Videón a legújabb kínai repülőgép-anyahajó felavatása

Kína pénteken vízre bocsátotta harmadik, egyben legfejlettebb repülőgép-hordozóját a sanghaji Jiangnan Hajógyárban. A monstrumot vadonatúj harcrendszerekkel szerelték fel, amelyek a szakértők szerint gyorsan felzárkóznak az Egyesült Államok hasonló úszó erdődeihez.

A “Fujian” névre keresztelt hajó Kína első hazai tervezésű és gyártású katapult rendszerű repülőgép-hordozója – jelentette a Xinhua állami hírügynökség.

A Center for Strategic and International Studies (CSIS) washingtoni székhelyű szervezet szerint az elektromágneses indítóállások jelentős fejlődést jelentenek a Liaoningon és a Shandongon, Kína két régebbi hordozóján használt és kevésbé fejlett „síugrórendszerhez” képest.

Az új, az amerikai repülőgép-hordozók által is használt módszerrel gyorsabban és nagyobb számú, több lőszerrel felszerelt repülőgépet indíthat el a Fujian.

A teljes terhelésnél több mint 80 ezer tonnás vízkiszorítású hajó ezen kívül számos blokkoló eszközzel van felszerelve – jelentette a Xinhua, hozzátéve, hogy a hajó az indítás után kikötési és navigációs teszteket végez majd.

Matthew Funaiole, a CSIS Kínai Projektjének főmunkatársa korábban a CNN-nek elmondta, hogy az új hajó a kínai hadsereg első modern repülőgép-hordozója lesz.

“Ez elég jelentős előrelépés” – mondta.

“Valóban elkötelezték magukat egy hordozóprogram kidolgozása mellett, és továbbra is feszegetik a képességeik határait.”

Kína tengerparti tartományairól nevezi el repülőgép-hordozóit. Liaoning északkeleten, Shandong pedig keleten található. A délkeleti Fujian a Tajvanhoz legközelebbi tartomány, amelyet egy szoros választ el a kontinenstől és amely a legkeskenyebb pontján kevesebb, mint 128 kilométer széles.

A Kínát kormányzó Kommunista Párt szuverenitást követel Tajvan önálló demokráciája felett, annak ellenére, hogy még soha nem kormányozta azt. Hszi Csin-ping kínai vezető többször is kijelentette, hogy Kína és Tajvan „újraegyesítése” elkerülhetetlen, és ezen cél elérésének érdekében nem zárja ki az erőszak alkalmazását sem.

Kína jelenleg a világ legnagyobb haditengerészetével rendelkezik. Mint minden nagyhatalom flottájának esetében, náluk is a repülőgép-hordozók A zászlóshajóik. A hatalmas vízijárművek lényegében egy mobil légibázist alkotnak, amely lehetővé teszi a repülőgépek és fegyverek gyors, eljutatását egy harci helyszínre.

Kína haditengerészetének felépítése az Egyesült Államokkal fennálló növekvő geopolitikai feszültségek közepette történik: Joe Biden amerikai elnök igyekszik megerősíteni kapcsolatait szövetségeseivel és partnereivel az ázsiai-csendes-óceáni térségben, hogy ellenpólust támasszon Peking növekvő gazdasági befolyásának és katonai erejének.

Tavaly Peking aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália megkötötte az AUKUS nevű biztonsági egyezményt, amely megállapodás értelmében a három nemzet katonai információkat és technológiát cserél egymással, hogy szorosabb ázsiai védelmi partnerséget alakítson ki. Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India között újraélesztett informális párbeszéd, a Quad haditengerészeti gyakorlatai tovább nyugtalanították Pekinget.

Kína első repülőgép-hordozója, a Liaoning egy befejezetlen szovjet kori hajó volt, amelyet Peking 1998-ban vásárolt meg Ukrajnától, és miután felújították, 2012-ben helyezték üzembe.

A kínai hadsereg az ezen a hajón szerzett technológiai tapasztalatait felhasználva megépítette első hazai gyártású hordozóját, a Shandongot, amely 2019 decemberében állt szolgálatba.

Bár Kína eredeti két repülőgép-hordozója növelte haditengerészeti erejét, képességeik még mindig messze elmaradtak az Egyesült Államoktól, ahol összesen 11 hajó van szolgálatban.

Ráadásul a Liaoning és a Shandong is elavult szovjet technológián alapult. Ezen a két hajón a „síugró” indítórendszer van rendszeresítve, ahol a repülőgépek egy egyszerűen, enyhe lejtésű rámpán szállnak fel, míg az amerikai légitársaságok fejlettebb katapultrendszert használnak repülőgépeik indításához.

A katapulttal indított repülőgépek gyorsabban, nagyobb mennyiségű üzemanyaggal és lőszerrel tudnak felszállni, így előnyben vannak a síugrással indított gépekkel szemben, amelyek felszálláskor csak saját erejükre támaszkodhatnak.

Valamennyi amerikai repülőgép-hordozó is nukleáris meghajtású, míg a Fujian feltételezések szerint hagyományos gőzhajtással működik, ami Funaiole szerint korlátozza a hatótávolságát.

“Bár ez most kevésbé befolyásolja Kínát, mivel legtöbb érdekeltsége a közeli tengereken van” – mondta.

Az indulást követően a Fujianra számos teszt vár, és teljesen fel kell szerelni, mielőtt üzembe helyeznék és hivatalosan forgalomba kerülne.