Neked is megkeseríti az életedet a szorongás?

A szorongás néhány helyzetnek természetes velejárója, néha viszont megkeseríti a hétköznapokat. Akár még azt is megakadályozza, hogy elhagyjuk a lakást. Ráadásul az elmúlt, pandémiás időszakban elképesztően sokan számoltak be szorongás tüneteiről. Hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető a szorongás?

Honnan ismerhető fel a szorongás?

A szorongás tüneteivel bárki találkozhat, hiszen ez egy természetes emberi reakció. Érezzük a testünkben (pl. heves szívdobogás, remegés, izzadás, izomfeszültség), tapasztaljuk a gondolkodásunkban (pl. ismétlődő negatív gondolatok, túlzott aggodalom), érzéseinkben (pl. nyugtalanság, félelem).

Átélhetünk hasonló élményeket számunkra ijesztő, bizonytalan, fenyegetettséget jelentő helyzetekben.

Például állásinterjún, szóbeli felelet során, első munka- vagy iskolai napon, de akár a szabadidős tevékenységek során is, ha például a társaságban minden szempár a mi megszólalásunkra irányul vagy nyilvánosan kell enni mindenki előtt.

A hétköznapi szorongás nem azonos a szorongásos zavarokkal.

Szorongásos zavarra gyanakodhatunk, ha a tünetek nem szűnnek meg a kiváltó helyzetet követően, hanem tartósan, hetekig, hónapokig túlzott mértékben, következetesen fennmaradnak. Ez esetben mindenképpen forduljunk szakemberhez!

A zavar a mindennapjainkra, a teljesítményünkre, az iskolai vagy munkahelyi életünkre is nagy mértékben, tartósan kihat.

Például nem hagyjuk el az otthonunkat, nem vagyunk képesek megszólalni mások előtt, kerüljük az ismeretlenekkel való találkozást, a telefonálást, a túlzottan nyílt (pl. parkoló) vagy túlzottan zárt (pl. lift) helyeket, a tömegközlekedést vagy általában a tömeget, de jelentkezhetnek a szeretett személyektől való távollétek, elválások alkalmával, esetleg visszatérő, intenzív, váratlan pánikrohamok formájában.

Liza Summer fotója a Pexels oldaláról

Ezek jelentős mértékű szenvedést okoznak, és az egyes életterületeink működését, munkavégzésünket is akadályozzák, nehezítik.

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy hasonló tüneteket más betegségek, gyógyszerek vagy szerhasználat is okozhatnak, így öndiagnózis helyett mindenképpen konzultáljunk szakemberrel.

A járvány és szorongás

A pandémia egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásai, következményei nyomán kialakult helyzet sokak életébe szorongást hozott, vagy a meglévő szorongásos tüneteiket erősítette fel.

A helyzet kritikus – számol be honlapján a Publicus Intézettel közös kutatásáról az UNICEF Magyarország. A 2021 nyarán végzett felmérésben gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek a COVID-19 járvány, valamint az ehhez kapcsolódó lezárások mentális egészségre gyakorolt hatásairól a gyerekek körében.

Szorongás, pánik, depresszió – ezek jelentkeztek leginkább a pandémia alatti elszigeteltség miatt.

Emellett számos egyéb területen is jelentkezett a járvány hatása, ilye például a motiválatlanság, kényszeresség, evészavar, alvási nehézségek, túlzásba vitt videójátékhasználat, öngyilkossági gondolatok és kísérletek.

Ivan Samkov fotója a Pexels oldaláról

A megkérdezett gyerekek is hasonló tünetekről számoltak be. Az öt, gyermekjogi szervezet által indított felmérésből kiderül, hogy

a gyerekek ötödénél a jövővel kapcsolatban is jelentkezik a szorongás.

A jövővel kapcsolatos bizonytalanság sokkal inkább az idősebb serdülőknél, akik közelednek tanulmányaik vége felé, akiknek döntéseket kell hozniuk a jövőjükkel kapcsolatban egy világjárvány idején.

Nem csak a megbetegedés időszakában tapasztalhatók testi és lelki panaszok. Sokszor még a felgyógyulást hetekkel, hónapokkal követően is megfigyelhetők maradványtünetek, mint például koncentrációs zavarok, álmatlanság, szerhasználat vagy a szorongás (long-Covid, vagy más néven poszt-Covid-szindróma).

Milyen szakemberekhez fordulhatunk?

A megelőzés, a kezelés lehetősége nagy mértékben attól is függ, hogy a milyen helyzetekben, milyen időtartamban jelennek meg a tünetek. Egészen más felkészülés, feszültségcsillapítás szükséges annál, aki egy szóbeli vizsga miatt él át lámpalázat, mint ahogyan annak is más beavatkozásra, kezelésre van szükséges, aki hetek óta nem tud emberek közé menni, ismétlődő pánikrohamokkal küzd vagy a folytonosan visszatérő negatív gondolatai miatt aludni sem tud.

Az első lépés a felismerés, és a tünetek egyéb mögöttes okainak a kizárása.

A szorongásos zavarok esetében általában a nem múló fizikai tüneteket (pl. fáradtság, hányinger) könnyebb észrevenni, legtöbben ezért valamilyen testi problémára, betegségre gyanakodnak.

Általában háziorvoshoz fordulnak, ahol a szakember segíthet azonosítani, mi állhat a panaszok hátterében, és szorongásos zavar esetén pszichológushoz, pszichiáterhez irányítja tovább az illetőt. A testi tüneteket ettől függetlenül még kezelni kell, azonban a szorongással is foglalkozni kell.

MART PRODUCTION fotója a Pexels oldaláról

A szorongásos zavarok nem múlnak el maguktól. Ha a fenyegető helyzettől (pl. tömeg, zár tér, társas helyzetek) való távol-maradás ideig-óráig csökkenti is a feszültséget, hosszú távon rontja az életminőséget, és további egészségügyi és mentális problémákat is okozhat.

Fontos a segítségkérés.

A tüneteket gyógyszerekkel is lehet csökkenteni, de az okok feltárására és kezelésére azonban más eszközökre is szükség van, pl. pszichoterápiára (pl. kognitív viselkedésterápiával), melyet csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakember végezhet. Foglalkozások egyéni és csoportos formában is megvalósulhatnak, nem feltétlenül magánpraxis keretében.

Ilyen konzultációkat találunk pszichiátriai gondozókban, gyermekjóléti és családsegítő központokban, egyházi és civil szervezetekben, társadalmi kezdeményezésekben. Egyre több kórházban szerveznek poszt-Covid foglalkozásokat a betegség után fennmaradó szorongás enyhítésére. Kifejezetten a krízissel való megküzdésre szerveződtek a pszi.hu önkéntes pszichológusai. Ugyancsak itt található néhány további telefonos segélyszolgálat elérhetősége.

Mit tehetünk magunkért, egymásért?

A hétköznapi szorongás tüneteit átmenetileg magunk is csillapíthatjuk.

Minden olyan technika jó szolgálatot tehet, amely a feszültség oldását eredményezi.

Légzőgyakorlatok, testmozgás, naplóírás, kreatív alkotótevékenységek, autogén tréning, zenehallgatás, játék, tánc. Ide tartoznak azok is, amelyek a testünket, izmainkat, érzékszerveinket segítenek ellazítani, pl. fürdő, masszázs, gyógytea, illatgyertya, ölelés, kirándulás.

Az is segít, ha a figyelmünk irányát igyekszünk időszakosan megváltoztatni, figyelemeltereléssel, a jelentudatosságunk erősítésével (pl. mindfulness technikák).

A hétköznapi beszélgetések társas támogatást nyújthatnak.

Az is feltöltő erejű lehet, ha időszakosan ki lehet szakadni az elszigeteltségből, és néhány órát önfeledten tölthetünk másokkal. De a beszélgetések, társas alkalmak azt is megmutathatják, hogy nem vagyunk egyedül a gondjainkkal, mások is átélnek hasonlókat.

A többiek történetein keresztül újabb és újabb megküzdési módokat ismerhetünk meg. Emellett sokszor már az is hatalmas segítség, ha ítélkezésmentes, empatikus hallgatóságra találunk.

Az érzelmi támogatás fontosságára a szakemberek is felhívják a figyelmet.

Ez megvalósulhat például társas együttléteken, közösségi programokon vagy személyes beszélgetéseken keresztül is, ahol a szülő vagy a pedagógus példát mutathat a gyerekek számára.

Askar Abayev fotója a Pexels oldaláról

Egy 10000 gyermek bevonásával 2020 őszén végzett, uniós felmérés arról számol be, hogy a COVID-19 hatásai közül az egyik legtöbb problémát számukra a barátaik hiánya (69%) és az unalom (48%).

A gyerekek részéről nagy igény van arra is, hogy a szüleik meghallgassák őket, figyeljenek rájuk, azonban ez túlságosan ritkán történik meg,

a válaszadók kb. fele számol csak be erről. Sok gyerek fordulna inkább szakemberekhez, tanárokhoz, szociális munkásokhoz, egészségügyi dolgozókhoz. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és az UNICEF Magyarország nyári kerekasztal-beszélgetése alapján indíthatnának minden iskolai napot közös beszélgetéssel, osztályfőnöki órával .

Sokaknak csak a kezdő lépés hiányzik. Ilyen lehet, ha biztosítjuk a figyelmünkről. Ha azt érzi az illető, támogató, biztonságos közeg veszi körül, ahol megnyílhat, és őszintén beszélhet a problémáiról, könnyebb felvállalni a nehézségeket, és idejében szakemberhez fordulni.

Kiemelt kép