Mi ez az egyre terjedő majomhimlő, és kell-e tartanunk tőle?
Ahogy Európában és Észak-Amerikában egyre több majomhimlős esetet észlelnek, egyes tudósok, akik számos afrikai járvány kitörését figyelték meg, azt mondják, értetlenül állnak a szokatlan betegség fejlett országokban való terjedése előtt.
A himlővel összefüggő megbetegedés eseteit korábban nem észlelték olyan emberek körében, akiknek nincs kapcsolatuk Közép- és Nyugat-Afrikával, írja az Al Jazeera.
Franciaország, Németország, Belgium és Ausztrália pénteken megerősítette első majomhimlős eseteit.
Az elmúlt héten az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Svédországban és Kanadában számoltak be fertőzésekről, főként fiatal férfiaknál, akik korábban nem utaztak Afrikába.
„Ez megdöbbentett” – mondta Oyewale Tomori virológus, aki korábban a Nigériai Tudományos Akadémiát vezette és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több tanácsadó testületének is tagja.
„Minden nap arra ébredek, hogy egyre több fertőzött ország van” – mondta Tomori.
“Ez nem az a fajta terjedés, amelyet Nyugat-Afrikában láttunk, így lehet, hogy valami új történik Nyugaton” – mondta.
A majomhimlő általában lázat, hidegrázást, kiütést és elváltozásokat okoz az arcon vagy a nemi szerveken. A WHO becslései szerint a betegség körülbelül 10 emberből egynél halálos kimenetelű, de a himlő elleni védőoltások védelmet nyújtanak és néhány vírusellenes gyógyszer is segít.
Az egyik elmélet, amelyet brit egészségügyi tisztviselők vizsgálnak, az az, hogy a betegség nemi úton terjed-e. A tisztviselők arra kérték az orvosokat és a nővéreket, hogy készüljenek fel a lehetséges esetekre, de azt mondták, hogy az általános, lakosságot érintő kockázat alacsony.
Tomori szerint Nigériában, ahol évente mintegy 3.000 majomhimlős esetről számolnak be, általában vidéki területeken fordulnak elő a járványok, ahol az emberek gyakran érintkeznek fertőzött patkányokkal és mókusokkal. Elmondta, hogy a betegség nem terjed túl könnyen és valószínűleg sok eset nem kerül napvilágra.
„Hacsak az illető nem kerül egy fejlett egészségügyi központba, nem jelenik meg a felügyeleti rendszerben” – mondta.
Tomori azt reméli, hogy a majomhimlős esetek Európában és más országokban való megjelenése elősegíti a betegség tudományos megértését.
A WHO európai vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a majomhimlő jobban terjedhet, amikor az emberek a nyári hónapokban bulikra és fesztiválokra gyűlnek össze.
„Amikor az európai régióban a nyári szezonba lépünk, tömeges összejövetelekkel, fesztiválokkal és bulikkal, attól tartok, hogy felgyorsulhat a terjedés, mivel a jelenleg észlelt esetek a szexuálisan aktív népességből kerülnek ki és a tünetek sokak számára ismeretlenek” – mondta a WHO európai regionális igazgatója, Hans Kluge.
A WHO vészhelyzeti reagálásokkal foglalkozó vezetője, Dr. Ibrahima Soce Fall a héten elismerte, hogy még mindig „rengeteg az ismeretlen tényező az átvitel dinamikáját, a klinikai jellemzőket és az epidemiológiát illetően”.
Pénteken az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége 11 új majomhimlős esetet jelentett, mondván, hogy az Egyesült Királyságban és Európában a legutóbbi fertőzések „figyelemre méltó hányada” olyan fiatal férfiaknál volt, akik nem utaztak Afrikába, melegek vagy biszexuálisak. A spanyol és portugál hatóságok azt is közölték, hogy eseteik olyan fiatal férfiaknál fordultak elő, akik többnyire más férfiakkal létesítettek kapcsolatot. Ezeket az eseteket akkor regisztrálták, amikor a férfiak elváltozásokkal jelentkeztek a szexuális egészségügyi klinikákon.
A szakértők hangsúlyozták, nem tudják, hogy a betegség szexuális úton terjed-e, vagy közrejátszik-e más, a szexhez kapcsolódó „szoros érintkezés”.
„Ezt nem láttuk Nigériában” – figyelmeztetett Tomori.
Azt mondta, hogy azokról a vírusokról, amelyekről kezdetben nem tudták, hogy nemi úton terjednek, mint például az ebola, később bebizonyosodott, hogy ezt teszik, miután a nagyobb járványok eltérő terjedési mintákat mutattak. Ugyanez igaz lehet a majomhimlőre is – mondta a virológus.
„Át kell néznünk a feljegyzéseket, hogy lássuk, megtörténhetett-e ez például egy férj és feleség között.”
Németországban Karl Lauterbach egészségügyi miniszter azt mondta, a kormány bízik abban, hogy a járvány megfékezhető. Azt mondta, hogy a vírust szekvenálják, hogy kiderüljön, van-e olyan genetikai változás, amely fertőzőbbé tehette a betegséget.
Rolf Gustafson fertőző betegségek professzora azt mondta az SVT svéd műsorszolgáltatónak, hogy „nagyon nehéz” elképzelni, hogy a helyzet súlyosbodhat.
„Minden bizonnyal találunk még néhány esetet Svédországban, de nem hiszem, hogy valamiféle súlyos járvány lesz. Jelenleg semmi sem utal erre.”
A tudósok szerint bár lehetséges, hogy az első beteg Afrikában kapta el a betegséget, ami most történik, az kivételes.
“Soha nem láttunk hasonlót, mint ami Európában történik” – mondta Christian Happi, az Afrikai Fertőző Betegségek Genomikai Központjának igazgatója.
„Semmit sem tapasztaltunk arra vonatkozóan, hogy a majomhimlő átviteli mintái megváltoztak volna Afrikában, tehát ha valami más történik Európában, akkor Európának meg kell vizsgálnia ezt.”
Happi arra is rámutatott, hogy a himlő elleni oltási kampányok felfüggesztése a betegség 1980-as felszámolása után elősegíthette a majomhimlő terjedését. A himlőoltás a majomhimlő ellen is véd, de a tömeges immunizálást évtizedekkel ezelőtt leállították.
„Eltekintve a nyugat- és közép-afrikai emberektől, akik a korábbi kitettségük miatt immunisak lehetnek a majomhimlőre, a himlőoltás hiánya azt jelenti, hogy senkinek sincs immunitása a majomhimlővel szemben” – mondta Happi.
Shabir Mahdi, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem vakcinatudományi professzora szerint most kritikus fontosságú az európai járvány kitörésének részletes vizsgálata, beleértve annak meghatározását, hogy kik voltak az első betegek.
“Valóban meg kell értenünk, hogyan kezdődött ez először, és miért terjed most a vírus” – mondta.
„Afrikában nagyon ellenőrzött és ritka egy majomhimlő-járvány kitörése. Ha ez most megváltozik, akkor tényleg meg kell értenünk, miért.”
