10 érdekes és furcsa húsvéti népszokás a világból
Húsvétkor ünnepeljük Jézus feltámadását, ez a nap a legfontosabb keresztény ünnep. Számos szokás kötődik hozzá és mint minden hasonló, ez is országonként változik. Ezekből gyűjtöttünk most össze tízet.
Franciaországból is „Rómába mennek a harangok” nagycsütörtök napján, ám onnan ajándékokkal térnek haza, melyet húsvétkor kiosztanak a gyerekeknek – így arrafelé nem a nyuszi, hanem a harangok hozzák a meglepetéseket. És hát nem is lennének franciák, ha nem lenne valamilyen boros szokásuk: náluk a sonka fehérborban fő, hogy megakadályozzák a boszorkányokat, nehogy ellopják az ünnepi asztal díszét.
A walesiek a vasárnapi ünnepi misére mezítláb érkeznek, nehogy dobogásukkal felébresszék a holtakat. A gyerekek eközben nádból úgynevezett „fonott Krisztust” készítenek, melyet keresztre helyeznek, majd elviszik egy csendes, félreeső helyre a természetben, hogy békében nyugodhasson.
Svájcban érdekes módon a vízért adnak hálát – Húsvét napján színes virágokkal díszítik fel a szökőkutakat.
Svédországban a locsolókat boszorkányoknak öltözött nők kísérik, ugyanis úgy gondolják, hogy ilyenkor a legerősebb a fekete mágia. A boszik díszes, tollakkal és szalagokkal ékesített nyírfaseprűt is visznek magukkal, mellyel távol tartják a gonosz szellemeket.
A cseheknél a fűzfavessző jut ünnepi szerephez: a legények a kölnivíz mellé ilyen alkalmatosságot visznek magukkal és a kiszemelt lányt a locsolást követően igyekeznek kissé megcsapkodni vele. Emellett – csehekről lévén szó – a sörfogyasztás is népszerű, de ilyenkor a hagyomány szerint különleges, zöld sört isznak.
Németországban a kerti tojáskeresés az egyik legnépszerűbb ünnepi elfoglaltság – a szülők még reggel elrejtik a piros tojásokat, melyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk és összeszedniük. A felnőttek mindeközben az addig tárolt karácsonyfákból készítenek máglyát, mely hivatalosan is a tél végét és a tavasz kezdetét jelképezi.
Bulgáriában minden a tojás körül forog: piros tojással dörzsölik meg a gyerekek arcát, hogy egészségesek legyenek; elásnak egy tojást a földeken a jó termés reményében; a szombat esti mise után tojást törnek a templom falán, szimbolizálva ezzel a böjt végét. Az ünnep végén pedig a legutolsó tojást elteszik, mert az egész évben szerencsét hoz a családnak.
Mexikóban teljes két hétig tartanak a húsvéti ünnepségek: az első héten Jézus utolsó napjaira emlékeznek különböző előadásokkal, a másodikon pedig a feltámadás kerül a középpontba. Rendkívül népszerűek a passiójátékok is, melyeken igyekeznek korhű hangulatot teremteni.
Ausztráliának „saját nyula” van, a helyben őshonos erszényes nyúl – a bilbie-nek nevezett patkányszerű hosszú fülű állatka vette át a hagyományos húsvéti nyúl szerepét. Ekkor tartják a fővárosban, Sydney-ben a Királyi Showt, amikor is egy hatalmas karnevál keretében mérkőznek meg a kontinens legszebb és legkiválóbb mezőgazdasági terményei és állatai.
Minden ország közül a Fülöp-szigeteki húsvéti hagyomány a legdurvább. A mélyen vallásos országban igen komolyan veszik Krisztus szenvedésének megjelenítését: az ünnep csúcspontjaként 11 embert megkorbácsolnak és nem csak szimbolikusan, hanem ténylegesen keresztre feszítenek. Bár a katolikus egyház többször is felszólalt ez ellen, a helyiek a mai napig kitartanak eme véres szokás mellett.
