Videón a Dél-Koreába tervezett óriási, önellátó úszó város
A dél-koreai kikötővárosba, Busanba tervezett lebegő város terveit a héten mutatták be az ENSZ New York-i központjában, írja a Newsweek.
Az “Oceanix Busan” néven ismert, újonnan épülő közösség a “világ első fenntartható úszóvárosának prototípusa” lesz, amelynek célja, hogy “árvízbiztos infrastruktúra legyen, amely a tengerrel együtt emelkedik”, saját élelmiszer-, víz- és energiaellátással.
Az UN-Habitat, Busan városa és az Oceanix, egy New York-i székhelyű öko tervező cég partnerségében létrejött elképzelés három úszó platformból áll majd, amelyek egymással hidakkal kapcsolódnak össze.
A platformokat Biorockkal vonják be, amely a betonnál keményebb, de annál könnyebb, jobban formázható természetes anyag.
Az Oceanix szerint a Biorockot egyedülálló, kifejezetten óceáni felhasználásra tervezett technológiaként írják le, amely “az egyetlen építőanyag, amely növekszik, önmagát javítja meg és az idő előrehaladtával egyre erősebbé válik”.
A platform épületei, amelyek nem lesznek magasabbak öt emeletnél, más könnyű anyagokból, például fából és bambuszból készülnek majd.
Az ENSZ szerint a város energetikai szempontból is teljesen önellátó lesz. Az elektromos áramot hat, egymással összekapcsolt rendszer biztosítja, amelyek “a szükséges energia 100 százalékát a helyszínen állítják elő úszó és tetőre szerelt fotovoltaikus paneleken keresztül”.
Helyet kap továbbá egy zártláncú hulladékfeldolgozó, élelmiszer-termelő és vízhálózatot, melyek együttesen garantálják a nettó nulla szén-dioxid-kibocsájtást, az innovatív mobilitást és a part menti élőhelyek regenerációját.
A felhasznált technológia a hulladékot energiává, mezőgazdasági alapanyaggá és újrahasznosított anyagokká alakítják.
Az Oceanix szerint a város a „magas hozamú, decentralizált, talaj nélküli és permakultúrás rendszerekből származó biotermékek folyamatos ellátását is biztosítja majd.
A három platform összesen mintegy hat hektáron terül el és kezdetben 12.000 fős közösségnek ad majd otthont. De adott a lehetőség, hogy több mint 20 platformra kibővítsék az életteret, ami körülbelül 100.000 ember befogadására lesz alkalmas.
A város három lebegő “negyede” mindegyike más-más célt szolgál majd.
Az elsőn és a másodikon főként lakóotthonok találhatóak. A „kilátás maximalizálását” figyelembe véve kialakított terület kiskereskedelmi és étkezési lehetőségeket is kínál majd, illetve parkok és egyéb zöldterületek biztosítják az ott élők kényelmét.
Az Oceanix szerint a kutatási létesítményként szolgáló harmadik platformon közös télikert kerül kialakításra, amelyet “hőmérséklet-szabályozott központi átriumnak” neveznek, amely “hidroponikus tornyok erdőjében termeszti az élelmiszert”.
A lakosság és a látogatók kerékpárral vagy gyalogosan közlekednek majd, mivel a városban nem lesznek hagyományos autók vagy vonatok.
Az Oceanix elképzelése, hogy a város “megosztott és multimodális mobilitást és aktív közlekedési módokat kínál egy integrált, vegyes és produktív közösség számára, csökkentett szállítási igényekkel”.
A projekt hivatalosan 2021. novemberében indult annak érdekében, hogy segítsenek megoldásokat találni az emelkedő tengerszint által veszélyeztetett tengerparti városok számára.
Az ENSZ szerint a “világ megavárosainak” 90 százalékát fenyegeti a tengerszint emelkedése.
“Az áradások több milliárd dollár értékű infrastruktúrát tesznek tönkre és klímamenekültek millióit kényszerítik otthonuk elhagyására.”
Egyelőre nem tudni, hogy mikor épül fel az Oceanix Busan, de az építkezés várhatóan két évig tart és nem valószínű, hogy 2025 előtt befejeződik.
Érdemes elolvasniAz ukrán-orosz háború lehet a válasz a klímaválságra
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban