A NATO katonákkal és fegyverekkel szórná tele Kelet-Európát

A NATO védelmi miniszterei csütörtökön megvitatták az elrettentés megerősítésének módjait a katonai szövetség keleti határai mentén, hogy eltántorítsák Oroszországot attól, hogy további agressziót tervezzen, olvasható az AP tudósításában.

Az orosz invázió arra késztette a szövetségeseket, hogy újragondolják a stratégiákat, és megegyezzenek abban, hogy a NATO-erők nagyobb számban legyenek jelen a keleti szárnyon. A NATO azt állítja, hogy már most több mint 40.000 katonát helyezett közvetlen parancsnoksága alá, főként ezen a területen és vizsgálja, hogyan tudná tovább fokzni a megjelenést, készenlétet és képességeit.

“Ez több NATO előre telepített harci alakulatot, több légi, tengeri és kibervédelmet, valamint előre elhelyezett felszerelést és fegyverkészletet jelent” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozó után.

A védelmi miniszterek találkozójára a június 29-30-i madridi NATO-csúcsot megelőzően került sor, amelyen a következő évekre vonatkozó ütemtervet kívánják meghatározni.

Németország már bejelentette, hogy Litvániában megerősíti szerepvállalását, Franciaország pedig Romániában szeretném növelni jelenlétét, ahová az év végéig 1.000 katonát és Leclerc harckocsikat tervez telepíteni.

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere nem kívánta részletezni az amerikai haderők Európában való elhelyezésében bekövetkezett változásokat, de kijelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseket tesznek gyorsreagálású hadtestek telepítése felé, amennyiben ez szükséges. Ez egyúttal több fegyverkészletet és a magasabb szintű riasztást is jelent.

“Minden szövetségesünk tanult a múltban tapasztalt hiányosságainkból, és gondot fog fordítani annak biztosítására, hogy a megfelelő képességekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy rugalmas, felelősségteljes és harcképes haderőt tudjanak felmutatni, amikor eljön az ideje”

– mondta.

Artis Pabriks lett védelmi miniszter szerint a katonai szövetségnek nagyobb számú fegyveres erőt és harcászati anyagokat kellene a balti országokba helyeznie.

„Jobb tervezést akarunk. Székházat akarunk. Különböző típusú berendezéseket tervezünk előre pozicionálni, így ha válság jönne, nem kellene ezekre várnunk” – mondta.

Stoltenberg szerint az előre elhelyezett felszerelés kérdése kulcsfontosságú, mert a páncélozott járművek, készletek és lőszerek mozgatása sok időt vesz igénybe.

„Akkor (már meglévő telepítések esetén) természetesen sokkal könnyebb és gyorsabb az erősítés, ha szükséges” – mondta.

Stoltenberg szerint a miniszterek „jelentős előrelépést” értek el az új haderőmodellről szóló megbeszélések során, amelyek során több, magasabb készenlétű haderőt és más egyes szövetségesek védelmére rendelt erőket vonna be.

A főtitkár szerint a brüsszeli megbeszéléseken a védelmi kiadások növelésének szükségessége is szóba került, illetve Svédország és Finnország csatlakozási kérelme is terítéken van.

Stoltenberg üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy további egymilliárd dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának, és kijelentette, hogy a NATO-szövetségek „készen állnak arra, hogy továbbra is jelentős, mindeddig példátlan támogatást nyújtanak” az országnak.

A legújabb csomag az USA közlése szerint hajóellenes rakétakilövőket, tarackokat és további töltényeket tartalmaz a nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerekhez, amelyek használatára az amerikai erők ukrán csapatokat képeznek ki.

Austin méltatta Finnország és Svédország „történelmi döntését” a NATO-tagság iránti kérelemmel kapcsolatban, kifejezve reményét, hogy a megbeszélések továbbra is kedvezően haladnak.

Törökország azonban ellenzi a skandináv páros NATO-csatlakozását, és Stoltenberg keményen dolgozik, hogy megpróbálja kibillenteni a holtpontról a tárgyalásokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök nem hajlandó támogatni a kérelmet a szerinte Svédország és Finnország által a kurd fegyvereseknek nyújtott állítólagos támogatások miatt.

„Az a célom, hogy a lehető leghamarabb megoldást találjak” – mondta Stoltenberg.