Anglia új szélerőművek és olajkutak építése mellett 8 új atomerőmű létesítését tervezi

Boris Johnson miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy újabb atomerőművek építését, a megújuló energiatermelés fokozását, valamint a hazai olaj- és gáztartalékok további kiaknázását tervezi annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság csökkentse az orosz energiától való függőségét, írja az AP.

Máris több kritika érte Johnson energiabiztonsági stratégiáját, amely szinte teljes egészében az ellátás növelésére összpontosít, miközben keveset tesz az energiahatékonyság növelése és a kereslet csökkentése érdekében. Ennek eredményeként elmondták, hogy a terv nem jelent enyhülést a megugró közüzemi számlák miatti fogyasztóknak, és alááshatja Nagy-Britannia azon elkötelezettségét, hogy a globális felmelegedés hatására csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást.

„Ez visszafelé viszi az Egyesült Királyságot, nem előre” – mondta Matthew Paterson professzor, a Manchesteri Egyetem klímaváltozási politikájának szakértője.

“Ez egy hibás válasz az ukrajnai orosz invázióra, amely a régi, megfáradt megoldásokhoz nyúlik vissza, amelyek az energiaellátás bővítésére összpontosítottak, ami ellentmond az Egyesült Királyság klímastratégiájának.”

Johnson három héttel azután jelentette be a stratégiát, hogy elmondta, szerinte a nyugati országok „szörnyű hibát” követtek el, amikor nem sikerült megoldást találniuk az orosz energiafüggőség kérdésére, miután Vlagyimir Putyin elnök nyolc évvel ezelőtt annektálta az ukrán Krím-félszigetet. Ez felbátorította Putyint, hogy februárban megtámadja Ukrajnát és Európát sebezhetővé tette az energiaellátás leállításával kapcsolatos orosz fenyegetések iránt – mondta akkor.

Az olaj és a földgáz ára ugrásszerűen megemelkedett az elmúlt hónapokban, először az energia iránti kereslet növekedésével a COVID-19 világjárványt követően, újabban pedig attól tartva, hogy a háború korlátozhatja az oroszországi szállítást. A magas energiaárak megélhetési válságot szítanak Nagy-Britanniában, ahol ebben a hónapban 54%-kal ugrottak meg a háztartási gáz- és villanyárak.

A kormány csütörtökön a „hosszú távú energiafüggetlenség, biztonság és jólét” fokozását célzó stratégiával reagált ezekre a kérdésekre.

“Ez arról szól, hogy kezeljük a múlt hibáit és gondoskodjunk arról, hogy jól felkészüljünk a jövőre” – mondta Johnson a délnyugat-angliai atomerőműben, a Hinkley Point C-ben.

“Soha többé nem lehetünk kitéve a globális olaj- és gázárak szeszélyeinek és nem lehetünk kitéve olyan emberek zsarolásának, mint például Vlagyimir Putyin.”

Ez magában foglalja azt a tervet is, hogy 2050-ig nyolc új atomreaktort építenek, ami az Egyesült Királyság atomenergia-termelésének megháromszorozását jelenti mintegy 24 gigawattra, ami a tervezett villamosenergia-igény nagyjából egynegyede.

Paul Dorfman, a Sussexi Egyetem Tudománypolitikai Kutatóegységének munkatársa különösen bírálta az atomenergiára való összpontosítást, amely drága és lassan fejlődik. A „fiúk és játékaik” válasznak minősítette azt, amelyet a kormány a probléma varázslatos megoldásaként ábrázol.

„A valóság az, hogy ezekről a dolgokról kiderülnek, hogy fehér elefántok és nagyon-nagyon költséges fehér elefántok” – mondta Dorfman az Associated Pressnek. “Igazán nincs benne logika, különösen, ha az alacsonyan lógó gyümölcs, amellyel kezdeni kell, az energiahatékonyság, a keresletoldali menedzsment és az energiatakarékosság.”

Ezen túlmenően a stratégia a tengeri szélerőművekből származó villamosenergia-termelés tízszeres növelését, valamint a szárazföldi szélerőműparkok egyelőre meg nem határozott fellendítését célozza meg.

Eddig a társadalmi ellenállás korlátozta a szárazföldi szélenergia-projekteket, amelyek jelenleg az Egyesült Királyság villamosenergia-termelési kapacitásának kevesebb mint 8 százalékát teszik ki.

A kormány bejelentette az északi-tengeri olaj- és gázprojektek engedélyezésének új fordulóját is, mondván, hogy ezek az üzemanyagok kulcsfontosságúak az Egyesült Királyság energiabiztonsága szempontjából és áttérnek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló energiára. A kormány azzal is érvelt, hogy a hazai termelésű olajnak és gáznak alacsonyabb szénlábnyoma lenne, mint a tengerentúli energia, amelyet az Egyesült Királyságba kellene szállítani.

A stratégia további elemei közé tartozik a napenergia használatának előmozdítása és az üzemanyagcellákban történő felhasználásra szánt hidrogéntermelés növelése.

Válaszul azokra a kritikákra, amelyek szerint a terv keveset foglalkozik a gáz és az elektromos áram jelenlegi magas árával, Johnson kiemelte azt a 9 milliárd fontos intézkedéscsomagot, amelyet már korábban bejelentettek, hogy segítsenek a fogyasztóknak ellensúlyozni a megélhetési költségek emelkedését.

„Már most is hatalmas összegeket fordítunk az emberek megélhetési költségeinek megsegítésére és természetesen még ennél is többet is fogunk tenni” – mondta.