Bemutatjuk a megújult hollókői várat

A magyar várak kötelező érdekességei között mindig fel kell tudni sorolni egy híres embert, aki falai között megfordult, meg kell említeni elásott kincseket, a rejtélyes titkos alagutat, a dicső múltat, és pusztulásához a magyarellenes osztrák várrobbantókat.

Hollókő vára, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A híres ember szerep itt Csák Máténak jutott, aki az Árpádok kihalása utáni zűrzavaros időkben próbálta a nógrádi térséget ellenőrzése alatt tartani. A Károly Róbert királlyal kialakult fegyveres konfliktusa végül csak a halálával ér véget, a környék utána kerül királypárti tulajdonosok kezébe. A hollókői vár egyébként nagyjából akkoriban volt képes utoljára ellenállni megvívását célzó haderőnek, ami feltehetően nem lehetett túl erős és kitartó. A falu legendája szerint Csák Máté nagyúr kincse most is a vár környékén, vagy a várforrásnál, esetleg a vár kútjában van elrejtve. A legendás vagyon mítosza legalább olyan izgalmakat okoz, mint az eddig szintén meg nem talált, de a néphagyomány szerint Szécsényig vezető alagút. Mindkettőt keresték eleget régen, megtalálásuk pedig a jövő nagy feladata. A dicső múlt a vár minden leírásában a szívesen kiemelt címszavak közé tartozik, azonban a komolyabb harcok idején, a török háborúk korszakában, Hollókőt egyik fél sem próbálta megvédeni, hanem inkább a gyors kiürítést választotta. Így jutunk el a magyar várak történetének helyben is közkedvelt utolsó kötelező pontjához, a Habsburgok várfelrobbantási programjához, melyet a valóságban lőpor és osztrákok híján más erősségekhez hasonlóan itt is az enyészet vállalt inkább magára…

Kiállítás a várban, Fotó: Mayer Jácint

A várat a 13. század második felében építtette a Kacsics-nemzetség Illés ága – Illés fia Péter vagy fiai, ezt követően 1327 és 1460 között a Szécsényi-család tulajdona. Katonai múltjában érdemes megemlíteni egy kisebb huszita fennhatóságot a 15. század közepén, majd Buda 1541-es török megszállását követően két harc nélküli elvesztését és ostrom nélküli visszafoglalását a küzdelmek 1683-as itteni befejezéséig. A kuruc-korban hadi szerepe már nincs. A vár építéstörténetének kezdeti szakaszát az ötszög alakú öregtorony jelenti, melyet a sziklatömb peremén körbefutó, lényegében szabálytalan ovális alaprajzú várfal zár körül. A 15. századra átépítések történnek az épületegyüttesen, és az alsó védelem kiépítése is megtörténik. 16. századi modern hadviseléshez szükséges védelmi elemek már nem készülnek, így a szomszédos dombról történő tüzérséggel szembeni sebezhetőség és falak között meghúzódni tudó kis létszámú katonaság miatt védhetetlennek számít az oszmánok elleni háborúkban.

A várudvar, Fotó: Mayer Jácint

A vár feltárását 1966-ban kezdték és megszakításokkal napjainkig történnek munkálatok falain. Legutóbb az öregtorony felső része nyert kiegészítést, és az alsóvár kaputornya kelt életre, mely pünkösdkor nyitotta meg ismét kapuját a látogatók előtt. A vár kiállítótermei bemutatják a régmúlt konyháját, hálóhelyiségét, fegyvereit, viseletét, fürdőházát, lakószobáját, kápolnáját, őrhelyét valamint a várudvar egyik épületében az építéstörténetről látható egy összefoglaló kisfilm.

Read alsoA túlgondolt műemlékértelmezés előfutára. Csókakő várában jártunk

Hollókő az ország legmutatósabb középkori elrendezésű várai közé tartozik, melyet a szemközti domboldalról kiváló panorámahatással lehet megcsodálni.

A hollókői templom, Fotó: Mayer Jácint

Hollókő a Cserhátban, Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugati irányban, Budapesttől 100 kilométerre északkeletre található. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetükről is híresek. A 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet, és a vidéki életforma tökéletes példája, melyet sikerült eredeti állapotban megőrizni. A mai napig élő, lakott település, melynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják. Hollókő az UNESCO világörökségét képezi.

Galéria