Modern igényeket kiszolgáló, újépítésű attrakció. A Bory-vár
A műemlékek helyzete nem könnyű egy évszázadokon keresztül hadműveleti területnek számító, gyengébb kondíciókkal rendelkező országban, mint Magyarország. Az elmúlt időszak azonban új lehetőségeket nyitott és szemléletváltást hozott a területnek.
A Nemzeti Kastély- és Várprogram nagy lendülettel és sebességgel látott hozzá a kastélyok és várak felújításának, melynek keretében rövid időn belül látványos eredményeket produkál a modern technológiát és stílust alkalmazó projekt. A munkák jellemzője mindenhol a kihangsúlyozott turisztikai attrakció, ami szakít a műemlékvédelem régebbi hozzáállásával és nem a történetiséget teszi meg fő motivációjának. A lényeg egyfajta újrahasznosítás, mely azt érzékelteti, hogy ezek az épületek, bár sokszáz éve megszűntek funkciójukban létezni, most is élnek és a modern jelen életterének a részei. Jogosan merül fel azonban a kérdés, hogy a túlzott jelenkori igények miért nem műemléken kívüli épületkomplexumok létesítésében gondolkodnak, és miért van szükségük közvetlenül rátelepedni a történelemre. Most bemutatjuk a Bory-várat, ami egy múlttal nem rendelkező újépítésűnek számító művár, egy saját elképzeléseket megjelenítő, szerethető, közkedvelt épület. Egy példa arra, ahol a korszerű elvárások és elképzelések nem okoznak dominanciát vagy sérülést a történetiség kárára, hanem önmagukat valósítják meg új területen.
Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök alkotása, a székesfehérvári Bory-vár, a város egyik fő idegenforgalmi nevezetessége, a turisták által jól ismert és szívesen látogatott különleges építészeti és szobrászati műalkotás.
Az építkezés jellegét a monumentalizmus határozta meg, melyet a művész felesége iránti rajongása ihletett. A komplexum egyesítette az otthon és egy alkotóház funkcióját.
Bory Jenő a vár építésébe az I. világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. A Képzőművészeti Főiskola szobrász- és a Műszaki Egyetem építésztanára 1923-tól kezdve haláláig, majdnem negyven nyáron keresztül építette a várat, folyamatosan bővítette, díszítette. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a tervezések helyett inkább a helyszínen rögtönzés volt a jellemző a munkálatok egésze alatt. Közleményeiben, előadásaiban mindenkor hangsúlyozta, hogy alkotása kizárólag a betonnak köszönheti a létét, és hiába próbálja egy középkori vár képét megidézni, az akkor újnak számító építőanyagban rejlő lehetőségek határozták meg az építkezést.
A várban több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények, a kortárs művészek (Csók István, Stróbl Alajos, Székely Bertalan), valamint felesége és a saját műalkotásai is. A külső és belső terekben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.
Érdemes elolvasniFényes magyar középkor. Királyok és szentek. Az Árpádok kora
Az épületcsoport értelmezése nem letisztult, mert nevében ugyan várat jelöl, de a katonai jelleg helyett egy túldíszített kastély várja az idelátogatót, mely modern igényeket elégít ki, modern megjelenítéssel. A mai turisztikai elvárások megtalálják benne a számításukat, hiszen a történelmi épületekkel szemben szabadabb az attrakció, a sokszínűség, a városias környezettel járó kényelem pedig további vonzóerőt jelent egy ép és szép épület számára. Ennek okán érdemes megemlíteni, hogy az alapjában vett fiatal épület ma Magyarország váraival foglalkozó fórumokon is a legnépszerűbb célok és témák között kap helyet mélyebb múlt nélkül is.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi történne, ha megszűnne a Golf-áramlat?
Bemutatta a NASA az új műholdakat, amelyekkel a gravitációs hullámok nyomába ered
A kék bálna, amelyből 26 évvel halála után is szivárog az olaj
Mely fajok lennének képesek átvészelni egy nukleáris háborút?
Elveszett, 18. századi gyarmati kolóniát fedeztek fel az Amazonas
Egy tanulmány szerint a kereket a Kárpátokban találhatták fel 6 ezer éve