Műemlék helyett műmúlt – Füzér várában jártunk
Füzér vára ma egy turistamágnes: látogatók hada ostromolja, mindenki számára közismertek a sziklákat uraló szép fehér falai, középen a gótikus kápolna meghatározó formájával. Impozáns látvány messziről, de most bekukkantunk az udvarba is.

Az felújított Füzér, Fotó: Mayer Jácint
Az ezredforduló óta alapvető változás figyelhető meg Magyarországon a várromok kezelésének tekintetében. Egyre inkább előtérbe kerül a várépületek historizáló, teljes kiépítésének szándéka, mely irányzatnak leglátványosabb példája a 13. századi alapokról indult Füzér.
A mai fejlesztések teljesen nyíltan turisztikai célzatúak, melyek nem feltétlenül kedveznek a műemlék régi típusú funkciós értelmezésének. A projektek fő motivációi között elsősorban a vendéglátás, a szenzáció, az attrakció szerepel, ami sokszor kerül ellentmondásba a történelmi épületek hiteles megőrzésével és használatával. A kiépítési munkák fő célja ma nem a ránk maradt emlék megőrzése, tehát a műemlékvédelem, hanem bevallottan a várak forgalmának, bevételének növelése. Az egykor romossá vált elhagyatott erősségek ma, a legmodernebb anyaghasználat mellett, rekordidő alatt épülhetnek kacsalábon forgó palotákká, gyakran megtoldva kitalált részletekkel, a végeredmény pedig nyomokban sem hasonlít az általunk keresett régebbi korok hangulatához. Az attrakciókat jobb esetben az elmaradhatatlan kínzókamrák, és eredetiek híján történelmi tárgyak kiállított másolatai uralják, rosszabb esetben jön a szabadulószoba és azok a turistákat szórakoztató megoldások, amik inkább a történelem megcsúfolásához, mint tiszteletéhez, vagy egyáltalán magához a történelemhez tartoznának.

A modernné kiépített palotarész, Fotó: Mayer Jácint
Erről az 1676-ban lerontott és elhagyott erősségről nem rendelkezünk korai képi forrásokkal, a romokat először csak a 19. században örökítették meg néhány távlati ábrázoláson.

A pénztár épülete a kapuval, Fotó: Mayer Jácint
Füzérről mintegy fél tucat részletes 17. századi inventárium, azaz leltár ismert, mely források felhasználása képezte a felújítási munkák alapját. Ezen leírások szerint kellett tehát a rekonstrukciót elkészíteni, ami nagyon tág teret adott a fantáziának, ugyanis ezek nem tekinthetőek mai fogalmaink szerinti várleírásnak. A palotaszárny megépítésére egyértelműen a mai igények alapján került sor, a kápolna boltozati zárókövei, ablakainak mérművei, a boltmezők és a boltozati bordák színes kifestése éppúgy a projektgazda fantáziájának köszönhető, mint az ablakok üvegfestményei. A szárnyasoltár és a többi berendezési tárgy másolatok és historizáló utánzatok keverékének tekinthetők. Az alsóvár kaputornya egy kitalált új épület, ahol a kapukeret megtalált köveihez történt a nagyvonalú építkezés.

A kaputorony, Fotó: Mayer Jácint
A látogató először ezt az új kaputornyot pillantja meg, mely inkább egy játékvár benyomását kelti. Itt található a dizájnjában teljesen 21. századi pénztár. Fent a felsővárban az udvart a modern elemektől sterillé váló palotaszárny uralja, mely hatalmas ablakaival és az egész épületet leárnyékoló jelenkori tetejével minden illúzióját szétrombolja a történelmet kereső embernek. A belső tartalom mindenhol a szenzáció körül csoportosul, de a kiállított eredeti tárgyi anyag csekély.

Füzér fő nézete, Fotó: Mayer Jácint
Ez a fajta rekonstrukció új történeti múltat teremt, amit nagyban befolyásol a helyi érdekek hatása is. A középkor és kora-újkor kereskedelmi-turisztikai jellegű kihasználása félrevezeti, teljes mértékben torzítja az idelátogatók ismereteit a korszakok történetéről. A helyi vezetés elégedett, hiszen a turisták száma nőtt, de ezt korhűbb kisugárzásra törekvő, szűkebb határok között helyreállított várral és másik, de közeli helyszínen létrehozott élményparkkal is meg lehetett volna valósítani a kecske és a káposzta jól bevált receptjének alkalmazásával.

Érdemes elolvasniEmberségből példát, vitézségről formát – Várpalotán jártunk
A mai felfogás a rekonstrukció általi újra használatba vételt tűzte ki célul. Megfordítva a gondolatmenetet: Füzér megszűnt vár lenni, műemléki környezetbe épített kortárs épületté vált, mely középkori romokra építkezik, megváltoztatva ezzel a hely történeti megjelenését egy sosem volt állapot kedvéért. Azt mindenki tudja, hogy egy pusztuló műemléket meg kell menteni, de hol vannak a határok? Biztos, hogy nem öntöttük ki a fürdővízzel együtt a gyereket is?
Forrás: fuzervara.hu, epiteszforum.hu, Feld István: Pszeudovár vagy történeti rekonstrukció
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk