Kellemes, kisgyermekkel is könnyen megjárható célpontot jelent a Vértes-hegység északi részén, Tatabánya közelében található Vitányvár. Egy vár, amit lelkes civilek és régészek próbálnak megmenteni az enyészettől, hamár a műemlékvédelmet vezető kormányzat megfeledkezett róla…
A jelentős, részben feltárt de állagmegóvásra váró vár szabálytalan alaprajzű, belsőtornyos erődítmény volt, amit vélhetően a Vértesben jelentős birtokokkal rendelkező Csák nemzetség emeltet a tatárjárás után. Később a már királyi kézen lévő várat Zsigmond király elzálogosítja.
A 15. században sűrűn gazdát cserélő erődítményt végül a török is ostromolja 1529-ben, 1543-ban pedig el is foglalja. Az erődítmény a Közép-Dunántúl sok erősségéhez hasonlóan – némi képzavarral élve – a frontzónában van. Többször gazdát cserél, végül Pálffy Miklós országbíró, hadvezér a 15 éves háború folyamán – Tata és Győr elfoglalása mellett Vitányvárat is visszaszerzi a törököktől.
Ekkora azonban a várat védelmi rendszereitől megfosztják, felrobbantják, megakadályozva ezzel, hogy a török visszatérjen a várba. Hadi jelentőségét ezzel elveszíti a vár, a hódoltságot követően pedig az Esterházy-család szerzi meg a területet.
Az elhagyatott erődítmény kisebb részét építkezési céllal elhordják, ugyanakkor még mindig jelentős romjai több emelet magasságban a mai napig állnak. Kérdés, hogy meddig…
Ennek ellenére az óriási turisztikai lehetőségeket rejtő várat egyszerűen kihagyták a Nemzeti Vár és Kastélyprogramból.
Civilek és régészek mentik, ami menthető
Régészeti feltárása és állagmegóvása a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum irányítása mellett történik, a vár tisztán tartásáról és a növényzet “megrenszabályozásáról” a Vitányvár Baráti Kör gondoskodik.
Megközelíteni legegyszerűbben autóval a Tatabányai Rugógyár parkolója felől lehet (a gyár 1953-56 között munkatábor volt), ahonnan kellemes, három kilométeres túra után érünk a várhoz.
Bár magasan állnak a falai, a sűrű erdőben “megbújik” az erősség, szinte csak az utolsó pillanatban lehet észrevenni a falakat. Ugyanakkor a kirándulók figyelmét a helyszínen is felhívják arra, hogy a vár környékén fokozott óvatosságra van szükség, a váralakra senki nem másszon fel, a deponált kőhalmokkal elzárt területekre pedig senki ne lépjen, hiszen a vár nagy része ma is régészeti feltárás alatt áll. Ami remélhetőleg egyszer a jövőben folytatódni fog, ha végre az állam is úgy akarja…
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi okozta az Óperzsa Birodalom bukását?
Kína két hónapig bújtatta az orosz hajót, amely észak-koreai fegyvereket szállított
Melyik volt a valaha volt legnagyobb szárazföldi állat?
Mik azok a kóbor bolygók, és hogyan jutottak ilyen szomorú sorsra?
Budapest 3 szállodája is Európa 10 legjobbja között van
Ez történne a fővárossal, ha atombombát dobnának rá