Napi 10 millió dollárnyi gázt égetnek el az oroszok, és senki sem tudja, hogy miért

Az első jelek arra, hogy valami nincs rendben, az orosz határ közelében élő finn állampolgároktól érkeztek, akik a nyár elején óriási tüzet észleltek a láthatáron.

A portovajai erőmű, ahol hónapok óta megfigyelhető a hatalmas láng, egy kompresszorállomás közelében található az Északi Áramlat 1 vezeték elején, amely tenger alatti csővezetékeken keresztül juttatja el a gázt Németországba.

A szállítást azonban július közepe óta korlátozzák: az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, míg Németország azt állítja, hogy ez pusztán politikai lépés az Oroszország ukrajnai inváziója után meghozott szankciók miatt.

Júniusban a kutatók azt észlelték, hogy jelentősen megnövekedett a létesítményből kiáramló hőmennyiség, aminek az oka vélhetően gázfáklyázás, azaz a földgáz szándékos elégetése. Bár a feldolgozóüzemekben ez gyakori eljárás – általában műszaki vagy biztonsági okokból –, az égés mértéke megzavarta a szakértőket.

“Soha nem láttam még ennyire lángoló erőművet” – mondta Dr. Jessica McCarty, aki az Ohio állambeli Miami Egyetemen a műholdadatok szakértője.

“Június környékén láttuk ezt a hatalmas csúcsot, és egyszerűen nem tűnt el. Rendellenesen magas maradt.”

A finn határ mellett lévő erőmű a Rystad Energy elemzése szerint naponta körülbelül 4,34 millió köbméter gázt éget el, aminek az értéke 10 millió dollárra tehető. Szakértők szerint ezt korábban Németországba exportálták volna.

Németország brit nagykövete azt mondta a BBC News-nak, hogy Oroszország azért semmisíti meg a gázt, mert nem tudták máshol eladni.

Miguel Berger szerint az orosz gáztól való függés csökkentésére irányuló európai erőfeszítések “erős hatással vannak az orosz gazdaságra”.

„Nincs más vevőjük, akinek eladhatnák a nyersanyagot, ezért el kell égetniük” – mondta.

Mark Davis, aki a Capterio nevű vállalat vezérigazgatója, amely egy olyan cég, amely a gázfáklyázásokkal foglalkozik, azt mondta, hogy az effajta tevékenység soha nem véletlen, hanem szándékos döntés, amelyet működési okokból hoznak.

“Az üzemeltetők gyakran haboznak bezárni a létesítményeket, mert attól tartanak, hogy műszakilag nehéz vagy költséges lehet újraindítani őket, és valószínűleg ez a helyzet itt is” – elemezte a helyzetet a szakember.

Mások úgy vélik, hogy technikai kihívások adódhatnak az Északi Áramlat 1 vezetékhez szállított nagy mennyiségű gáz kezelése során.

Lehet, hogy az orosz Gazprom energiavállalat cseppfolyósított földgázt, LNG-t akart felhasználni az új üzemben, de problémái adódtak a kezeléssel, és a legbiztonságosabb megoldás a fáklyázás.

“Ez a fajta hosszú távú fáklyázás azt jelentheti, hogy hiányzik néhány berendezés” – mondta Esa Vakkilainen, a finn LUT Egyetem energiamérnök-professzora.

“Tehát az Oroszországgal szemben fennálló kereskedelmi embargó miatt nem tudják elkészíteni az olaj- és gázfeldolgozáshoz szükséges jó minőségű szelepeket. Lehetséges tehát, hogy néhány szelep elromlott, és nem tudják kicserélni.”

A Gazprom – az orosz állami irányítású energiaóriás, amely az erőmű tulajdonosa – nem válaszolt a fáklyával kapcsolatos kérdésekre.

“Bár a fáklyázás pontos okai nem ismertek, a láng mennyisége, kibocsátása és elhelyezkedése jól láthatóan emlékeztet Oroszország dominanciájára az európai energiapiacokon” – mondta Sindre Knutsson, a Rystad Energy munkatársa.

“Nem is lehetne egyértelműbb jelzés – Oroszország akár holnap le tudná szorítani az energiaárakat. Ez olyan gáz, amelyet egyébként az Északi Áramlat 1-en vagy más alternatívákon keresztül exportáltak volna.”

Mindezeken túl az égetés környezeti hatásai meglehetősen aggasztják a klímatudósokat.

A kutatók szerint a fáklyázás sokkal jobb, mint egyszerűen kiengedni a metánt a légkörbe, amely a gáz kulcsfontosságú összetevője, és óriási mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, azonban így is rendkívül káros.

Amellett, hogy naponta körülbelül 9.000 tonna CO2 szabadul fel a fáklyázás során, az égés más jelentős problémát is okoz, ugyanis rengeteg korom kerül így a levegőbe, amely mindig keletkezik az üzemanyagok, például a földgáz nem teljes elégetése során.

“Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzem a sarkvidéki szélességi körök közelében fekszik, és a korom észak felé száll, ahol lerakódik a hóra és a jégre, ami jelentősen felgyorsítja az olvadást” – mondta Matthew Johnson professzor, a kanadai Carleton Egyetem munkatársa.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/26/hoppa-ez-az-elso-magyar-nagyvaros-amely-fuggetlenedhet-az-orosz-gaztol/” ][/hm_embed]