London és az orosz milliárdok

London régóta nyújt menedéket az orosz bevándorlóknak, de a Szovjetunió összeomlását követően a brit főváros az orosz milliárdok „menedékhelye” lett. Ezt mi sem mutatja jobban, mint London legismertebb becenevei: Moszkva a Temzén, Kreml mosodája, Londongrád.

Nemcsak az Egyesült Királyság fővárosa London, hanem a pénzmosás világának is. Ez nem véletlenül alakult így, hiszen a különböző brit kormányok tudatosan alakították ki az ehhez szükséges törvényi és egyéb környezetet. Londongrad: a city’s addiction to Russian oligarchs and easy money

A kezdetek

A ’90-es évek elején, John Major konzervatív kormánya vezette be az ún. „arany vízum” rendszert, mely pár héttel ezelőttig volt érvényben.

Ha valaki befektetett legalább 1 millió fontot, akkor bevándorló vízumot és később letelepedési engedélyt kapott.

Mivel a letelepedési engedélyre sok-sok évet kellett várni, ezért a későbbi kormányok gondoskodtak a folyamat gyorsításáról. 2 millió font befektetésével 5 év alatt lehetett letelepedési engedélyt kapni, 5 millió font befektetésével ez 3 évre volt csökkenthető, míg 10 millió fonttal már 2 év alatt is hozzá lehetett jutni.

Nemcsak az egymást váltó brit kormányok támogatták az orosz befektetéseket, hanem London főpolgármesterei is, mint például Ken Livingstone, vagy az őt váltó Boris Johnson, aki egyébként az Egyesült Királyság jelenlegi miniszterelnöke.

Orosz milliárdok

A Kreml által jóváhagyott oligarchák már 20 éve járnak Londonba, hogy ott fektessék be tisztességtelenül szerzett vagyonukat, különböző törvényi kiskapuk kihasználásával.

Egyes becslések szerint, az elmúlt két évtized során több mint 100 milliárd fontot fektettek be így, melynek valószínűleg csak elenyésző része származhat legális tevékenységből.

Az egyik kiskapu például, hogy bárki névtelenül tud ingatlant vásárolni. Nagy-Britanniában több mint 87 ezer ingatlant vásároltak offshore cégeken keresztül, melyek közül legalább 1,5 milliárd font értékben olyan oroszok tulajdonában vannak, akik közvetlen kapcsolatban állnak a Kreml-lel.

Vlagyimir Putyin Oroszországából érkezőknek biztonságot és titoktartást nyújtott London. Emellett a brit törvényi környezet, a hatékonyan működő igazságszolgáltatási rendszer, a remek magán oktatási intézmények, a kiváló vásárlási lehetőségek mind Londonba vonzották a vagyonosokat.

London nemcsak az orosz oligarcháknak mennyország. Itt mindenkit „befogadnak”, akinek pénze van.

Legyen az fegyver- vagy kábítószerkereskedő, embercsempész, hadúr, vagy épp a Kreml által támogatott milliomosok százai, itt tisztára moshatják a piszkos pénzüket. Ha pedig már van sok-sok ingatlanuk, akkor tudnak maguknak focicsapatot venni, egyetemeknek pénzt adományozni, a művészetet pártolni és persze a politikusok támogatását se hagyjuk ki a sorból.

A „kedvezményezettek”

Nemcsak a londoni „City” keresi így a pénzt, de a befektetések köré épült „infrastruktúra” (ügyvédek, PR cégek stb.) is jelentős vagyonra tett így szert.

A különböző kormányok évtizedekig szemet hunytak sok minden felett, hisz ők sem akartak kimaradni a jóból.

Amióta Johnson miniszterelnök lett, a toryk 2 millió font orosz adományt fogadtak el. 2020-ban Johnson kormányának 14 tagja kapott oroszoktól pénzt. Mivel a legtöbb ország – köztük Nagy-Britannia – törvényei tiltják, hogy politikusaik más országtól kampánytámogatást fogadjanak el, így Oroszország az oligarcháin keresztül támogatja az angol politikusokat.

Ezek után gondolom nem meglepő, hogy miért vonakodott annyira a brit kormány az orosz oligarchákat sújtó szankciók bevezetésétől. Nem a bevételek csökkenésétől tartanak, hanem mert ez egy rossz üzenet a többi, Londonban élő oligarchának.

Az orosz, szankcionált milliárdok elpárolgását majd pótolják más – kínai, szaúdi, azeri stb. – források.

Szaúd-Arábiát ugyan kínos szövetségessé teszi azon szokása, hogy feldarabolja az újságírókat és felrobbantja a szomszédait. Ez azonban nem tartja vissza a brit kormányt attól, hogy megengedje a szaúdiaknak, hogy értékes vagyontárgyakat vásároljanak.

Az „arany vízumok” csak kb. 1/5-e jutott orosz kézbe, az 1/3-a például kínaiakhoz került. Komoly fejtörést okozhat a jelenleg regnáló brit kormánynak, hogy mi lesz, ha az orosz példán felbátorodva Kína megtámadja Tajvant. Az komoly bevételkiesést fog okozni, ha a kínaiakra is szankciókat kell kiróni, de gondolom biztos ami biztos alapon már vizsgálják a bevételkiesés pótlásának lehetőségeit.