fél tiszteletben tartásával irányíthatjuk a figyelmünket magára a nehézségre, elkerülve azt, hogy megsértsük a partnerünket.

Például, ha épp dolgozunk vagy pihenni szeretnénk és zavar bennünket, hogy a másik hangosan hallgatja a zenét vagy fennhangon telefonál, más szavakkal más-más hatást érünk el. Képzeljük el, mit váltana ki belőlünk a „Ne bömböltesd már a zenét!” vagy a „Ne ordíts már telefonálás közben!” mondat.

A helyzetet leíró semleges kifejezéssekkel, például „Kérlek, vedd lejjebb egy kicsit a hangerőt!” vagy „Nem gond, ha becsukom az ajtót?” azonban a problémát úgy háríthatjuk el, hogy közben nem mélyítjük a közöttünk lévő feszültséget. Tehát, mielőtt megszólalunk, gondoljuk át a szóhasználatot.

 A konfliktusok kezelésére nincsen egyetlen tökéletes recept, hiszen összetett helyzetekről van szó. Nem jók vagy rosszak önmagukban – a viselkedésünk, kommunikációnk által mélyülhetnek vagy oldódhatnak. Tény, hogy nem minden ellentét oldható fel, de sok feszültséget megelőzhetünk. Érdemes ezért gazdag eszköztárral felvértezni magunkat, hogy reakciónkkal hozzájárulhassunk a megoldás megtalálásához.

Kép forrása: Vera Arsic fotója a Pexels oldaláról

Felhasznált forrás: 

Schmidt, T. (2009). Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó Kft., Budapest

Smith, E. R., Mackie, D. M. (2001). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest