Putyin fenyegetőzik, és megint bele akar szólni a NATO-bővítésbe

Svédország és Finnország várható NATO-tagságra irányuló pályázata “nem jelent fenyegetést” Oroszországra nézve, de “válaszlépéseket válthat ki” – mondta Vlagyimir Putyin elnök hétfőn a volt szovjet szövetségesek csúcstalálkozóján.

Ahogy ma megírtuk, a két északi ország történelmi lépéseket tett az Egyesült Államok által vezette katonai blokkhoz való csatlakozás felé Oroszország ukrajnai inváziója után, arra hivatkozva, hogy garantálni kell biztonságukat a félő orosz agresszióval szemben. Részletek: Putyin ezt is elérte: 73 év után csatlakoznak a finnek és a svédek a NATO-hoz

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) moszkvai csúcstalálkozóján Putyin azt mondta, hogy bár Oroszországnak “nincsenek problémái” egyik országgal sem, a NATO katonai infrastruktúrájának a területükön történő kiterjesztése “válaszlépéseket válthat ki”.

“Hogy ez milyen válasz lesz, azt az ellenünk keletkező fenyegetések függvényében fogjuk eldönteni”

– figyelmeztetett Putyin.

Putyin megjegyezte, hogy a NATO “expanziós politikája”, amely a szövetséget “a tervezett földrajzi határok túllépésére” késztette, indokolja, hogy a Kreml szorosan figyelemmel kísérje a helyzetet, írja a The Moscow Times.

KBSZSZ

A NATO szerepét a KBSZSZ által kiadott közös nyilatkozatban is kiemelték.

“Felismerve felelősségünket az eurázsiai térség tartós békéjének biztosításáért, hangsúlyozzuk a kontinensen tapasztalható feszültségek de-eszkalálásának fontosságát, és megerősítjük a NATO-val való gyakorlati együttműködésre való készségünket” – áll a nyilatkozatban.

Az Oroszország vezette katonai szövetség megalakulásának 30. évfordulójával egybeeső hétfői csúcstalálkozóra a KBSZSZ-tag Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán vezetői Moszkvában gyűltek össze.

A csúcstalálkozó egyik televíziós közvetítésében Putyin azt is javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) kapjon állandó megfigyelői státuszt a KBSZSZ-ban. A FÁK-szövetség a KBSZSZ valamennyi tagállamát, valamint Azerbajdzsánt, Moldovát és Üzbegisztánt foglalja magában.

A három évtizedes fennállása ellenére a KBSZSZ idén januárban hajtotta végre első nagyszabású “békefenntartó misszióját”, amikor Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök katonai segítséget kért a kormányellenes zavargások hullámának elfojtásához.

Orosz diplomata: Moszkva nem fog beletörődni a finn és a svéd NATO-tagságba

A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz történő csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.

“Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló”

– mondta.

“Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk!”

– tette hozzá.

Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.

“A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?”

– tette fel a kérdést a diplomata.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.

“Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön” – mondta Peszkov.

Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna “potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára”.

Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.