Séta a nagyváradi vár falai között – képgaléria
Biharország és a Partium fővárosa, Körös-parti Párizs, szecesszió, püspökség, katonaság
Biharország elnevezés valószínűleg az Árpád-kori „kisebbik királyság”, a dukátus intézményének emléke. Jellegzetes hegyaljai és hegyvidéki táj a Tiszántúl keleti peremén, illetve az Alföldet Erdélytől elválasztó sávban a Berettyó, a Sebes- és Fekete-Körös völgyében. Síksági tájai és folyóvölgyei a honfoglalás óta magyarokkal benépesült vidékek. Központja, Nagyvárad az Alföld és a hegyvidék találkozásának vásárvonalán fekszik, ott, ahol a Sebes-Körös völgyén az Erdélybe vivő fontos, régi közlekedési út átszeli. A város a kora Árpád-kortól a Tiszántúl legjelentősebb világi és egyházi központja volt.
A Partium nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott. Az elnevezés a középkori latin dominus partium regni Hungariae azaz „Magyarország részeinek ura” kifejezésből származik, és arra a néhány kelet-magyarországi vármegyére utal, amelyek Magyarország három részre szakadása után az erdélyi fejedelem uralma alá kerültek. A Partiumot magyar nevén „Részek”-ként is említik.
A várost nemcsak a történelem – , hanem a magyar könyvek is említik, ugyanis a századfordulón a magyar szellemi pezsgés egyik fellegvárának számított. A századelős hangulat és a szecessziós városkép mindenkinek biztosít egy kis időutazást, az irodalom szerelmesei pedig ellátogathatnak Ady Endre kedvenc helyeire, szemügyre vehetik Léda házát, bejárhatják az Ady múzeumot, mely egykor a költő kedvenc cukrászdájának adott otthont. A Körös-, vagy másik nevén Pece-parti Párizs a modern magyar irodalom megteremtője, a Holnaposok városa. A híres Emke kávéházban találkoztak a Holnaposok: Ady Endre, Balázs Béla, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály és még sokan mások. Emléküket Deák Árpád alkotta szoborcsoport őrzi a főutcán.
A váradi püspökség megalapítása két szent király nevéhez fűződik. A magyarok apostoli királya, Szent István Biharon, Nagyvárad szomszédjában alapított püspökséget, 1010 táján. 1091-ben a kunok Bihar várát feldúlták, ekkor Szent László király a püspökség székhelyét a földrajzilag alkalmasabb, védhetőbb, közeli Körös-parti területre, a későbbi Váradra helyezte át. Itt a vár területén székesegyházat épített, mely később temetkezési helye és kultuszának megerősödésével az ország egyik legjelentősebb búcsújáró helye lett. Nem véletlen, hogy az uralkodóház több tagjának földi maradványait a középkor folyamán rendkívüli módon tisztelt és 1192-ben szentté avatott lovagkirály testének közelébe helyezték. Elég az 1437-ben elhunyt és végakaratának megfelelően Váradon, a szent uralkodó sírjának közelében eltemetett Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császárra gondolni. Bethlen Gábor alatt a templom végleg megsemmisül, helyettesítésére 1780-ra a város területén barokk székesegyház épül.
A város hátterét legrégebbi építészeti emléke alkotja, a vár.
A kezdeteket László király palánkkal, árokkal, később kőfallal megerősített egyházi központja, a prépostsági monostor jelenti. A települést, a templomot, az erősséget a tatárjárás elsöpri, mely után Vince püspök vezetésével azonnal megkezdődik az újjáépítés. A Hunyadiak idején, Vitéz János püspöksége alatt éli Várad a fénykorát, amikor díszes paloták és házak épülnek, mutatva a település megerősödött helyzetét. Ezt követően a megpróbáltatások következnek: már a török háborúk korai szakaszában vissza kell verni egy oszmán ostromot, mely után Dózsa György parasztjai tesznek sikertelen próbálkozást bevételére. A mohácsi csata után Erdély egyik központjává válik, de a térség az erdélyi fejedelem, a magyar király és a szultán hadainak hadműveleti területe lesz. A vár mai formájának kialakulása Báthory István regnálásának idején kezdődött és Bethlen Gábor alatt nyerte el hozzávetőleges jelenét. A belső részeken a régi székesegyház elbontása után egy ötszögletes alaprajzú épület került kialakításra, valamint új templomot létesítettek, míg a külső várat vizesárokkal körülvett új-olasz rendszerű 5 nagy füles bástyából álló erőddé fejlesztették. Kialakításuk és méretük eltérő egymástól ugyanis nem egy időben épültek, de monumentalitásuk miatt avatatlan szem előtt ezek nem feltűnőek.
Rákóczi hadainak egy ilyen komolyabb erődítmény bevétele meghaladta a lehetőségeit, így a kuruc hadak felhagytak elfoglalásának szándékával. 1849-ben a honvédség egyik legkomolyabb fegyvergyártó üzemét működtette itt a kormány. A munkálatokat szervező Lahner György vezérőrnagy az Aradon mártírhalált halt tábornokaink egyike.
A vár a román rendszerváltásig katonai területnek számított, melyet a kétes hírnevet kiérdemlő Securitate és román haderő egységei is használtak, teljesen lelakva és tönkretéve azt.
2009 és 2015 között nagyszabású feltárás és helyreállítás kezdődött, melynek keretein belül a belső várat felújították, múzeumot alakítottak ki benne. Ugyan Szent László sírja nem került elő, de megtekinthető lett a fejedelmi palota, a régi székesegyház alapfala, egyházi síremlékek. Az udvar pedig egész évben rendezvényeknek, kirakodásoknak és vásároknak ad helyszínt.
Nagyvárad román neve a magyar közigazgatásban használt latin Oradea szót vette át, ami az akkori Várad, vagyis Varadea név áthallásából származik. Ma Románia legnagyobb városai közé tartozik, és nagy átalakulásokon ment keresztül a szocializmus időszakához képest. Megújulnak a szecessziós házak, történelmi épületek, és lassan visszatér a századelős hangulata, a kis Pece-parti Párizs.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van