Csak erős nemzeti identitással lehet megmaradni a birodalmak szorításában – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke a mohácsi csata évfordulóján, vasárnap a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.
Latorcai János (KDNP) az ütközet 495. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen azt mondta:
a mohácsi vész talán legfontosabb tanulsága az, hogy “ha mi magyarok nem vagyunk képesek összefogni, ha nem látjuk a veszélyt, ha a megosztottság vesz erőt rajtunk, és ha hagyjuk, hogy idegen érdekeket szolgáló külhonból rángatott tehetségtelen bábkirályok vezessék országunkat, akkor elveszünk”.
A kormánypárti politikus a hősi halottak tömegsírjánál rendezett, koszorúzással egybekötött rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy a mohácsi történések azt is megmutatták hiába szakadt előbb két, majd három részre Magyarország és hiába okozott óriási pusztítást a hódoltság bő másfél évszázada, a magyarság képes volt keresztény hitét – ezáltal identitását – megőrizni.
A magyaroknak és a többi közép-európai népnek különleges történelmi tapasztalataik vannak arról, hogy miként lehet túlélni és miként lehet megmaradni akár a keletről akár a nyugatról szorító birodalmak kéretlen ölelésében
– mondta, hozzátéve: kétségtelen, hogy régiónk ugyanúgy “ma is birodalmi törekvések célpontja” miként az volt Szulejmán idejében is.
A politikus szerint “miként fél évezrede, úgy ma sem csupán a fő hatalomért és a vagyonért, hanem a lelkek megszerzéséért is folyik a küzdelem” (…) a történelmi tanulság pedig az, fogalmazott, hogy “csak erős, a nemzet bizalmát kivívó vezetőkkel lehet szembeszállni a hódítókkal és csak erős nemzeti identitással lehet megmaradni a birodalmak szorításában”.
Latorcai János kitért rá: vannak azonban olyanok, akik a nemzeti érdekek érvényesítéséért és az identitásunk megőrzéséért folytatott harcot fölöslegesnek, sőt egyenesen kártékonynak tartják. Ők – mondta – úgy gondolják, hogy “meg kellene hajolnunk, (…) le kellene térdelünk a birodalmi érdekek és ideológiák előtt”.
Latorcai János felhívta a figyelmet:
a mohácsi tragédiához vezető út és a csata lefolyása arra emlékeztesse a maiakat, hogy “ez a fajta politika halálos tévútra visz”.
Az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a mohácsi sírkert az egyik legfontosabb nemzeti emlékhely Magyarországon, ezért “történelmi kötelességünk hogy megadjuk a végső tisztességet a vitézeknek, akik a magyar szabadságért és függetlenségért az életüket adták a mohácsi síkon”.
Rámutatott: az öt év múlva sorra kerülő nagy jubileumi emlékév kiemelkedő feladata lesz, hogy a – jelenleg főként a Pécsi Tudományegyetem munkatársai által végzett – “kutatások végre eloszlassák a hamis mítoszokat, feltételezéseket és képesek legyenek mindannyiunkhoz közelebb hozni a történteket” – fogalmazott.
Az 1526-os mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményei alapján igazságtalanok azok a vádak, amelyek jelentős részben Tomori Pál (1475-1526) kalocsai érsek, a keresztény sereg fővezére nyakába varrják a vereséget
– vélekedik el Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Mohács 500 Program vezetője.
A PTE történeti földrajz professzora a – mások mellett a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett – Háború, tájformálás, hasznosítás címmel pénteken, Pécsen zajló, több tudományt és szakterületet érintő konferencián elhangzó, hasonló tartalmú előadását követően beszélt minderről.
Elmondta: kutatócsoportjuk azután jutott az új megállapításra, hogy a csata korabeli tájrekonstrukcióját követően megvizsgálták a keresztény és a török hadvezetésnek – a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás révén – valószínűsíthető haditerveit. A szakember szerint a nagy számbeli fölényben lévő ellenséggel szemben Tomori Pál akkor remélhetett győzelmet, ha nem karolják át csapatait a törökök. A csatatéren kelet felől a Vizslaki-rét “mély mocsara”, nyugat felől a Borza-patak kiterjedt ártere korlátozta a törökök mozgását, valamint kijelölte a felvonulás és az összecsapás helyét – tette hozzá.
Pap Norbert kiemelte, úgy tűnik a felállásból, hogy a feltehető haditerv szerint ezen a jól definiált, száraz, fátlan síkon akarta Tomori Pál megvívni a harcot úgy, hogy a török seregnek csak egy részével kelljen egyszerre megküzdeni: a víztestek közötti “csőben” korlátozottan vonulhattak fel a török csapatok.
A Tomori-terv minden bizonnyal egy döntő lovasroham volt úgy, hogy a török sereg elejét megverik, ami szerencsés esetben a csata megnyeréséhez vezet.
Így biztosítani kellett, hogy az oszmánok átkelhessenek a Borza-patakon, a török hadvezetés azonban feltehetőleg megértette Tomori tervét. A oszmán fősereg nagy része nem kelt át a Borza földvári átkelőhelyein, hanem tábort kezdett verni, attól délre és nyugatra is védekezésre rendezkedett be – véli a kutatócsoport.
Pap Norbert szerint
a Tomori-féle terv – amennyire meg lehet ítélni – nem volt rossz, de a kivitelezés nem sikerült jól. “Túl későn indult rohamra a keresztény lovasság, a török tűzfegyverek megtörték a páncélosrohamot, az oszmánok pedig újabb és újabb erőket vetettek harcba” – mondta.
A kutató összegzése alapján Tomori Pál haditerve egy racionális alapokon álló és jó elképzelés volt. Mint fogalmazott, alakja sok tekintetben a bűnbakképzés áldozata lett.
Pap Norbert szerint időszerű lenne az eltelt csaknem 500 év után rehabilitálni Tomori Pált és alakját a nemzeti pantheonban méltó helyre helyezni, ahogy a sereg más vezéreit, köztük az ott elesett további hat főpapot és más nemeseket is.
A kutató rámutatott: “az egyik fontos kérdés, ami körül az idei évfordulós konferencia forog, az az, hogy kik a csata hősei, kik érdemlik meg az emlékezést, a csata névtelen hősei, a pénzért harcoló zsoldosok, vagy a sereg felelősséget vállaló vezérei, köztük a jelentős bandériumokkal felvonuló főpapok, akik vértanúságot is vállaltak a csatatéren”.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |