Barangolás elfeledett nemzeti örökségeink világába

Az Alföld általában nem a túraútjairól és híres műemlékeiről ismert. A régi magyarság, vagy az előző korok nyomai azonban ezen régió részein ugyanúgy megtalálhatóak, mint bárhol máshol.

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa. A „kálvinista Róma” vagy más nevén a „cívisváros” közismert a tiszántúli világ szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központjaként, azonban most elrugaszkodunk a református nagytemplom, a Munkácsy festmények, a Loki-stadion, és virágkarneválok helyszínétől és teszünk egy kirándulást Debrecen környékének épített örökségei között.

Zelemér, Fotó: Mayer Jácint

Debrecen és Hajdúböszörmény között található Zelemér Árpád-kori templomromja, mely a tatárjárás pusztítása után, 1310-1320 körül épült jelen formájában egy kunhalmon. Későgótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres templom, a hajóhoz nyugat felől egy 4,5 x 4,8 méter alapterületű torony csatlakozott, mely valószínűleg őrtoronyként is funkcionált. A templom keleti részén állt a szentély, melyhez észak felől egy sekrestye kapcsolódott. A szentély, a templomhajó és a torony együttes hossza körülbelül 26 méter, a hajó szélessége 6,6 méter volt.

A kunhalom körülbelül 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.

Érdemes elolvasniBocskai István hajdú vitézei, hajdú települések

Dél felé haladva a fürdőjéről ismert Hajdúszoboszló, majd Hajdúszovát erődített templomaira érdemes időt szánni, melyek ennek az erődítési formának ritka példái közé tartoznak.

A herpályi templom, Fotó: Mayer Jácint

Berettyóújfalu határában, a biharkeresztesi út mentén áll az egykori herpályi Szent Pál prépostság tornya. A kutatások szerint a templom háromhajós, nyugati ikertornyos, román stílusú, igen nagyméretű épület volt. 1806-ban még állt a két torony, a templomhajó és a sekrestyéskápolna. A falmaradványokon lassan az enyészet lett úrrá, a téglákat a környékbeliek építkezésekhez hordták el, az alapokat betemette a föld. Egyedül a déli torony maradványa mered magányosan az ég felé, ezért kapta a Csonkatorony nevet.

A Csonkatoronytól alig néhányszáz méterre, a szántóföldön láthatók egy másik árpád-kori templom, a Fehértemplom falcsonkjai.

Nagykereki kastélya, Fotó: Mayer Jácint

Továbbhaladva Nagykerekibe érkezünk, aminek kastélya Bocskai István személyének emlékét őrzi. Az eredetileg XV-XVI. századi várkastélyt 1751-1785-ben barokk stílusban átépítették. Az 1850-es átalakítás során késő klasszicista, majd 1870-ben romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület, melynek belső tere ma múzeumnak ad helyet.

A gúti templom, Fotó: Mayer Jácint

Nyíradony határában, a gúti erdőben, az országút mentén táblával jelzett tisztás őrzi a környék egyik Árpád-kori településének emlékét. A 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. Építőanyaga szalmával vagy rőzsével égetett tégla, melyek között sok a csillogó felületű, több színben is előforduló úgynevezett vasas tégla.

A természettel harmonizáló romtemplomok után Nyírmihálydi és Nyíracsád ép és szép freskós templomait ajánljuk. Nyíracsád büszkesége a késő román, kora gótikus stílusú, torony nélküli temploma, amely a XIII. században épült. Az egyhajós templom szerves része a harangláb, restaurált, értékes falképei, három réteget alkotva az idő múlásáról tanúskodnak. 1567 óta református felekezet temploma.

Nyírmihálydi, Fotó: Mayer Jácint

Nyírmihálydi XIII. századi építésű temploma nagyjából a XVII. század elején szintén a reformátusok birtokába került. A templom a térség középkori falusi templomainak egy jellegzetes csoportjához tartozik, melyek sajátossága, hogy szentélyük három támpillérrel épült meg. A négyszög alakú, különálló fa harangtornyát 1782-ben építették.

A Csörsz-árok, Fotó: Mayer Jácint

Debrecen irányába visszakanyarodva érdemes meglátogatni az Ördögárokként, vagy Csörsz-árokként is ismert eredetileg szarmata védművet, ami egy 2-3 méter mély árokban hegyezett faoszlopokból álló és a fa töltés tetején végigfutó fonott sövényből áll. Ennek az árokrendszernek körülbelül 1200 km hosszan ismertek maradványai Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik.

Galéria