Noé bárkája Boldogkő szirtjén

Amikor a falu temetőjéből felnézek mindig Noé története jut eszembe, ahogy az özönvíz meghátrál és a bárkája megfeneklik a hegy csúcsán. Ott az orrdísz, az árbóc, a felépítmény, még zászlója is van a Zemplén előterét az Ararát ormán mai napig büszkén uraló hajónak. Kőből van ez a történet.

A boldogkői vár, Fotó: Mayer Jácint

Boldogkő az egyik legmutatósabb tájképi megjelenésű várunk. A Zempléni-hegység nyugati vonulatának tövében, Boldogkőváralja település északnyugati szélén, magányosan emelkedő, tengerszint feletti 268 méter magasságú, keskeny, észak-déli irányú andezittufa sziklagerincen állnak ma is tekintélyes méretű falai.

Noé bárkája Boldogkőn, Fotó: Mayer Jácint

Az egykori lovagvár falujának megfordult a tulajdoni szerepe: ma nem a jobbágyközség az uraságé, hanem a településnek van egy büszke vára, amely egyben a jelképe is.

Boldogkő vára már a főútról lekanyarodva feltűnik fotogenitásával. Mivel sziklája nincs körbeépítve, ezért minden oldalról fényképezhető. A különböző internetes oldalak leírásaiban gyakran olvashatjuk, hogy az autókból kipattanó turisták előszeretettel előbb kapják elő a szelfibotot mielőtt egyáltalán a kirándulásba belekezdenének. A vár alatt húzódó aszfaltos út egészen a várparkolóig visz, ahol napsütéses idő esetén a kibővített parkolási lehetőség sem segít sokat és elég messze lehet csak letenni a várlátogatáshoz egyáltalán nem szükséges négykerekűnket. A falu felől minden megerőltetés nélküli kellemesebb sétával is feljuthatunk.

A vár látképe az őrbódéból, Fotó: Mayer Jácint

Boldogkő, mint erődítmény, a kassai utat és a Hernád völgyét ellenőrizte. A kis területű vár kis létszámú legénységet tudott állomásoztatni, mely inkább bírt birtokközponti funkcióval, mint katonai szereppel. A tüzérség megjelenésétől számítva ellenálló képessége csekélynek mondható. Terepadottságai az érdemi modernizálást nem tettek lehetővé, így a komolyabb ostromokat rendre el tudta kerülni, ugyanis jelentősebb védelmi lehetőség híján gazdát cserélt számottevő harc nélkül.

A vár a 13. század végén épülhetett és sok birtokosváltás után története a Thököly Imre nevével fémjelzett felkelés idején fejeződött be. Az 1700-as évek derekán már csak magtárnak használják az elavult katonai támaszpontot. Köveit nem hordát szét, egész jó állapotban maradt meg. A 19. századi nemzeti lovagias romantika feléledésével már egyfajta helyreállítási munkákat is végeztek rajta. A szocializmusban nagyobb létszámú csoportok befogadására alkalmas turistaszálló üzemelt falai közt, és a korszak elmúltával építkezések kezdődtek, állagmegóvási munkák, a falakra gyilokjárók, a tornyokra tetők kerültek. Újra láthatóvá vált a vár szárazmalma, zárt tereket alakítottak ki, kiállításokkal töltötték meg, melyek megtekintésére egy órát mindenképpen érdemes rászánni.

A kaputorony, Fotó: Mayer Jácint

Az erődítmény alsó és felső várból áll. Ahogy megszemléljük körben a várat, jól láthatjuk mennyire meghatározta a falak építésének lehetőségét a szikla.

Az alsóvár kőzetbe vájt pincéi őrzik az elmaradhatatlan börtönt és kínzókamrát, míg a felsővárban találjuk a palotaszárnyat, aminek büszkesége híres ólomkatona-kiállítása, ahol a magyarság számtalan ütközetét jelenítik meg a látogatók előtt.

A vár történetének egyik érdekessége egy hamispénz-verő műhely, amelynek olvasztókemencéjét a feltárások során megtalálták. Ez a lelet a magyar bronzgyártás legkorábbi, hiteles, ásatással igazolt emléke.

A sziklaszirt őrbódéja, Fotó: Mayer Jácint

Az idelátogatók legkedveltebb fényképezési helyszíne az ún. Oroszlánszikla, ami a vár déli részét zárja, és a végső kiszögellésére fából őrbódét emeltek a legutóbbi helyreállítás során. Egy fapallókon álló folyosó köti össze a belsővárral végig a sziklagerinc vonalát követve.

Érdemes elolvasniA csejtei rém gyógyfürdője – Sárvár várában jártunk

A sziklába vésett termek része a vár alatti egykori lóállásoknak készített hosszan elnyúló alagút, mely ma a Castrum Boldua középkori éttermeként funkcionál. Ez a pince egy meredek folyosó által közvetlen összeköttetésben áll a várral, és időszakosan a vendégek is használhatják. Boldogkő apróbb gyerkőcökkel is könnyen bejárható, és garantálható, hogy több falatnyi épített középkor után még biztosan jól fog esni pár falatnyi középkor a tölgyfa asztalok mellett is.

Galéria