Milyen középiskolába menjen tovább a gyerek?

Hamarosan itt a középiskolai felvételi vizsgára való jelentkezés határideje. Bár decemberben még csak a vizsgára kell jelentkezni, és az iskolaválasztásra van még néhány hónap, nem árt már most elkezdeni a pályaválasztási döntés előkészítését. Ez egy összetett döntési helyzet, ahol több szempontot kell egyidejűleg figyelembe venni, ezek mérlegelése, a szükséges információk beszerzése időigényes. Cikkünkben néhány szempontot hoztunk ahhoz, hogy milyen középiskolába jelentkezzenek a végzős általános iskolások a központi vizsgát követően.

Folyton változó munkaerőpiac

Ma már aligha beszélhetünk egyenes vonalú életpályáról. Nagyszüleink számára még egyértelmű volt, hogy milyen iskolákon keresztül milyen munkahelyekre vezet út, ahol aztán hosszú éveket, évtizedeket is eltöltöttek, akár ugyanabban a munkakörben a nyugdíjba vonulás előtt.

A jelen kor fiataljai folyamatos döntési helyzetben vannak életpályájuk során.

A felsőoktatás is átjárhatóbbá vált a Bologna-rendszer bevezetésével, a tanulók ösztöndíjak, részképzések formájában külföldi oktatásban is részesülhetnek. Nőtt a mozgástér – ezzel együtt a bizonytalanság is. Ugyanakkor, az segít, hogy nem kell hosszabb időszakokra elköteleződni, így több alkalommal is lehetőség nyílik az újratervezésre vagy a pályakorrekcióra.

A tájékozottság fél siker

A pályaválasztási döntés meghozatalához elengedhetetlen, hogy megfelelő információk álljanak a rendelkezésre. Mind mennyiségileg, mind tartalmilag. Ez egyrészt a választott iránnyal kapcsolatos tájékozódást jelent. A középiskola nem a végpont, hanem egy állomása a választott pályaívnek. Ezért, annak is érdemes utána járni, hogy az adott területtel milyen továbbtanulási vagy elhelyezkedési lehetőségei vannak a tanulónak.

Másrészt, önmagunkkal kapcsolatban is tisztán kell látnunk.

Az önismeretnek kiemelt szerepe van a döntés meghozatalában. Fontos például átgondolni, hogy milyen tantárgyak mentek jól a gyermeknek az általános iskolában, milyen témák, területek érdeklik, milyen erősségei, motivációi vannak. Végül megvizsgálni, hogy ezeknek a tanulási, célállásbeli és önismereti halmazoknak milyen közös metszetei rajzolódnak ki.

A döntést is elő kell készíteni

Számít, hogy a családban vagy az iskolában, tehát a gyermek közvetlen környezetében lévő fontos, követendő személyek, példaképek mit gondolnak, milyen érzéseik, esetleg előítéleteik vannak a középiskolai továbbtanulással, leendő foglalkozássukkal kapcsolatban. Nagy nyomást helyezhet a szülőkre és a diákokra, ha a pályaválasztási kérdésre egy végletes, soha nem korrigálható döntésként tekintenek. Ez hathat úgy is, hogy például emiatt hajlamosak lehetnek el-elodázni a választást, és a határidő előtti utolsó pillanatban, kapkodva, átgondolatlanul leadni a jelentkezést.

A pályaválasztási bizonytalanság egy természetes állapot a döntés meghozatala előtt.

Ilyenkor felléphet szorongás, frusztráció, döntésképtelenség érzése. Előfordulhat, hogy mindezeket a hiányos vagy félrevezető, ellentmondó információk, a másoknak való megfelelés, az alacsony önértékelés váltják ki, vagy akár az is, hogy nem tudják, hogyan is fogjanak hozzá a számukra megfelelő középiskola kiválasztásának.

Milyen erőforrások segítenek a középiskolai jelentkezésben?

A tanuló énképe, önbizalma is befolyásolhatja, melyik középiskolába nyújtja be a jelentkezését. Érdemes számba venni azokat a múltbéli eseményeket, amelyeket eredményesen oldott meg. Lehet ez sikeres dolgozat, egy klassz projektfeladat, egy szabadidős tevékenységben elért fontos lépés vagy egy korábbi döntéshelyzet, amelyben hatékonynak és döntésképesnek érezte magát.

Beszéljük át, hogy miben érezte magát erősnek, és ezek közül mire tud most is biztonságosan támaszkodni.

Lehet, hogy az segítette őt korábban, hogy hagyott időt magában átgondolni a helyzetet, vagy az vezetett eredményre, hogy készített egy precíz táblázatot, vagy sok kérdést megfogalmazott egy nyílt nap során. Ha az erősségeit használva korábban volt már része sikerélményben, akkor ezeket a mostani választás során is alkalmazhatja.

A belső erőforrásokon kívül a társas környezettel (a barátokkal, szülőkkel, tanárokkal, osztálytársakkal vagy akár az iskolapszichológussal) folytatott beszélgetések is támaszt jelenthetnek.

A diák egyrészt megtapasztalhatja, hogy nincsen egyedül a bizonytalansággal, másrészt találkozhat eltérő nézőpontokkal, inspirációval, másoknál bevált módszerekkel, melyek mind érlelik a döntési folyamatot. Több mintát is kaphat, például arra, hogy a többiek hogyan tűznek ki célokat, hogyan kerülnek lendületbe, mi alapján jelentkeznek egy-egy középiskolába. Mások abban is segíthetnek, hogy visszajelzést adnak a diákról, és így bővülhet az önismeretük. Ezekre a beszélgetésekre több módon is sor kerülhet: spontán, például az iskolai szünetekben vagy a családi vacsoraasztalnál, de szervezett formában, például osztályfőnöki órán, egy szaktanári visszajelzés keretében vagy egy pályaválasztási konzultáción.

Forrás: Pixabay

Milyen döntési szempontokat érdemes figyelembe venni?

1.       A gyerek érdeklődési köre

Kézenfekvő kiindulási alap a kedvelt tantárgyak, a jó osztályzatok számba vétele, azonban nem ez az egyetlen terület, ahonnan a gyerek érdeklődését feltérképezhetjük. Sőt, akár félre is viheti a fókuszt, ha kizárólag a jegyekre összpontosítunk. Beszéljük át közösen, mivel foglalkozik a gyerek szívesen a szabadidejében, milyen témájú könyveket olvas, milyen sorozatokat néz, milyen oldalakat követ a közösségi médiában. Az egyes tantárgyak közül milyen típusú feladatokat, aktivitásokat részesít előnyben, és miért.

Részt vesz-e az iskolai közösségi életben, és milyen tevékenységekbe kapcsolódik be (pl. iskolai újság, szervezés, plakátkészítés, projektnap stb.). Mindez segíthet körvonalazni a tágabb irányokat, hogy például inkább művészi vagy inkább kutatói érdeklődése van-e, vagy például emberekkel szeret foglalkozni vagy inkább a dolgok, a folyamatok érdeklik. Vajon a feladatok közül azok mozgatják-e inkább, ahol a kreativitásnak, az önkifejezésnek van nagyobb tere, vagy ahol inkább tényeket, összefüggéseket kell feltárni, adatokat elemezni.

2.       A gyerek erősségei

Az erősségek alatt olyan tulajdonságokra, készségekre, tapasztalatokra, ismeretekre érdemes gondolni, ami kifejezetten jól megy a diáknak, szívesen foglalkozik vele, fejleszti. Amikor az erősségeit kell valamilyen feladathoz használnia, az egy önfeledt állapotba repíti, ahol könnyebben veszi az akadályokat, és a problémahelyzetek sem lombozzák le, hanem új megoldások megtalálására ösztönzik.

Honnan lehet tudni, mik ezek az erősségek? Jó, ha több forrás is a segítségünkre van.

Például a tanárok visszajelzései, kérdőívek, a gyerek saját megélése, a szülők tapasztalata, az iskolapszichológus véleménye.

Árnyalni lehet azzal is a képet, ha olyan hétköznapi helyzeteket gondolunk végig közösen, hogy az otthoni, ház körüli feladatok közül milyeneket végez ügyesen a gyerek, vagy a barátai általában milyen kérésekkel, kérdésekkel fordulnak hozzá gyakran.

3.       A középiskolai közösség

A kamaszkor a személyiségfejlődés egyik kitüntetett időszaka. Emlékezzünk csak, mennyire meghatározó a középiskolai időszak sokunk életében, akár negatív, akár pozitív értelemben. Ezért sem mindegy, hogy a választott iskolában milyen a közösségformáló tevékenység, milyen a légkör, mekkora hangsúlyt helyez az iskola a harmonikus személyiségfejlődésre. Ezt megismerhetjük az intézmény honlapjáról (pl. milyen közösségi programok vannak év közben, milyen benyomásunk keletkezik a leírások, fényképek alapján), de személyesen is betekintést nyerhetünk a hangulatba a nyílt napok, vagy a későbbi szakmai közösségbe az adott tudományterülethez kapcsolódó rendezvények, fesztiválok alkalmával.

A kamaszok a legtöbb időt az iskolai környezetben töltik.

A középiskolában nem csupán tantárgyi ismereteket szerzünk, ez az időszak jóval többet jelent ennél. Ebben az életszakaszban jelentősen fejlődnek a gyermek társas és problémamegoldó készségei, formálódik az énképük, önbizalmuk, önismeretük, életszemléletük. Elkezd árnyalódni a kép, hogy milyen hivatást éreznek igazán a sajátukénak. Az itt szerzett tapasztalatok a későbbi élethelyzetekben is elkísérik őket.

Ráadásul, az iskola a társadalmi helyzeteket is leképezi. A diákok találkoznak együttműködéssel, versengéssel, konfliktusokkal, sikerrel, kudarccal, kitartással, megbélyegzéssel. Megtapasztalhatják a valahova tartozás érzését, de akár a kirekesztettséget is. A társas közeg, a többiektől származó visszajelzések rengeteget számítanak a kamasz önbizalmának, énképének alakulásában. Ezek a hatások meghatározók lehetnek a későbbi kapcsolatok során is.

4.       További praktikus szempontok a középiskolai jelentkezéshez

A hétköznapok során jó néhány praktikus kérdés adódhat majd, amelyekre már most tekintettel kell lennünk. Tud-e esetlegesen tandíjat fizetni a család, vagy részvételi díjat a foglalkozásokhoz, milyen messze található a választott intézmény és hogyan oldható meg a bejárás vagy a lakhatás egy másik városban.

Tehát, azt, hogy melyik középiskola jöhet szóba, azt a jelenlegi életkörülmények is meghatározzák.

A szülők munkája, életvitele is kihatással lehet több dologra, például szükséges-e költöznie a családnak, vagy van-e olyan környezet, rendelkezésre állnak-e olyan körülmények, eszközök (pl. internet, számítógép), biztosított-e a családi támogató háttér, hogy a megnövekedett terhelés mellett is tud majd tanulni, készülni az iskolai kötelezettségekre.

Az iskoláknak a felvételivel kapcsolatos információkat mostanra már közzé kellett tenniük,

így a tantervek, a pedagógiai programok, a követelmények a honlapokról, vagy az iskolai nyílt napok során megismerhetők.

Némileg beszűkítheti a lehetőségek skáláját, ha a felsős osztályzatok alapján kevés pont vihető, vagy a felvételihez idegen nyelvű előképzettséget is elvárnak vagy valamilyen tantárgyból szóbeli beszélgetésre is készülni kell.

Érdemes az elvárások mellett a pedagógiai programot is átböngészni,

hiszen ez mutatja meg, hogy az oktatás-nevelés során milyen értékekre, módszerekre helyezi a hangsúlyt az intézmény.

A középiskola hírneve is számíthat, főleg, ha érettségi után is tovább szeretne tanulni a gyerek. Az iskolák egymáshoz képesti összehasonlításában a különféle középiskolai rangsorok lehetnek a segítségünkre. Ezekben olyan szempontok mentén tudjuk összehasonlítani az intézményeket, mint a felsőoktatásban továbbtanulók, a nyelvvizsgát szerzők vagy a jó kompetencia-mérési vagy érettségi eredményeket elérők aránya. Az internetes fórumokról vagy az ismerősöktől személyes tapasztalatokat, véleményeket gyűjthetünk.

Az sem mellékes, hogy a megcélzott irányban milyen lehetőségek vannak a régióban,

vagy akár Magyarországon a későbbi elhelyezkedés terén. Vannak-e elérhető közelségben olyan szervezetek, intézmények, ahol egy-egy specifikusabb területen el tud mélyedni, vagy teljesíteni tudja a majdani közösségi szolgálatot a választott érdeklődési területen. Ahogyan az is nyomhat a latba, hogy milyen munkaerő-piaci trendek várhatók a közeljövőben.

Hamarosan itt a középiskolai jelentkezés határideje is

Bár a februári dátum most még távolinak tűnhet, a felkészülésre, az előzes információk megszerzésére, az ismerősök tapasztalatainak és a nyílt napok, börzék látogatásán szerzett benyomások összegzésére elegendő időt kell hagyni.

Igaz, hogy a pályadöntések időről-időre korrigálhatók, azonban addig is értékes éveket töltünk egy-egy adott helyen, és nagyon nem mindegy, hogy mennyire ösztönző légkörben történik ez. Érdemes ezért első lépésként a lehető legtöbb, hiteles információt begyűjteni, majd átgondolni, ezek közül melyek azok, amelyek valóban számítanak számunkra. Ezek mentén végül kialakíthatjuk a lehetséges rangsort a szóba jöhető középiskolák között, és ezt követően már elegendő csak ennek a néhány iskolának a megismerésére összpontosítani.

Felhasznált forrás:

Török R. (2017). A pályadöntések mesterei. Print & Pixel Kiadó, Budapest

Kiemelt kép