A teniszszövetségek nem értenek egyet az orosz sportolók szankcionálásával
A szokásos trófeák és pénzdíjak várják a világ legjobbjait a június 27-én kezdődő wimbledoni tornán, de ebben az évben jelentős változás történik: senki nem fog ranglistapontokat szerezni, amely pedig igen értékes valuta a tenisz világában
A női és férfi profi szervezetek pénteken jelentették be, hogy osztanak pontokat a wimbledoni füves Grand Slam-tornán, mert a versenyt szervező All England Club úgy döntött, hogy az ukrajnai háború miatt kizárja az orosz és fehérorosz játékosokat.
A Női Tenisz Szövetség (WTA) és a Tenisz Professzionális Szövetség (ATP) is azt mondta, hogy így reagálnak a teniszezőkkel szembeni diszkriminációra.
Az először 1877-ben megrendezésre került nagy múltú tornát életre hívó All England Club áprilisban közölte, hogy az ukrajnai háború miatt 2022-ben sem orosz, sem fehérorosz játékosok nem indulhatnak az eseményen.
Sally Bolton vezérigazgató megvédte a klub lépését, mondván, hogy a brit kormány irányelveit követi és arra hivatkozott, hogy „a mi felelősségünk, hogy kivegyük a részünket annak korlátozásában, hogy Wimbledont az orosz rezsim az általa másoknak okozott károk igazolására használják fel”.
Ugyanez történt a futballban is, ahol az orosz férfiválogatott nem játszhat az idei világbajnokság selejtező-mérkőzésein. A műkorcsolya és az atlétika azon sportágak között van, amelyek felléptek orosz és fehérorosz sportolókkal szemben.
Teniszben ezen országok játékosai indulhatnak – többek között a francia nyílt teniszbajnokságon, a Roland Garroson, az év második Grand Slam-tornáján is, amely vasárnap kezdődik Párizsban –, de „semleges” sportolókként, akiket nemzetiségük alapján nem azonosítanak.
A legkiemelkedőbb orosz teniszező jelenleg Danyiil Medvegyev, aki tavaly szeptemberben megnyerte a US Opent, idén pedig rövid időre a világranglista első helyezettje is volt. A második legjobb férfi játékos Andrej Rubljov, aki jelenleg a hetedik helyen áll az ATP rangsorában.
Fehéroroszországból származik a WTA hetedik helyezettje, az egy éve Wimbledonban elődöntős Aryna Sabalenka és a világ korábbi első számú női teniszezője, Victoria Azarenka, aki kétszeres Australian Open-bajnok.
A WTA és az ATP elítélte Ukrajna invázióját, de kijelentette, hogy nem fair, ha az All England Club megakadályozza egyes játékosok játékát országaik kormányának lépései miatt.
„Szabályaink és megállapodásaink azért léteznek, hogy megvédjük a játékosok jogait” – mondta az ATP.
“Az ilyen jellegű egyoldalú döntések káros precedenst teremtenek a turné hátralévő részére.”
A Nemzetközi Teniszszövetség sem ad ranglistapontokat a wimbledoni junior- és kerekesszékes versenyszámokban.
A WTA és az ATP hivatalos rangsora az 1970-es évek elejére datálható és jelenleg az egyes játékosoknak az előző 52 hét legjobb eredményein alapul. A nőknél a legrangosabb 16 verseny számít, míg a férfiak esetében 19 ilyen van.
Wimbledonban és a másik három (Australian Open, Roland Garros, US Open) Grand Slam-tornán egyenként 2000 pontot adnak a női és férfi egyes bajnokoknak, többet, mint bármely más megmérettetésen.
Ez azért fontos, mert a trófeák vagy a pénzdíjak mellett a férfiaknál az ATP, illetve a nőknél a WTA rangsor mutatja a sportágon belüli erőviszonyokat, amelynek nagyon komoly anyagi vonzatai is vannak – minél feljebb tartózkodik egy sportoló a listán, annál magasabb az értéke, ami egy szponzorszerződésnél akár dollármilliókban is mérhető.
Egyelőre nem tudni, hogy Oroszországból vagy Fehéroroszországból indulhatnak-e játékosok a US Openen, az év utolsó Grand Slam-tornáján, amely augusztus 29-én kezdődik New Yorkban.
„Továbbra is figyelemmel kísérjük az eseményeket” – írta e-mailben Chris Widmaier, az Egyesült Államok Teniszszövetségének szóvivője, „és aktív párbeszédet folytatunk Ukrajnával, az orosz/fehérorosz játékosokkal, a többi Grand Slam-bajnoksággal és más érintett felekkel”.
