A Fekete-tengeren veszélyben lehetnek a fürdőzők: Romániai is hatástalanított tengeri aknát

Vasárnap este Románia fekete-tengeri partjainak közelében sodródott egy tengeri akna, amelyet ellenőrzött körülmények között felrobbantottak a román hadsereg tűzszerészei – közölte a védelmi minisztérium.

A román hatóságok szerint a vasárnapi akna március óta a második, amelyet a román hadsereg hatástalanított.

A Fekete-tengeren Bulgária, Románia, Grúzia és Törökország, valamint Ukrajna és Oroszország osztozik. Az aknák telepítése akkor kezdődött meg, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ellenséges hajókat kívánták távol tartani az ukránok, de az oroszok is telepítettek aknákat, hogy megakadályozzák az esetleges külső segítséget. Oroszország és Ukrajna egymást vádolja a detonációs eszközök telepítésével.

A kóbor aknák veszélyt jelentenek a kereskedelmi hajókra és az ellátási láncokra, pedig a Fekete-tenger kulcsfontosságú a gabona, az olaj és az olajtermékek szállítása szempontjából. Az itt áthaladó hajók biztosítási költségei az egekbe szöknek, tudván bármikor “találatot kaphat a kereskedelmi célra használt hasjók is.

Egy új romániai fekete-tengeri tengeri gázplatform, amely júniusban kezdte meg működését, biztosítás nélkül volt kénytelen útnak indulni, mivel az ukrajnai háború okozta kockázatok, köztük a közeli vizeken észlelt aknák miatt nem áll rendelkezésre.

Úszók is veszélyben

Mivel a robbanószerkezetek fürdőzők életét követelik, a szakértők egyetértenek abban, hogy minden fél arra kell törekedjen, hogy minél kevesebb akna kerüljön a továbbiakban a tengerbe, írta a The Guardian júliusban.

A brit lap beszámolt arról, hogy június 11-én egy 50 éves férfi az ukrajnai Odessza város egyik strandjáról ment a tengerbe, aki nyáron minden hétvégén megmártózott a sekély tengerben, és tengeri csigák után kutatott, ami helyi csemegének számít. Azonban ezúttal nem tért vissza, nekiütközött egy aknának, ami azonnal megölte, családtagjai pedig rémülten nézték végig a tragédiát.

Becslések szerint a Fekete-tengeren több száz akna van. Vladlen Tobak, az ukrán haditengerészet egykori búvároktatója szerint ezek az aknák ott vannak más, a második világháborúból származó fel nem robbant eszközökkel együtt, amelyeket továbbra is megtalálnak időről időre. A legrosszabb, hogy senki nem tudja, hogy a háborúzó felek hány aknát dobtak le a tengeri blokád alatt, így a terület megtisztítása is jóval tovább fog tartani.

Kijev és Moszkva egymást vádolják a Fekete-tengerre dobott aknák miatt,

Ukrajna szerint 400-600 aknát dobott Oroszország a tengeri övezetbe, míg márciusban az orosz védelmi minisztérium és az orosz állambiztonsági ügynökség, az FSZB figyelmeztetett az “Odessza partjainál úszó ukrán aknákra”, amelyek állítólag egy vihar után sodródtak. Moszkva szerint az orosz hadsereg mintegy 370 ukrán tengeri aknát térképezett fel.

Tengeri aknák telepítése

A tengeri aknákat nemzetközi megállapodások nem tiltják, ellentétben a taposóaknákkal. A nemzetközi humanitárius jog azonban előír bizonyos szabályokat. Például az államok elhelyezhetik őket a felségvizeiken, hogy megvédjék partjaikat a külső támadásoktól. A hágai egyezmény tiltja a sodródó aknák használatát a nemzetközi vizeken.

A “rögzített” tengeri aknát úgy tervezték, hogy felrobbanjon, amikor egy hajótest érintkezik velük, és acélkábelhez rögzítették, hogy a víz alatt tartsák őket. Azonban viharban könnyen elszabadulhatnak, és a tengeráramlatok hosszú távolságokra sodorhatják ezeket a robbanófejeket. Így kerülhetett Románia partjaihoz.

Ukrajna: tilos fürdőzni

Ukrajna nyilvánosan elismerte júniusban, hogy “tengeri aknákat telepített az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerinti önvédelemhez való jogunk gyakorlása során”. A kormány ezzel egyidejűleg megtiltotta a parti fürdőzést. A 35 Celsius-fokos hőmérséklet miatt azonban sokan figyelmen kívül hagyják a korlátozásokat, és vállalva a veszélyt, a tengerparton igyekeznek hűsíteni magukat. Roman Kosztenko, az ukrán különleges erők parancsnoka megerősítette a Guardiannek: “Elaknásítottuk a partot és néhány, a parthoz közelebbi területet, hogy megakadályozzuk az orosz inváziót a víz felől. Az orosz aknák kiterjedését és elhelyezését azonban nem ismerjük pontosan”.

“Nem magáról a lökéshullámról van szó” – mondta Oleg Solokha, egy volt ukrán katonai búvár.

“Amikor felrobban egy akna, még ha nem is vagy nagyon közel hozzá, akkor is elveszítheted az eszméleted vagy szédülést szenvedhetsz. Elveszíted a térbeli tájékozódásodat, és az elméd nem érti, hol van fent és hol van lent. Ez nagyon veszélyes. Könnyen megfulladhatsz emiatt.”

Az elmúlt hetekben legalább két ukrán férfi halt meg tengeri aknarobbanásokban, de most már a Fekete-tengerrel határos országok számára is komoly fenyegetést jelent.

Bolgár tisztviselők figyelmeztették a partok közelében élőket, hogy vigyázzanak az aknákra, és július elsején fel is robabntottak egy aknát a partjaik közelében.

Románia már két robbanóeszközöt is hatástalanított. Ami Törökországot illeti, úgy tűnik, legalább két akna sodródott a partok felé, ami arra késztette Ankarát, hogy nyomsát gyakoroljon az ügyben Moszkvára és Kijevre.

Aknamentesítés?

“A tengeri aknáknak különböző típusai vannak” – mondta Szolokha. “Vannak kontaktaknák és mágnesaknák, valamint ezek vibrációs érzékelőkkel ellátott módosításai. Az esetek 99%-ában egyszerűen felrobbantjuk az aknákat, mert az aknában lévő régebbi trinitrotoluol idővel instabillá válik, és magától felrobbanhat. A másik ok, amiért felrobbantjuk őket, hogy az aktivátorokat (az aknán lévő tüskéket) lehetetlen leválasztani, ha az akna túl sokáig marad a vízben”.

A változó árapály és a viharok miatt a lehorgonyzott eszközök meghibásodása megnehezíti az aknamentesítési kísérleteket. A szakértők egyetértenek abban, hogy a Fekete-tenger aknamentesítéséhez évekbe telhet, és minden ilyen kísérlet az 1980-as évek iráni-iraki háborúja óta a legátfogóbb lenne.

Az ukrán hatóságok robotok segítségével tervezik az aknamentesítést, de hónapokba telik, mire azt bevetik.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/01/video-igy-hagyta-el-az-elso-ukran-gabonaszallitmany-odesszat/” ][/hm_embed]