Megérkezett az orosz reakció a NATO esetleges bővülésére és cseppet sem megnyugtató
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legközelebbi munkatársa figyelmeztette a NATO-t, hogy ha Svédország és Finnország csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, akkor Oroszországnak meg kell erősítenie védelmét a térségben, többek között atomfegyverek telepítésével, írja a Reuters.
Finnország (amelynek mintegy 1.300 kilométeres közös határa van Oroszországgal) és Svédország fontolgatja, hogy csatlakozik a NATO-szövetséghez.
Finnország a következő hetekben döntést hoz – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke szerint ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, Oroszországnak meg kell erősítenie szárazföldi, haditengerészeti és légierejét a Balti-tengeren.
Medvegyev a nukleáris fenyegetést külön is említette, mondván, hogy többé nem lehet beszélni “atommentes” Balti-tengerről, ahol Oroszország kalinyingrádi exklávéja Lengyelország és Litvánia közé szorul.
„Szó sem lehet többé a Balti-tenger atommentes státuszáról – helyre kell állítani az egyensúlyt” – mondta Medvegyev, aki 2008 és 2012 között töltötte be Oroszország elnöki tisztségét.
“Oroszország a mai napig nem hozott ilyen intézkedéseket és nem is fog” – mondta Medvegyev.
“Ám ha rákényszerítenek…vegyék figyelembe, hogy nem mi javasoltuk ezt” – tette hozzá.
Finnország és Svédország esetleges belépése a NATO-ba, amelyet 1949-ben alapítottak a Szovjetunió ellen és a kollektív nyugati biztonság érdekében, az ukrajnai háború egyik legnagyobb európai stratégiai következménye lenne.
Finnország 1917-ben nyerte el függetlenségét Oroszországtól. A második világháború kitörését követően a finnek attól függetlenül is harcokba bonyolódtak Moszkvával, mely a „téli háború” néven lett ismert és finn területvesztéssel járt. Majd 1941-ben Finnország újfent hadba vonult ezen földek visszaszerzése céljából, mely „folytatólagos háború”-ként vonult be a történelemkönyvekbe.
Finnország csütörtökön hadgyakorlatot jelentett be Nyugat-Finnországban Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Lettország és Észtország erőinek részvételével.
Svédország 200 éve nem vívott háborút, külpolitikáját a demokrácia nemzetközi támogatása, a többoldalú párbeszéd és a nukleáris leszerelésre való összpontosítás jellemzi.
Kalinyingrád különösen fontos az észak-európai színtéren. A korábbi poroszországi Koenigsberg kikötő, Kelet-Poroszország fővárosa, kevesebb mint 1400 km-re fekszik Londontól és Párizstól, valamint 500 km-re Berlintől.
Oroszország 2018-ban közölte, hogy Iskander rakétákat telepített Kalinyingrádba, amelyet a Vörös Hadsereg 1945. áprilisában foglalt el és a potsdami konferencián került hivatalosan is a Szovjetunió fennhatósága alá.
A NATO által SS-26 Stone néven ismert Iskander egy rövid hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétarendszer, amely hagyományos és nukleáris robbanófejeket is képes szállítani.
Hivatalos hatótávolsága 500 km., de egyes nyugati katonai források gyanítják, hogy ennél sokkal nagyobb is lehet.
“Egy épeszű ember sem akar magasabb árakat és magasabb adókat, fokozott feszültséget a határok mentén, Iskandereket, hiperszonikus és nukleáris fegyverekkel rendelkező hajókat, amelyek szó szerint karnyújtásnyira vannak a saját otthonától” – mondta Medvegyev.
“Bízzunk benne, hogy északi szomszédaink józan esze győz” – tette hozzá.
Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter elmondása szerint Oroszország már a háború előtt nukleáris fegyvereket telepített Kalinyingrádba.
“A nukleáris fegyvereket mindig is Kalinyingrádban tartották…a nemzetközi közösség, a térség országai tökéletesen tisztában vannak ezzel.”
