A legmodernebb nyugati harckocsikat is megsemmisítené a Javelin
A harckocsik az első világháborúban jelentek meg először tömegesen a csatatereken. Azóta folyik szünet nélkül a páncélvédettség és páncéltörő fegyverek vérrel írt versengése. Ez a több mint száz éve tartó harc látszik véglegesen eldőlni a jelenleg legkorszerűbb páncéltörő fegyverek javára?
Az első világháborúban a lassan és nehézkesen mozgó kezdetleges harckocsik ellen páncéltörő puskákkal próbáltak védekezni a szemben álló felek. Ezek gyakorlatilag ugyanazon az elven működtek, mint a gyalogsági puskák, csak a kaliberük volt nagyobb. A korlátozott páncéltörő képesség miatt hamar elavulttá váltak, ennek ellenére még a II. világháborúban is használták ezeket, igaz ekkor már elsősorban nem a páncélosok leküzdésére.
A harckocsik fejlődésével párhuzamosan már megjelentek a kifejezetten elhárításukra tervezett lövegek és lőszerek. Ahogy a harckocsik egyre jobb és vastagabb és döntött páncélzatot kaptak, úgy követték ezt a fejlődést a lövegek és a lőszerek is. Volt azonban néhány olyan időszak, amikor egy-egy harckocsi korát meghaladva szinte legyőzhetetlennek tűnt a csatatereken. A németek által kifejlesztett (Panzerkampfwagen VI Ausf. B) köznyelv által csak Királytigris néven ismert harckocsi homlokpáncélzatát például a háború alatt egyetlen alkalommal sem sikerült átütni.
Az első kézi nem irányítható páncéltörő kumulatív töltettel rendelkező rakétákat a második világháborúban állították rendszerbe, majd az ’50-es években jelentek meg az új generációt jelentő változatok. Ezek az 1973-as arab-izraeli jom kippuri háborúban bebizonyították hatékonyságukat.
A harckocsik öntött homogén páncélzata egycsapásra elavulttá vált, már nem jelentett megfelelő védelmet a páncéltörő rakéták ellen, mivel azok akár a több száz milliméteres acélt is gond nélkül átégették.
A korszerű harckocsikon már úgynevezett szendvicspáncélzatot használnak. Ez a páncélzat már rétegelt felépítésű, acél, kerámia, műanyag rétegek, üregek, adott esetben szegényített urán váltja egymást, ezzel ellensúlyozva a kumulatív töltetek hatékonyságát. Ez azonban még mindig kevésnek bizonyult, így megjelentek a reaktív páncélzatok. Ezeknek lényege, hogy fémlapok közé kis mennyiségű robbanóanyag kerül, melyet az esetlegesen becsapódó lövedék aktivál, a robbanás részben vagy egészben semlegesíti kumulatív sugár hatását. A korszerű reaktív páncélzat többszörösére növeli a passzív páncélzat védelmi képességeit. Az orosz-ukrán háborúban bevetett harckocsik zöme már fel van szerelve reaktív páncélzattal, a jellegzetes tégla formájú töltetek könnyen felismerhetőek a laikusok számára is.
A harckocsikat kivétel nélkül úgy tervezték, hogy szemből és oldalról rendelkezzenek a legerősebb védelemmel. A fizikai korlátok nem teszik lehetővé, hogy a harckocsikat minden oldalról sok száz milliéteres páncélzat védje. Egy több száz tonnára hizlalt harcjármű a puhább talajon azonnal elakadna és mozgásképtelenné válna. Az Ukrajnának nagy számban szállított amerikai Javelin-t és hasonló elven működő angol NLAW-t úgy tervezték, hogy a harckocsik leggyengébb pontját, a torony tetejét támadják. Az infravörös célmaghatározás és kilövés után a rakéta már emberi beavatkozás nélkül teszi a dolgát. Nagyságrendileg 150 méter magasságba felemelkedve, fentről támadja áldozatát. A tornyon elhelyezett reaktív páncélzat a veszteségeket látva mit sem ér. A Jevelin és NLWA rakéták ugyanis kettős robbanófejjel vannak már ellátva, az első aktiválja a reaktív páncélzatot, a második pedig átégeti a torony felső, vékony páncélzatát, ezzel megsemmisítve célpontját.
Ezek a páncéltörő rakéták minden harckocsit, beleértve a legkorszerűbb nyugati típusokat is megsemmisítik, amennyiben találatot érnek el. Jól példázza ezt a török hadsereg által Szíria északi részén bevetett Leopárd 2A4-esek (jelenleg a Honvédség is ezt a típust használja, a legmodernebb Leopard 2A7+ harckocsik, még nem érkeztek meg), pont úgy végezték, mint az orosz-ukrán háborúban megsemmisült különböző típusú harckocsik. Hatékony védelmet az olyan aktív védelmi eszközök jelenthetnek, amelyek a rakéták infravörös célzórendszereit összezavarják, vagy képesek azokat még a becsapódás előtt semlegesíteni, így akadályozva meg a közvetlen és jó eséllyel végzetes találatot. Az oroszok elméletben rendelkeznek ilyen eszközökkel. Ezek közül jelenleg a Drozd-2 a legkorszerűbb, melynek kísérleti példányával, felszerelt T-80UM2-t, már hónapokkal kilőtték, tehát hatékonysága megkérdőjelezhető.
Izrael 2006-ban indított hadműveleteket a libanoni Hezbollah felszámolására. A síita gerillák keményen ellenálltak és megleckéztették a zsidó államot. Rövid idő alatt 22 korszerű Merkava harckocsit lőttek ki orosz típusú Kornet rakétákkal. A súlyos veszteségek után Izrael tömegesen szerelte fel harckocsijait a Trophy APS (active protection system) rendszerekkel. Ez az aktív védelmi eszköz úgy működik, hogy érzékeli a harckocsi felé közeledő páncéltörő rakétát, ekkor a rendszer egy elhárító töltetet lő ki irányába, és felrobbantja azt, mielőtt becsapódhatna.
A harctereken tehát csak azoknak a harckocsiknak lesz esélyük a túlélésre, amelyek rendelkeznek olyan aktív védelmi eszközökkel, amik képesek a páncélelhárító rakétákat még a becsapódásuk előtt valamilyen módon semlegesíteni.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/07/16/mar-ketfele-komoly-raketarendszere-van-az-ukranoknak-izzadhatnak-az-oroszok/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon