„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége” – Erdély fővárosában jártunk

Az Erdélyt megcélzó turizmus egyik fő célpontja az országrész legnagyobb városa, a komoly történelmi súllyal rendelkező Kolozsvár, mely a csíksomlyói pünkösdi búcsú időszakában az átutazó magyar zarándokok egyik kedvelt megállóhelye.

A mára hatalmasra duzzasztott metropolisz közel 50000 magyar lakosa és oktatási központjai lévén komoly magyar diákélettel rendelkezik, így az utcákon könnyen találkozhatunk magyar szóval.

A Fő tér Kolozsváron, Fotó: Mayer Jácint

Kolozsvár és környéke sok mindent kínál a turistáknak. Rögtön a főtéren található a Szent Mihály katolikus templom, ami egy kiemelkedő gótikus épület és egyben Erdély egyik legközismertebb kultikus helye. A templom mellett áll Mátyás király lovasszobra, amit Fadrusz János szobrászművész készített, és melynek bemutatása a párizsi világkiállításon történt 1900-ban. A háromszög alakú szoborcsoport abban a pillanatban ábrázolja Mátyást, amikor a király egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. A diadalt az uralkodó büszke tartása és nézése, a keresztbe tett kard, valamint az oldalt álló hadvezérek győzelmi kiáltása hangsúlyozza.

Kolozsmonostor, Fotó: Mayer Jácint

A város leghíresebb templomai között szükséges megemlíteni még a reformátusok Farkas utcai büszkeségét, a város szélén található erődített Kolozsmonostort, valamint Erdély első barokk templomát, a piaristákét.

A város a 11. században jött létre, de azelőtt is folyamatosan lakott volt. Első írásos említése Castrum Clus formában ismert, majd kicsit később, 1257-ben megjelenik a ma is használt Kulusuar névalak is. A szabad királyi város rangra emelkedéssel, Luxemburgi Zsigmond 1405. július 2-án kibocsátott oklevelével Kolozsvár engedélyt kapott, hogy a várost bástyákkal megerősített védőfalakkal vegyék körül, melynek maradványai ma is láthatók. A tornyokat és bástyákat az egyes céhek védték, és a karbantartásról is ők gondoskodtak.

A Szabók bástyája, Fotó: Mayer Jácint

A Kolozsvár felett uralkodó Fellegvár gyönyörű kilátást biztosít a városra. Eredetileg a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erődöt nevezték így, de ma már a magaslatot is így hívják. Az erőd 5 oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett. A csillag alakú erődítményből ma a két kapu, megújult épületek és a sáncok várják az idelátogatót.

Mátyás király szülőháza, Fotó: Mayer Jácint

Kolozsvárnak Mátyás királyt leszámítva számos híres szülöttje van. Innen származik Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc az unitárius egyház megalapítója, Bolyai János a híres matematikus, a nemeuklideszi geometria megalapítója, Reményik Sándor költő, vagy Szabó Dezső író, aki az Életeim című önéletrajzi művében részletesen lerajzolta a még magyar Kolozsvár mindennapjait.

Részlet a kolozsvári városfalból, Fotó: Mayer Jácint

Az 1585. évi nagy pestisjárvány idején Kolozsvár elhunyt lakóit már nem tudták a város falain belül eltemetni, ekkor nyitották meg a Tordai-kapu közelében a híres házsongárdi temetőt, ami talán nemcsak Erdélynek, hanem Európának is legrégebbi, ma is működő sírkertjét. Neve fogalom nemcsak Kolozsváron, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Egy város, egy országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja.

A református templom, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniBemutatjuk Erdély egyik leghíresebb kulturális örökségét, az erődtemplomokat

A trianoni békeszerződés értelmében Kolozsvárt a többi erdélyi területtel a fiatal Romániához csatolták, de 4 évig az 1940-es években ismét magyar fennhatóság alá tartozott. 1944. október 10-én látott utoljára magyar katonát Mátyás király a kolozsvári főtéren. Ma Románia második legnagyobb városa.