Gondban lehet az Európai Bizottság elnöke a Pfizer-vezérrel váltott levelei miatt
Az EU intézményi felügyelete csütörtökön ismét elmarasztalta az Európai Bizottságot, írja a Politico. A jelentés szerint a szervezet megtagadta az olyan szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát vagy akár ezek komoly keresését, amelyeket Ursula von der Leyen elnök állítólag a Pfizer gyógyszergyár elnökével váltott.
Emily O’Reilly európai ombudsman megerősítette a hivatali visszaélésre vonatkozó korábbi megállapítást egy olyan folyamatban lévő vitában, amely arról szólt, hogy a szöveges üzenetek olyan dokumentumtípusnak számítanak-e, amelyet meg kell őrizni nyilvános nyilvántartáshoz – vagy a WhatsApp alapvetően egy kibúvót jelent-e EU átláthatósági szabályai alól.
A Bizottság megközelítése az, hogy “sajnálatos benyomást kelt egy uniós intézményről, amely nem lép fel a jelentős közérdekű ügyekben” – mondta közleményében O’Reilly, amely lezárta a kritikusok által “Delete-gate”-nek nevezett ügyben folytatott vizsgálatot.
Az ombudsman sürgette a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy komolyabb módszert a szöveges üzenetek megőrzésére, és „ébresztőnek” nevezte az ügyet.
A vita még tavaly kezdődött, amikor a New York Times újságírója, Alexander Fanta egy cikken dolgozott, mely ezekről az állítólagos levelekről szólt, melyek Von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója küldtek egymásnak. A téma természetesen a koronavírus elleni védőoltások voltak, a zsurnaliszta pedig a közérdekű információk szabadságára hivatkozva szeretett volna betekintést nyerni a tartalmukba.
A Bizottság elutasította a hozzáférési kérelmet, illetve azt válaszolta, hogy az ilyen „rövid életű, mulandó dokumentumokat nem őrzik meg”. A Bizottság ugyanakkor elismerte, hogy ezek a szövegek a tárolandó iratok meghatározása alá eshetnek.
O’Reilly hivatali visszásságra vonatkozó megállapítást tett közzé, és felszólította a Bizottságot, hogy tegyen komolyabb erőfeszítéseket a szövegek megtalálása érdekében, ugyanis azt tapasztalta, hogy ha meg is vannak valahol ezek a leiratok, a Bizottság nem igazán tett érdemi erőfeszítést azok megtalálására.
Az ombudsman végül ajánlásokat is közzétett a szövegek megőrzésére vonatkozóan, beleértve a mentésüket megkönnyítő technológiai megoldásokat is.
