Ott voltunk a vadászati világkiállítás nyitónapján, érdekes tapasztalatokat gyűjtöttünk – képgaléria

Kétségtelen, hogy a 2021-es év egyik legnagyobb nemzetközi eseménye Magyarországon az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Nagy várakozás előzte meg a Hungexpo legújabb rendezvényét, így mindenképpen úgy gondoltuk, hogy ott a helyünk már az első napon.

Még a jegy megvásárlása előtt fontos tisztázni magunkkal, hogy mennyire áll közel hozzánk a vadászat. Merthogy ez a nemzetközi parádé sokkal inkább a vadászatról szól, mintsem a természetről. Persze, ha abból indulunk ki, hogy a vadonban lehet elejteni az állatokat, akkor bizonyos értelemben az élővilágról is szól. Ez a világkiállítás elég specifikus, így főként azoknak ajánlom, akik kicsit is vonzódnak a vadászathoz, vagy éppenséggel van egy olyan különleges program, amit mindenképpen megnéznének.

A nyitónapra időzítettem a látogatásomat, mert tényleg nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lehet egy 67 milliárd forintos kiállítás.

A helyszínt illetőleg tökéletesnek tűnik a Hungexpo, bár ez egyfajta kötelező választás is volt, hiszen egy ekkora volumenű rendezvényt máshol nagyon nem is lehetett volna megtartani Magyarországon. Ráadásul a pavilonokból álló vásárközpont ma már az ország legmodernebb kongresszusi központja is egyben a legutolsó felújításnak köszönhetően. Itt írtunk erről, plusz képgaléria. Egy biztos, az expo hatalmas területen helyezkedik el, így még az első napon sem volt zsúfoltság a csarnokokban.

Már a bejárat előtt a világkiállítás szimbóluma fogadja az vendégeket, amely nem más, mint egy monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu. A 16,5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült, és 240 millió forintba került.

Mi tagadás, elég impresszív installáció, de talán ez volt minden idők legdrágább kapuja Magyarországon.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

Tovább haladva a bejáratnál nem tapasztaltam fennakadást, minden flottul ment.

A jegyvásárlás történhet a helyszínen vagy online, és a napijegy csupán 2700 Ft, ha pedig bérletet veszünk, vagy családdal érkezünk, akkor még kedvezőbb áron juthatunk be a rendezvényre.

A bejárat után a „D” pavilon található egyből balra, itt találhatóak a Hal, Víz, Ember csarnok, ahol a magyar nemzeti parkok várják egy-egy standdal az érdeklődőket. Ez rám nem tett olyan nagy hatást, de megígértem magamnak, hogy a következő egy évben felkeresem az összes nemzeti parkot az országban.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

A következő a „H” pavilon, ahol a Magyar Központi Kiállítás van. Ez talán a leglátványosabb csarnok,

hiszen itt az egész egy nagy tér fogadja az érdeklődőket, aminek a szélén híres magyar vadászok szobrai sorakoznak, illetve témakörök mentén magyar dokumentumfilmek láthatóak egy-egy kis vetítőteremben. A csarnok közepén több száz kitömött magyar vadállat sorakozik. A csarnokban található a Seuso kincs több eredeti darabja és a Nagyszentmiklósi kincs hiteles másolata is, ami kicsit furcsán hat egy vadászati kiállításon, de én nagy örömmel vettem szemügyre a kiállított tárgyakat.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

A pavilon másik szegletében megnézhetjük az 1971-es Vadászati Világkiállítás felvételeit, ezt is érdemes végigbogarászni.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

A következő két helyszín (“G” és “F”) lehet a hagyományos vadászati módok csarnoka, illetve a “Hazai és Nemzetközi Trófeakiállítás, 12. Nyílt Európai Taxidermia-bajnokság, Vadászat a XXI.században kiállítás”.

Érdekesnek érdekes volt, de különösebben nem tudott lekötni, aki pedig irtózik a taxidermiától, kitöméstől, ezt a részt csak egyszerűen hagyja ki.

A végére hagytam a két kedvencemet.

A gasztronómia szerelmesei biztosan megtalálják a számításaikat a büfésoron, hiszen itt is a vadhús van a középpontban.

A menüsorok egészen különlegesek, így ha valaki őzet, vaddisznót vagy éppen fácánt akar enni hamburger, pörkölt vagy éppen ragu formájában, akkor feltétlenül keresse fel a büféket.

A másik kedvencem a Nemzetközi Csarnok volt.

A legnagyobb területű pavilonban található számos ország standja. Nem, a stand nem is jó kifejezés, hiszen egy-egy ország akár több száz négyzetméteres területet vett igénybe a saját vadászati lehetőségeik bemutatására. A szomszédos országok közül egyedül Ukrajna nem volt jelen, illetve Nyugat-Európából sem települtek ki országok vadászszövetségei. Sebaj, helyette voltak afrikai országok, és ázsiai résztvevő is volt Kuvaitnak köszönhetően. A Türk Tanács országai is képviseltették magukat, közülük Törökországnak volt önálló kitelepülése.

Rengeteg időt el lehet tölteni ebben a pavilonban, ha szóba elegyedünk az országok képviselőivel. Nagyon sok információt kaphatunk nem csak az egyes országok vadászati lehetőségeiről, használjuk ki!

Az “Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítást október 4-ig lehet megnézni a Hungexpon, de számos kitelepülés is van, így Budapesten és további városokban is lesznek kiegészítő programok. A szombati napon például a Kincsem Parkban lovasbemutató volt a kiállítás részeként.

Azt is fontos kiemelni, hogy a világkiállítás aprópóján számos további program van, így egy egész kulturális fesztivált is megszerveztek kísérőprogramként, illetve az elmúlt hónapokban számos olyan hírrel találkozhattunk, ami szervesen kapcsolódott a expohoz.

A vadászati épületek felújítása is beletartozott a kiállítás felkészülési időszakába, így például teljesen felújították a bodajki kastélyt, emellett a közel héthektáros angolpark is teljesen megújult, valamint kiállítóterek is létrejöttek, részletek itt.

Állatvédők is megjelentek a világkiállítás kapcsán.

Szombat délelőtt a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals – Emberek az állatok etikus bánásmódjáért) nemzetközi állatvédő csoport aktivistáival találkozhatott mindenki, aki a Hungexpo bejáratától nem messze, Kőbánya-felső vasútállomásnál haladt át. A tüntetők különböző táblákkal tiltakoztak a kegyetlen állathasználat több formáját népszerűsítő kiállítás ellen.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

Állítások szerint ezzel is fel szerették volna hívni a társadalom figyelmét az esemény abszurd üzenetére: a vadászat és annak minden formája, bármennyire is szeretnék elhitetni, nem szolgálja a vadállatok és az emberiség érdekeit. Az Anima Facebook oldalán megjelent rövid bejegyzés szerint ez a rendezvény úri hóbort és felsőbbrendűség az állatokkal szemben. Igazságtalannak tartják, hogy miközben “az önkéntesekből álló állatmentő- és védő szervezetek alig tudják kifizetni a tornyosuló számláikat és költségeiket, addig az állatbántalmazók egyetlen eseményükön ennek több százezerszeresét használhatták fel!”

Összességében elmondhatom, hogy egy élménydús napon vagyok túl.

Aki szereti a vadászatot, a természetet, a kitömött állatokat és a fegyvereket, akkor feltétlenül nézze meg a világkiállítást!

Akkor is érdemes elmenni a kiállításra, ha valaki csak egy kis ízelítőt akar a vadászat világából. Egy apró negatívumot tudok csak kiemelni. Az egyik főszponzor ingyenes gurulós papírbőrönddel kedveskedik a vendégeknek.

„Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, Hungexpo. Fotó: Kató Alpár/Helló Magyar Ⓒ

Sajnos a hangulatot teljesen megöli a műanyag kerekek zaja.

Lehet, hogy csak nekem tűnt fel, de tényleg nagyon olcsó és zavaró megoldás.

Érdemes elolvasniDokumentumfilm készült minden idők egyik legolvasottabb magyar írójáról, Fekete Istvánról – Előzetes itt