Csodálatos lett az Eiffel Műhelyház – képek

Másfél év próbaüzem után átadták a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházát, amelynek az ünnepi megnyitójára tegnap került sor.

Eiffel Műhelyház – az Opera új művészeti központja

1884–86-ban épült fel a magyar vasúttörténet európai viszonylatban is párját ritkító legnagyobb csarnokrendszere, az Északi Járműjavító, amely több éven át tartó átalakítást és felújítást követően 2020-tól a Magyar Állami Operaház új logisztikai és művészeti központjának ad otthont, írja az opera.hu.

A 22 hektáros területen 2009 óta nem folyik munka, ezért a Kormány 2015 nyarán az Opera rendelkezésére bocsátotta a telek középső, 6,7 hektáros részét, rajta az Eiffel néven elhíresült, önmagában 22.000 m2-es alapterületű, öthajós csarnokkal, két oldalépülettel és egy közepes méretű szabványos vasútállomással.

Itt épül fel az Opera próba-, gyártó- és raktárközpontja, amelyben a közel 500 személyes Bánffy Minlós terem, az ugyancsak operaházi színpaddal méretazonos Hevesi Sándor háziszínpad és a hasonló alapterületű, Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió létesült. Feketeházy János, az Operaház vasszerkezetei és az Eiffel-csarnok tervezőjének emléktere mellett ideköltözött az intézmény kilenc gyártóüzeme, összes díszlete, jelmeze és kelléke is.

A valaha egyszerre akár 96 db hatalmas gőzös javítására is alkalmas Eiffel-csarnok tereiben működik majd étterem (műemlék teakfa vasúti kocsiban), megcsodálható a legendás 327.141-es magyar mozdony egyetlen megmaradt példánya az aulában, nemsokára pedig a „biatorbágyi” 301-es gőzöstípus 006-os darabját is kiállítják a parkban. Jelmezkölcsönző és látogatóközpont is helyet kap, de itt alapítjuk meg az Opera képzőhelyeit is: az Opera Stúdiót, az Opera Zeneiskolát és az Opera Szakképzőt. A gyártóműhelyek gyakorlati oktatóhelyekként is funkcionálnak majd, hisz szeretnénk magunk képezni a ritka színházi szakmák utánpótlását, és a megnövekedett kapacitással külső díszlet- és jelmez-megrendeléseket is tervezünk vállalni.

A 200 parkolóhely mellett létesített, 2020. augusztus 19-én látványos szabadtéri gála keretében felavatott Kodály Zoltán parkban a híres nemesítő, Bakonyi Károly szőlője terem majd Márk Gergely rózsái között, de 2021-ben játszótér és rekortán is épült a csarnokoktól körülölelve, amelyek maguk is a környezettudatosság jegyében létesültek.

Ugyan a teljes projekt befejezése 2020 végére volt várható, 2019 áprilisában már sor került egy rövid próbaüzemre a közönségforgalmi terek megnyitásával, valamint a Bánffy-terem első opera- és balettelőadásainak bemutatóival. A 2020-ra tervezett hivatalos átadást a pandémia megakadályozta, de a vírus okozta nehézségek ellenére intenzív használatban volt a tér a nagy lezárások idején is: 2020 szeptembere óta több mint száz ingyenesen streamelt előadással, kamarakoncerttel és opera-keresztmetszettel kedveskedett az Opera az Eiffel Hevesi Sándor háziszínpadáról bejelentkezve. Sőt a próbák is folytak, így mire az intézmény újra megnyithatott, újabb produkciókat láthatott a közönség élőben, így Az úrhatnám polgár és a Figaro3 című előadásokat.

Ünnepi megnyitó

Saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának ünnepi megnyitóján hétfő este Budapesten.

Kiemelte: az Eiffel Műhelyház az évtized egyik legnagyobb kulturális fejlesztése a fővárosban és az országban. Az a több mint 33 milliárd forintos beruházás, amellyel a Műhelyház összesen 33 ezer épített négyzetmétere és 3 hektáros parkja megújult, az első fontos lépés – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez társul hamarosan a Közlekedési Múzeum és egy felsőfokú könnyűzenei oktatóközpont is.

Az Eiffel Műhelyház nagy lehetőséget nyit meg az operajátszás számára, szintet léphet, magasabbra emelkedhet a nemzetközi mezőnyben is – mutatott rá.

Mint mondta, a mostani kultúrtörténeti esemény jelentősége abban rejlik, hogy az Eiffel Műhelyház átadásával nem csupán a több mint 200 éves magyar operakultúra és a magyar művészek előtt tisztelgünk, de saját kulturális identitásunk megerősítésének is fontos pillanata ez. Tíz év alatt Magyarországon sok minden megváltozott, a magyar kultúra is megerősödött – hangsúlyozta, hozzátéve: tíz év alatt a kulturális területre fordított kiadások összege 51 milliárd forintról 550 milliárd forintra nőtt, a kulturális tevékenységek és szolgáltatások támogatása 74 milliárd forintról 567 milliárd forintra növekedett ebben az évtizedben. A miniszter emlékeztetett: az elmúlt évtizedben a fővárosban emblematikus épületek újultak meg, többek között az Országház, a Széll Kálmán tér, a Kúria épülete, az Erkel Színház, a Pesti Vigadó, a Zenekadémia és a Budai Vigadó is, és folyik a Budavári Palota rekonstrukciója.

Érdemes elolvasniItt vannak Magyarország legjobb kiállításai

Baán László, az Opera beruházásaiért felelős miniszteri biztos szavait Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tolmácsolta. Mint üzente, tartsuk meg az országépítők korát, legyenek álmaink, terveink a jövőről, alkossunk csupa olyan helyet, ahol sok-sok év múltán a következő nemzedékek is jól érzik magukat, belelátva a maguk történetét. Őrizzünk és teremtsünk, maradjunk azok, akiknek lenni érdemes, építő magyaroknak – tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója azt emelte ki, hogy ez az épület nem csak kő és habarcs. Amit személyesen leginkább vár az Opera Eiffel Műhelyházának rendes, huzamos és komplex működésétől, az a materiálison túl a humán értékek kinyerése, mert ettől lesznek jobbak, profibbak, hatásosabbak és emlékezetesebbek, használva a felkészülés, a kísérletezés és megtalálás erejét. Az Újjászületésnap elnevezésű rendezvényen a gálaestet megelőzően Műhely.

Állandó kiállítás

Titkok. címmel nyílt meg az Eiffel Műhelyház új állandó kiállítása, amely a Magyar Állami Operaház kulisszái mögé, az ott dolgozó háttéremberek munkájába enged betekintést.

A tárlat, amely Karczag Márton kurátor, a Magyar Állami Operaház Emléktárának vezetője összeállításában videókat, animációkat, fotókat és gyártóműhelyekben újraalkotott jelmezeket és díszletmaketteket is felvonultat, olyan neves tervezők munkásságába enged betekintést, mint Spannraft Ágoston, Kéméndy Jenő, gróf Bánffy Miklós, Márkus László, Oláh Gusztáv, Márk Tivadar, Forray Gábor, Csikós Attila, Schäffer Judit vagy Vágó Nelly.