A titkos alagutak rejtélye – útikalauz Sirok várába

A magyar várlegendák kötelező érdekességei között a bevehetetlenséget, a falai között megfordult híres embereket, és az elrejtett kincsek legendáit megelőzve a legmisztikusabb történetek mindig a titkos alagutakhoz köthetőek.

Téli Sirok, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

Kötelező olvasmányunk, az Egri csillagok története sokat lendített az rejtett földalatti járatok népszerűségén, hiszen a győztes magyarok a falakon és a földfelszín alatt is harcolnak a török túlerővel. Gárdonyi Géza több egri alagutat is megemlít művében, melyekről egy rajz miatt már a regény ostrom előtti, első részében is szó esik, így tulajdonképpen folyamatos a téma szinten tartása a regényben.

A felszín alatti Sirok, Fotó: Mayer Jácint

A téma megvizsgálásához érdemes elgondolkodni az ilyen létesítmények funkcióján, céljain. A történetek általában a közeli faluba vezető rejtett ösvényekről, de gyakran várakat összekötő teljes rendszerek feltételezéséről szólnak. A romantikus filmek szeretői szintén előszeretettel használnak a sötétedés utáni órákban a kastélyok falai mögött megbúvó rejtekajtókat a találkák lebonyolításához, azonban katonai objektumok védelmi képességeit az ilyen járatok nagyban csökkenthették. Sokkal nagyobb veszélyt hordozott magában az alagutak létének ellenséges hadak tudtára jutása, mint amekkora előny kovácsolható volt az esetlegesen segítségként bejuttatható ellátmányból vagy katonai erőből. A támogatás bejuttatásához a valóságban az ellenség gyűrűjének áttörése szükségeltetett. Eger esetében Gárdonyi fantáziáját az 1552-es ostrom után létrehozott kazamatajáratok ihlethették meg, melyeket egyébként a harcokat bemutató fejezetekben is folyamatosan betömködni próbálnak a védők.

Siroki táj, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

Mai fejjel nehéz elképzelni, hogy a hosszú, felszín alatti folyosók létrehozásának munkálatai hogyan maradhattak titokban, hiszen az ekkora horderejű építkezések a modern technika alkalmazásával is komoly kihívásnak számítanak. Ha viszont kitudódott, az egész hatalmas beruházás értelmét vesztette. A mítosz kezdete talán az erődített menedékbarlangokhoz köthető, ahova veszély elől a köznép behúzódhatott. A barlangok patakjainak víznyelői és egyéb járatai nyújthattak egyfajta menekülési esélyt, így lehettek valós alapjai a későbbi alagutas történeteknek.

A felszín alatti Sirok 2., Fotó: Mayer Jácint

Titkos krónikái szinte minden várnak vannak, de ezek egy része eleve olyan helyre, kőzetre épült, melynek a kitermelése, kivésése, kiásása már az elképzelhetetlen kategóriában említhető. A mai előrehaladott régészeti munkák sehol nem igazolták a feltevéseket, így a hasadékok, kutak, ciszternák feltárásuk után sem végződtek titkos alagútban. Ezek a történetek feltételezhetően pincéknek, elhagyott pincelejáratoknak, vagy az olyan puha kőzetbe vésett kis járatoknak köszönhetik hírnevüket, mint amilyen Sirok várában található.

Sirok felülnézetből, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A leglátványosabb magyar példa a vár és a szikla megmunkálásának kapcsolatára a puha vulkáni tufából álló 294 méter magas hegy tetején álló Sirok vára. A belső tornyos, szabálytalan alaprajzú, sáncokkal, és a ma is járható kazamatarendszerrel megerősített vár látogatása nem mindennapi kaland. A csúcsra jól kiépített út vezet, majd a felújított várkaput elhagyva juthatunk a szűkös alsóvár területére, ahol a némileg modernebb kiállítóépület is található. Az udvarból már az alagútrendszeren keresztül vezet az egyetlen út a felsővár területére. A felsővár északi oldalán leereszkedhetünk a kazamaták más részeibe, ahonnan ablakok, közelebbről lyukak a falban, nyílnak a várhoz vezető út felé. Érdemes zseblámpával felfegyverkezve meghódítani a várat, mert a járatok belseje meglehetősen sötét, sok helyen csak tapogatózva lehetséges a haladás. A sziklába vésett egykoron faborítású lépcsők néhol gigantikusan magasak, így falhoz erősített láncok segítségével lehetséges közlekedni. A járatrendszerről a helyiek azt tartják, hogy a vár kútjából út vezet a falu hasonlóan kőzetbe vájt pincéihez, de a fő legenda egészen Egerig nyúló összeköttetésről mesél.

Érdemes elolvasniKirándulás a Zsámbéki-medence romtemplomainak világában

Az 1713-ban elhagyatott vár ma komoly idegenforgalmat bonyolít. A közelmúltban felújított siroki vár hazánk valóban legvadregényesebb romjának számít, hisz nem csak a pazar kilátást nyújtó várhegy, hanem a hegy gyomrába vájt titokzatos alagúthálózat is meghatározó élmény biztosít az odalátogatóknak.

Galéria