Egy év telt el a tálib hatalomátvétel óta – mi a helyzet most Afganisztánban?
Egy évvel ezelőtt a Nyugat által támogatott afgán kormány összeomlott, és a tálibok, 20 évvel a megbuktatásuk után ismét átvették a hatalmat Afganisztánban. Azóta a körülmények nagymértékben romlottak, pénzügyi és élelmiszerválság sújtja az országot, és ismét fellángolt a nők elleni erőszak és a terrorizmus.
„A tálibok vallási és ideológiai programjukat helyezték előtérbe a gazdasággal és az afgán nép humanitárius szükségleteivel szemben” – mondta Justine Fleischner, az Afghan Peace Watch (APW) kutatási igazgatója a The Diplomatnak.
Mint mondta, három fő, aggodalomra okot adó terület van: a gazdaság helyzete és a befogadó kormányzás hiánya; az emberi jogi visszaélések, például kollektív büntetés alkalmazása és bíróságon kívüli gyilkosságok; és a transznacionális terrorfenyegetések újbóli megjelenése.
A tálibok mindeddig figyelmen kívül hagyták a befogadó kormány megalakítására irányuló hazai és nemzetközi nyomást. A technokratákat kiszorították a tálibok a központi vezetésből. Ide tartoznak az olyan miniszteri posztok, mint a gazdaság, a pénzügy, a víz és az energia, a polgári repülés, valamint a vidék rehabilitációja és fejlesztése. E pozíciók több mint 90 százalékát pastuk töltik be, kevés teret hagyva más etnikai és vallási kisebbségeknek. Nincsenek nők a tálib kormányban, és a tálib uralom alatt hozott rendeletek megtagadják a nők oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és szabad mozgáshoz való jogát. A háborús özvegyek és az egyedülálló nők számára ez egyenértékű a halálos ítélettel.
Az emberi jogi helyzet Afganisztánban egyre problematikusabbá válik, mivel a volt afgán biztonsági erők, etnikai és vallási kisebbségek, nőjogi aktivisták és újságírók egyre gyakrabban válnak kínzások és bírósági eljáráson kívüli gyilkosságok áldozataivá, amire már eddig is számos emberi jogi csoport hívta fel a figyelmet. Az APW is vezet egy adatbázist az ilyen jellegű incidensekről.
A tálibok terrorizmusellenes programja nincs összhangban a regionális és globális prioritásokkal. Februárban az ENSZ szankciókat figyelő csoportja először említette meg al-Kaida és az Iszlám Állam Khorasan (ISIS-K vagy ISK) megnövekedett tevékenységét. Az Afganisztánból származó fegyverek elterjedése szintén nagyon valós kockázatot jelent, mivel a tálibok alacsony technikai és intézményi kapacitással rendelkeznek. A vezetőség számos regionális terrorista csoporttal tart fenn kapcsolatot, köztük a pakisztáni tálibokkal (TTP), az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalommal (IMU) és kasmíri csoportokkal. Ezeket a terrorista hálózatokat nehéz nyomon követni és megzavarni a működésüket a tálibokra való túlzott támaszkodás miatt, akik több ponton személyesen és ideológiai alapon is kötődnek ezekhez a szervezetekhez.
Ugyan a konkrét támadások száma csökkent, ám ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy korábban a tálibok voltak felelősek az Afganisztánon belüli terrorcselekmények nagy részéért, ami a hatalomra kerülésüket követően okafogyottá vált.
Érdemes elolvasniAzon versenyeztek a brit katonák, hogy ki tud több fegyvertelen afgánt kivégezni?
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű