Tőkétől a pohárig teljesen vegyszermentesen? Ökologikus!

Fotó: Gyukli Pincészet

Szerző: Gyukli Krisztián/Gyukli Pincészet

Megkockáztatom, hogy sokan hallottak már a bioborokról, néhányan már kóstolták is, talán még kevesebben pedig olvastak arról, hogy mik a feltételei a biológiai élelmiszerek előállításának. Ha valakit megkérdezek, hogy szerinte miben más az ökológiai szőlészet a hagyományostól, a válasz gyors. Nem permetezik vegyszerrel a szőlőt és nem használhatnak az ökogazdák kemikáliákat a borkészítés során.

Nem rossz, ez gyakorlatilag két pont lenne, ha ez egy vizsga lenne. Két nagyon fontos pontja az ökológiai gazdálkodásnak, amely szemlélet során az élelmiszert természetesebb úton állítjuk elő. Két pont a vizsgán, a 10-ből! Mivel ez nem elég, álljon itt egy öko gyorstalpaló 5 percben.

Ha holnap valaki egy újhullámos ökogazdának kiáltja ki magát, városról vidékre költözik, felhagy a permetezéssel és nem használja a borkezelőanyagokat a pincében, akkor nagy esélye van, hogy nem lesz termése. Ha mégis, akkor az abból készült bornak vagy az analitikus vagy az érzékszervi paraméterei nem lesznek megfelelőek, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassa. Pálinkának kifőzni, mosogatót vízkőtleníteni, salátacetet készíteni természetesen minden további nélkül. Az ökológiai szőlőművelés tehát nem csak a szintetikus anyagok kizárása a termelési folyamatokból, hanem egy éles szemléletváltás is a gazda részéről. Meg kell ugyanis ismerni a szőlőnövény és az azt körülvevő flóra és fauna adottságait is.

Ez eddig a”fúú, de unalmas cikk lesz ez” kategória

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a szőlő egy lián, ami évezredekkel ezelőtt a magas fákra kúszott fel, hogy minél több fényhez jutva a gyümölcseiben lévő magot optimálisan beérlelve reprodukálni tudja önmagát. Ezt a célt a gyökérzet és a hajtáscsúcs közti folyamatos hormonokkal való kommunikálás szabályozta. A szőlő nőtt amerre tudott, vastagodott, bokrosodott, ahogy akart. Most jön a kecskés mese:

Hirtelen előtermett egy kecske, ami lerágta az alsó vesszőket és a népek rájöttek, hogy a lerágott vesszőjű szőlő fürtjei édesebbek. Így alakult ki a szőlőmetszés.

Na ezzel az infóval már tudok egy társaságban mit kezdeni…

Nem tudom igaz-e a mese, de az tény, hogy az ember elkezdte saját hasznára kultiválni a növényt. Kitapasztalta, hogy tőkénként elég a 2 négyzetméter tenyészterület, és ha megmetszi, leszedi a felesleges leveleket, leválogatja a hajtást, ritkítja a fürtöt, akkor szebb, és jobb szőlője lesz. Elvi kérdés, hogy a biológiai szemlélet rangsorában ez az irányított termelés gyengébb helyet érdemel-e a természetesség rangsorában. A kártevők kérdése tovább fokozhatja a kételyeinket. Hiszen a Föld teremtésekor nem voltak az állatok besorolva kártevő és haszonállat kategóriákba, de ha jól tudom Darwin sem sorolta be a seregélyt a negatív jelzőjű madárfajok közé. Mi gazdálkodók nevezzük el a terményeink körül élő állat és növényvilágot ezekkel szavakkal. Ha a gubacsatka a szőlőlevél nedveit szívogatja, akkor kártevő és le kell permetezni. Logikus. Ha a szőlőmoly az érő bogyókba fúrja bele magát, akkor az kártevő, le kell permetezni. Logikus. A szőlőnek kell a nitrogén, a foszfor és a kálium, ezért minden évben műtrágyázok, hogy egészséges szőlőm legyen. Logikus. A termést meg kell védenem, mert a saját létfenntartásom a tét. Logikus.

Van azonban egy másik út is. A biologikus.

Na! Erre kíváncsi leszek

Ez a nehezebbik út. Ezt az utat csak azok választják, akiknek a profitmaximalizáció csak másodlagos. Az ökogazdák a fenntartható gazdasági tevékenységet tartják szem előtt, mely során sem a természetet, sem önmagunkat nem pusztítjuk feleslegesen. Ez azt jelenti, hogy csak a legszükségesebb mértékben avatkoznak bele a természet körforgásába. Alternatív megoldásokkal kikerülik a kemikáliákat és a mesterséges borkészítési folyamatokat. Az ökológia gondolkodás során a szőlő általános kondícióját erősítik (preventív) és nem a kialakuló betegségeket kezelik utólag (kuratív).

Fotó: Gyukli Pincészet

Ok, de ez konkrétan mit jelent?

Az ökológiai szőlőművelés során a termés nagyobb biztonsággal védhető meg, ha eleve olyan szőlőfajtát telepítünk, amely a gombás betegségek ellen (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz) saját immunrendszere által tud védekezni. Ez azonban nem feltétel. A kőzetlisztet a levélre permetezve olyan poros felületet hozunk létre, amin a peronoszpóra gombafonalai nem tudnak behatolni, a nagy unatkozásban a gomba elpusztul. Ha feromoncsapdákat helyezek ki az ültetvénybe, akkor a hím szőlőmoly az illatfelhőben nem találja meg a szexuálisan kiéhezett nőstényeket, nem lesznek utódjaik, elpusztulnak. Ha madárodúkat szerelek fel a szőlőben, akkor az abba beköltöző aprótestű madarak folyamatosan ritkítják a kártevő rovarállományt. Ha a sorközöket a megfelelő növénytakaróval látom el, akkor a gyökerek behálózzák és szivacsos szerkezetűvé teszik a talajt. Ezáltal a talajban sokkal több oxigén és víz tud megkötődni. Örülnek ennek a földigiliszták, akik napi 24 órában sokkal mosolygósabban gyártják a humuszt. Egyes pillangósvirágú növények képesek a levegőből hektáronként egy évben 400 kg nitrogént megkötni. A virágzó sorközökbe visszatérnek a méhek, a pillangók, a lepkék. A katicabogarak megeszik a levéltetveket. Megfelelő talajgazdálkodás mellett ezek nem jelentenek vízkonkurenciát, extrém évjárat esetén még mindig le lehet kaszálni. A szőlősorok végére ültetett rózsa dekoratív és előrejelzi a lisztharmatot, a kőzetrakásokban a békák és a gyíkok tudnak megbújni. Ha ilyen sokszínű nyüzsgő életteret adok a szőlőnek, akkor egyetlen faj sem tud veszélyesen felszaporodni, mert a természetes körforgás egyensúlyt teremt. A gyomirtó helyett bizony alkalmazni kell a humán meghajtású nyeles talajkultiváló eszközt, vagyis a kapát.

Fotó: Gyukli Pincészet

Megéri ennyit szenvedni ezzel egyáltalán?

A bioboroknak a környezettudatos előállítás és szermaradványoktól mentes fogyaszthatósága mellett óriási előnye, a beltartalma. Mivel a biobor előállítás során a növény vegetációját nem befolyásolják szintetikus anyagok és a borkészítés során nincsenek vegyi trükkök, ezért az így előállított bor illata és íze gazdagabb, teltebb, sokszínűbb és adott esetben ásványosabb a hagyományos művelésű társaiknál. A fajtajelleg azonban minden esetben határozottabban érezhető.

Inkább utánakérdezek ismerősnél, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni

Bár nálunk még gyerekcipőben jár ez a gondolkodás, vannak már követendő példák szinte minden borvidékünkön. A Gyukli Pince honlapján gyönyörű fényképek kalauzolnak el bennünket az ökológiai művelésű szőlősorokba. Az ökológiai szőlészet nem egy divatirányzat, számos nyugat-európai országban hosszú évtizedek óta alkalmazzák sikerrel ezeket a módszereket. Az itthoni elterjedése is csak idő kérdése.