Íme a hadkötelezettség szabályai Magyarországon

Oroszország váratlan és brutális agressziója minden NATO ország számára intő jel lehet. Az eddig félvállról vett katonai fejlesztések, illetve hadra fogható civil lakosság kérdése most már teljesen más megvilágásba került. Nézzük meg a Magyarországon érvényes hadkötelezettség szabályait: 

Az ország honvédelmének van egy békeidőszakban és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere, és a hadkötelezettség más jelentéssel bír a két esetben, írja a Blikk.

Hadkötelezettség

Amennyiben háborús helyzet alakulna ki, például Oroszország megtámadná Magyarországot, a magyar lakosságra is vonatkoznak a hadkötelezettségi szabályok.

Az Alaptörvényben szereplő információk alapján:

Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

A katonai szolgálat békeidőben önkéntes alapon működik, és ez jelenleg is így van. Azonban rendkívüli állapotban és az azt megelőző védelmi helyzetben a társadalom egy része hadköteles.

Elsősorban a 18-50 év életkor közötti férfiak.

2004-ben az Országgyűlés elfogadta a „békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő” koncepcióját amelyet Magyarország alaptörvénye tart fent.

A XXXI. törvénycikk kimondja, hogy a honvédelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy:

„Az Alaptörvény rendelkezései szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, tehát 18 éven felüli magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben” meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség rendelhető el.”

A hadkötelezettség a férfi állampolgárokra vonatkozik, és csak rendkívüli esetekben történhet meg, illetve akkor, ha az Országgyűlés megelőző védelmi helyzetet hirdet.

Ezekben az esetekben a magyar lakcímmel rendelkező, nagykorú férfi állampolgárokat besorozhatják.

Az Alaptörvényben az is egyértelműen megfogalmazódott, hogy a fegyveres katonai szolgálat jelenti a hadkötelezettséget; ezt az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény is rögzíti.

Különböző állományok képezik Magyarországon a hadsereget. Ezek az önkéntes tartalékos, kiképzett tartalékos illetve az általánosságban hadkötelesnek számító férfiak. Az utóbbi csak rendkívüli állapot esetén kötelezhető.

• ez is érdekekes lehet: A honvédség katonákat és haditechnikai eszközöket csoportosít át az ország keleti térségébe

Hadkötelezettség felső korhatára

Egészen 2018-ig negyven év volt a hadkötelezettség felső korhatára, de mára ezt tíz évvel növelték,

hiszen így jóval több a mozgósítható erő. Ez a tízéves korhatárbővítés majdnem 900 ezer emberrel növelte a besorozhatók számát. Ez a határ azonban módosítható, az országgyűlésnek joga van hozzá, amennyiben indokolt a döntés.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

jelenleg hazánkban megközelíti a kétmillió főt a besorozható személyek száma.

Ukrajnában sorkatonaság van, így az ország megtámadásával egyidőben megtiltották, hogy a sorköteles férfi lakosság elhagyja az országot. Magyarország esetében sokkal bonyolultabb lenne a helyzet egy háború kirobbanásánál, hiszen nem kaptak alapkiképzést a férfiak, így a besorozott lakosság teljesen képzetlenül vonulna be.

Természetesen a világ legerősebb katonai szövetségének tagjaként Magyarország segítséget kapna a NATO-tól, azonban a védelem felálításáig komoly előnyre tenne szert egy ellenséges ország hadserege.

További, bővebb információkat a sorkatonai szolgálatról ebben a cikkünkben olvashatnak:

Érdemes elolvasniTudtad, hogy 65 éves korig behívhatóak katonai szolgálatra a magyar férfiak?