Egyre mélyül a szakadék az EU és Kína között Oroszország miatt
Kína és Európa legfelsőbb vezetői pénteken találkoznak, mivel hatalmas és egyre növekvő kereskedelmi kapcsolatukat az Oroszországgal kapcsolatos nézeteltérések és más geopolitikai feszültségek fenyegetik, írja a CNN.
A virtuális EU-Kína csúcstalálkozón Peking várhatóan egyik legfontosabb kereskedelmi partnere nyomásával szembesül az ukrajnai háború miatt, amely az Európai Unió szerint a tárgyalások középpontjában áll majd. Hszi Csin-ping kínai elnök és Li Keqiang miniszterelnök az üzleti kapcsolatokról, az emberi jogokról és az éghajlatváltozásról is tárgyal Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
Európa többet kereskedik Kínával, mint bárki mással. Ám az elmúlt hetekben Nyugaton felerősödtek az aggodalmak amiatt, hogy Peking nem volt hajlandó elítélni az ukrajnai orosz inváziót.
“Az EU magas rangú tisztviselői sikertelenül próbálták meggyőzni Pekinget arról, hogy Moszkvát a deeszkaláció felé terelje” – írták keddi feljegyzésükben az Eurasia Group szakértői.
“Megpróbálják jobb belátásra bírni Hszit, de Brüsszelben úgy érzik, hogy Kína nem érdekelt abban, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra.”
Az orosz-ukrán válság körüli nézeteltérés ellentétben áll Kína és Európa gazdasági kapcsolataival, amelyek a koronavírus-járvány idején elmélyültek.
Kína tartózkodott az ENSZ Biztonsági Tanácsának februári Ukrajna elleni orosz invázióját elítélő határozatáról való szavazáskor, ami sokakat nyugtalanított.
“Az a mód, ahogyan Kína kezeli ezt a konfliktust, hatással lesz az EU-Kína kapcsolat jövőjére” – mondta Reinhard Butikofer, az Európai Parlament Kínával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének vezetője újságíróknak a csúcstalálkozó előtt.
Egy nyilatkozatban az EU vezetői kijelentették, hogy a „nemzetközi közösség Ukrajna támogatásában való elkötelezettségére, az orosz agresszió által kiváltott drámai humanitárius válságra, a nemzetközi rend destabilizációjára és a benne rejlő globális hatásra” összpontosítanak.
Peking már sürgette az Egyesült Államokat – amely az Európai Unióval együtt szigorú szankciókat vezetett be Moszkva ellen –, hogy ne ássák alá “törvényes jogait és érdekeit”, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország “továbbra is normális gazdasági és kereskedelmi együttműködést folytat”.
Kína régóta törekszik arra, hogy éket verjen az Egyesült Államok és az Európai Unió közé, miközben a tisztviselők és az állami média gyakran rámutat a blokk Washingtontól való „stratégiai autonómiájának” fontosságára.
A nyomás ellenére Kína és az Európai Unió nagymértékben egymásra van utalva az egymással folytatott évi több százmilliárd eurós kereskedelem miatt.
Kína 2020-ban megelőzte az Egyesült Államokat és Európa legnagyobb piaci partnerévé vált, a kereskedelmük összértéke elérte az 588 milliárd eurót az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint.
2021-ben a tendencia folytatódott: a Kína és az EU közötti árukereskedelem összértéke elérte a 695,5 milliárd eurót, szemben az USA és az EU közötti 631,4 milliárd euróval.
Az Eurostat adatai szerint Kína volt az első számú uniós importforrás és a harmadik legnagyobb uniós export célország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után.
Európa kereskedelme a világ második legnagyobb gazdaságával az elmúlt évtizedben megugrott. Az Eurostat jelentése szerint 2011 és 2021 között Kínában volt a legmagasabb éves növekedési ráta mind az EU importja, mind az exportja tekintetében.
Az Európai Unió azonban továbbra is az Egyesült Államokat tekinti összességében a legnagyobb kereskedelmi partnerének, figyelembe véve a szolgáltatásokat és a külföldi befektetéseket. Kína a második ebben a tekintetben, majd az Egyesült Királyság és Svájc következik.
Az autók, a különböző gépek és a távközlési berendezések Európa és Kína között a legtöbbet forgalmazott áruk közé tartoznak.
Európa számára messze az autók és a járműalkatrészek jelentik a legnépszerűbb exportcikkeket, illetve a repülőgép-ipari eszközök és az elektronikai cikkek is kelendőek.
A régió legnagyobb exportőre Kínába Németország – amely önmagában 104,7 milliárd eurót jelent a Kínába szállított áruk tekintetében –, ezt követi Franciaország és Hollandia.
Jelenleg azonban egy sokkal kisebb EU-országgal, Litvániával kapcsolatban áll a bál a két fél között.
Januárban az Európai Unió eljárást indított Kína ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél, Pekinget a balti állammal szembeni “diszkriminatív kereskedelmi gyakorlattal” vádolva.
Az Európai Bizottság közleményében kijelentette, hogy Kína elkezdte “erőteljesen korlátozni, mondhatni blokkolni a Litvániából érkező importot és a Litvániába irányuló, vagy Litvániához kötődő exportot”, miután engedélyezte, hogy az uralma alatt álló Tajvan de facto önálló nagykövetséget nyisson Vilniusban.
A lépés feldühítette a pekingi kommunista vezetést, amely Tajvant a területe részének tekinti.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Zhao Lijian egy akkori kérdésre az üggyel kapcsolatban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy “Kína betartja a WTO szabályait”.
„A Kína és Litvánia közötti probléma politikai, nem pedig gazdasági jellegű” – mondta.
Janka Oertel, az Európai Tanács Külkapcsolati Tanácsának Ázsia Programjának igazgatója azt mondta, hogy az ügy valószínűleg az EU vezetőinek a fejébe fog kerülni pénteken.
„Brüsszelnek erős egységet kell mutatnia, hogy elrettentse a további – implicit vagy kifejezett – támadásokat.”
