Lámpa vagy TV mellett alszik? Ne tegye, rámehet az egészsége!

Egy új Northwestern Medicine tanulmány szerint, ha éjszakai alvás közben még ha csak mérsékelt környezeti megvilágításnak is vagyunk kitéve, károsodhat a szívünk és az érrendszerünk, illetve nőhet az inzulinrezisztenciánk mértéke – akár már másnap reggelre.

“A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy egyetlen éjszaka alvás közbeni mérsékelt szobavilágítás ronthatja a glükózszintet és a szív- és érrendszeri szabályozást, amelyek a szívbetegség, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kockázati tényezői”

– mondta Dr. Phyllis Zee, a tanulmány vezető szerzője, a Northwestern Egyetem Feinbergi Orvostudományi Karának alvásgyógyászati vezetője.

“Fontos, hogy az emberek elkerüljék vagy minimálisra csökkentsék a fényt alvás közben.”

Már van bizonyíték arra, hogy a nappali megvilágítás növeli a pulzusszámot azáltal, hogy aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami felpörgeti a szívet és fokozza az éberséget, hogy megfelelhessünk a napi kihívásoknak.

“Eredményeink azt mutatják, hogy hasonló hatás jelentkezik akkor is, ha éjszakai alvás közben fény ér bennünket” – mondta Zee.

„Megfigyeltük, hogy a pulzusszám növekszik, ha valaki mérsékelten megvilágított szobában alszik” – mondta Dr. Daniela Grimaldi, a Northwestern neurológiai kutatásának társprofesszora.

„Annak ellenére, hogy alszol, az autonóm idegrendszered aktiválódik. Ez rossz. Általában a pulzusszám más kardiovaszkuláris paraméterekkel együtt alacsonyabb éjszaka, nappal pedig magasabb.”

Vannak szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerek, amelyek szabályozzák fiziológiánkat nappal és éjszaka. A szimpatikus a napközbeni irányításért felelős, a paraszimpatikus pedig éjszaka jut szóhoz, amikor az egész test „újjáépítését” irányítja.

A kutatók azt találták, hogy inzulinrezisztencia már másnap reggel előfordulhat, miután valaki egy világos szobában aludt. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha az izmokban és a zsírszövetekben lévő sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra és a vérből származó glükózt nem tudják energiaforrásként felhasználni. Ennek pótlására a hasnyálmirigy több inzulint termel, így idővel a vércukorszint emelkedik.

Egy korábbi, a JAMA Internal Medicine-ben megjelent tanulmány egészséges emberek nagy populációját vizsgálta, akik alvás közben fénynek voltak kitéve. Inkább túlsúlyosak és elhízottak voltak, mondta Zee.

„Most egy olyan mechanizmust mutatunk be, amely alapvetően megmagyarázhatja, miért történik ez. Megmutatjuk, hogy ez befolyásolja a glükóz szabályozási képességét.”

A vizsgálatban résztvevők nem voltak tudatában a testükben lezajló éjszakai biológiai változásoknak.

– De az agy érzékeli – mondta Grimaldi. „Úgy működik, mint valaki olyannak az agya, akinek könnyű és felületes az alvása. Nem úgy pihen, ahogy kellene.”

Az éjszakai, alvás közbeni mesterséges fénynek való kitettség gyakori, akár beltéri fénykibocsátó eszközökről, akár lakáson, házon kívüli forrásokról legyen szó, különösen a nagy, városi területeken. Az emberek jelentős része (nagyjából 40 százaléka) úgy alszik, hogy ég az éjjeli lámpa a hálószobában, vagy be van kapcsolva a televízió.

„Az alvás, a táplálkozás és a testmozgás mellett a napközbeni megvilágítás fontos tényező az egészség szempontjából, de kimutattuk, hogy az éjszaka folyamán még a csekély intenzitású fény is ronthatja a szív és az endokrin rendszer egészségi állapotát”

– összegezte a tanulmány társszerzője, Dr. Ivy Mason, aki a tanulmány idején a Northwestern posztdoktori ösztöndíjasa volt, jelenleg pedig a Harvard Medical School tudományos munkatársa.

“Ezek az eredmények különösen fontosak azok számára, akik olyan modern társadalmakban élnek, ahol a beltéri és kültéri éjszakai fénynek való kitettség egyre elterjedtebb” – mondta Zee.

Érdemes elolvasniMegváltoztathatja agyműködésünket a túlzott okostelefon-használat