Tucatnyi helyen keresték már Árpád sírját
Árpád sírja régóta megmozgatja a kutatók fantáziáját. Műkedvelők és hivatásosok, laikusok és tudósok, történészek, régészek, vélték megtalálni a honfoglaló fejedelem végső nyughelyét az ország különböző pontjain. A saját igazáról mindenki meg volt győződve, bármelyik évszázadról beszélünk. Ennek ellenére valódi eredményt eddig nem igazán sikerült felmutatni. Az ellentmondások abból fakadnak, hogy mindössze egyetlen forrásunk szól Árpád sírja hollétéről.
Árpád sírja a középkori forrásokban
Ha valaki a régmúltat vizsgálja, akkor első feladata, hogy számba vegye, milyen források állnak a rendelkezésére. Árpád sírja azonban mindössze egyetlen forrásban szerepel, Anonymus gesztájában. A Magyarok cselekedetei (Gesta Hungarorum) így számol be Árpád haláláról:
„Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletre.” (Veszprémy László fordítása).
Anonymuson kívül még a Tarih-i Üngürüsz emlékezik meg Árpád haláláról, de a temetkezési helyét nem részletezi. A többi középkori magyar elbeszélő forrás pedig érdekes módon nem számolt be Árpád haláláról. Az egyetlen szövegrész azonban szerencsére további támpontokat ad segítségül. Az Árpád sírja fölé emelt Fehéregyháza nevű templomot ugyanis a középkori oklevelek gyakran megemlítették, sőt
Mátyás király, majd II. Ulászló egy pálos kolostort emelt fölé.
Amikor a török hódoltság után összegyűjtötték a fennmaradt okleveleket, hogy rendezzék a birtokviszonyokat, több helyszín felmerült. Terstyánszky Jenő a pálosok képviseletében Békásmegyeren kereste a templomot. Katona István Óbuda határjáró oklevelének pontjait kereste az ottani szőlőhegyek között. Bél Mátyás pedig a békásmegyeri Pusztatemplomban vélte felfedezni.
Árpád sírja Óbuda tágabb környezetében, zenés kísérettel
A sír utáni kutatás a reformkorban Horvát István nyomán kezdődött el ismét, aki a pesti egyetemen tanított történelmet. Egy alkalommal a lelkes társaság szekérre ült, és zenészekkel felszerelkezve jó hangulatban mentek ki Óbuda határába. Egy ponton megálltak, és végül arra jutottak, hogy valahol ott a régi kövek között keresendő Árpád sírja. Tudunk arról, hogy Vasvári Pál, a márciusi ifjak hősi halált halt tagja szintén megtalálni vélte Árpád sírját.
A kutatások néhány évvel később hoztak kézzel fogható eredményt. Érdy János, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze ugyanis egy kisebb templomra bukkant egy ma már közelebbről meg nem határozható helyen Óbudán. Pechjére azonban kincskeresőnek nézték és néhány napra lefogták. A lelőhely később is balszerencsét hozott a kutatóinak. 1860-ban néhányan úgy gondolták, hogy fel kellene tárni a helyet, és a Vidats-gépgyár dolgozói közül embereket is toboroztak. A csendőrség azonban lázításnak vélte a megmozdulást és kivonult a helyszínre, megakadályozva a kutatást. Árpád sírja később sem került elő a területen, amikor feltárást végeztek, a romok pedig később elenyésztek.
A következő jelölt az óbudai Victoria-téglagyár területe volt. Itt előkerült egy kolostor romja néhány évvel a fenti eset után. A kutatók egy része úgy vélte, és a többség ma is úgy véli, hogy ez a rom azonos az emlegetett Fehéregyházával. Olyan objektum, amire azt mondhatták volna, hogy az Árpád sírja, nem került elő. A romokat a téglagyár agyagkitermelése lassanként elpusztította. Amikor a téglagyár megszűnt, az ásatás már semmit nem talált meg belőle a múlt század hetvenes éveiben. Manapság egy bevásárlóközpont áll a helyén.
Árpád sírja szerte az országban
Bár 1907-ben törvény rögzítette, hogy a Bécsi út és a Vörösvári út kereszteződésénél emléktemplomot állítanak Árpád sírjának, a terv sosem valósult meg. Így már a 19. század végén elkezdték máshol is keresni a sírt.
Az egyik első jelölt a Pozsony közeli Németóvár (ma: Deutsch-Altenburg) volt. Enea Lanfranconi, egy pozsonyi mérnök úgy vélte, hogy a település határában található halom a honfoglaló fejedelmet rejti. Mivel a közelben található az olykor Attila városának is nevezett Carnuntum, valamint egy Szűz Mária tiszteletére emelt templom, ezért itt kell keresni a sírt. Bár később végeztek kutatásokat a halmon, ám Árpád sírja nem került elő. Ennek ellenére ma is népszerű helyszín, a Magyarok Világszövetsége hivatalos kiadványsorozatában is Németóvárt tekinti Árpád fejedelem nyughelyének.
A két világháború közötti időben Sashegyi Sándor, pomázi amatőr régész kutatott a közeli Holdvilág-árokban. Mivel úgy vélte, hogy a középkori Óbuda Pomáz területén található, ezért azt feltételezte, hogy Árpád sírja ott található. A korabeli bulvárlapok korán megszellőztették Sashegyi elképzelését, ezért a hivatásos régészekkel és történészekkel gyorsan megromlott a kapcsolata. Bár még az ötvenes években is kitartott a Holdvilág-árok fontossága mellett, Árpád sírja nem került elő.
A szocializmus érája alatt Noszlopi Németh Péter, sportújságíró állt elő a következő ötlettel, szerinte Árpád sírja Pilismarót környékén keresendő.
1971-es halála után néhányan átvették a stafétát tőle és a mai napig nem engedik el. Még mindig akadnak, akik szervezett túra keretében vagy éppen egy Youtube-csatornán próbálják meggyőzni az embereket arról, hogy Pilismarót környékén található Árpád sírja.
Árpád sírja nyomában a rendszerváltás után
A kilencvenes évektől kezdve lendült fel igazán az Árpád sírja utáni hajsza. Egészen az elmúlt évtized végéig számtalan amatőr kutató vélte megtalálni az ország különböző pontjain a sírt. A honfoglaló fejedelem keresése összekapcsolódott a középkori Székesfehérvárt és Óbudát a Pilis különböző pontjain megtalálni vélő mozgalmakkal. Egyes vélemények szerint az egész Pilis valójában az a szakrális tér, amiben a magyar fejedelmet és királyokat eltemették. Mások egy-egy konkrét területre koncentráltak, mint például a budakalászi kőbánya melletti területre. A rendszerváltás előtti helyszíneknek, így Pomáznak és Pilismarótnak is adtak folytatói.
Közben a hivatásos kutatók álláspontja változatlan maradt: nem ismerünk elég adatot ahhoz, hogy Árpád sírja biztosan előkerüljön. Az elmúlt években a kutatások lendülete alább hagyott, a Holdvilág-árokban ásatásokat folytató Szörényi Levente sem beszél már Árpád sírja megtalálásáról. Újabb helyszínek nem merültek fel, viszont az eddigiek sem eredményezték a sír megtalálását. Hogy egyszer előkerül-e majd, az a jövő zenéje.
Érdemes elolvasniÖt trónkövetelő az Árpád-házból, akiről keveset hallottál
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szúnyogok segítségével küzdenék le kutatók a maláriát
Kína valóban a titokban tartott repülőgép-hordozójával gyakorlatozik?
Egy orosz törvényhozó szerint Putyinnak ‘minden joga megvan arra’, hogy a NATO-országokat támadja
65 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyiek már ragasztót gyárthattak
Egy meteorit alapján a Marson is létezhettek melegvizes források
Hüpszipülé, az ókori görög királnyő, aki minden férfit megöletett a szigetén