Újratervezik az USA-ban a fegyvereladásokat, Kína a nyomukban liheg

Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági harc minden területre kihat, így a fegyveriparra is. A verseny pedig arra készteti Washingtont, hogy újratervezze a fegyverszállítási stratégiáját, írja a WSJ.

A Pentagon széleskörű kampányt indított az amerikai fegyverek baráti országoknak történő értékesítésének felgyorsítására. Kína ezen a területen is gőzerővel megy előre, így egyre hatékonyabb kell legyen az amerikai rendszer is, illetve Ukrajnának haditechnikai eszközöket adományozó nemzetek arzenálja is megcsappant, amit szintén fel kell tölteni egy hatékony NATO érdekében.

A Pentagon a augusztusban egy magas rangú tisztviselőkből álló munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálják a katonai szövetségeseknél tapasztalható tartós hiányosságokat. A SIPRI adatbázisa szerint az USA egy évtizeden át megőrizte vezető fegyverexportőr pozícióját, amelyet most Kína próbál utolérni.

Egy magas rangú védelmi tisztviselő szerint a “Tiger Team” (“Tigris Csapat”) munkacsoport azt fogja vizsgálni, hogy a védelmi minisztérium hogyan racionalizálhatná a program egyes aspektusait, hogy gyorsan átadhassa a partnereknek és szövetségeseknek a nagyon keresett amerikai drónokat, fegyvereket, helikoptereket, tankokat és egyéb felszereléseket.

A külföldi fegyvereladási program nagy részét a Pentagon hajtja végre, és a külügyminisztérium felügyeli azt. Évi 45 milliárd dolláros fegyvereladást külpolitikai eszközként használja fel az amerikai szövetségrendszer kiterjesztésére, és a kongresszus végső soron minden külföldi katonai beszerzést jóváhagy.

A külföldi katonai eladási programot (FMS) gyakran kritizálták lassúsága miatt. A 2021-es FMS-tranzakciók értéke például 34,8 milliárd dollár volt, ami 31%-os csökkenés a 2020-as pénzügyi évhez képest, amikor a teljes érték 50,8 milliárd dollár volt. A 2021-es adatok 2016 óta a legalacsonyabb FMS-értékesítést jelentették.

Az értékesítés késhet egy-egy érzékeny technológia eladásával kapcsolatos aggályok miatt, ezért meg kell vizsgálni azt adott nemzet hadseregét, hogy megállapítsák, rendelkezik-e a gépezet működtetéséhez szükséges személyzettel és biztonsági intézkedésekkel.

Fegyverhiány az USA-ban

A lassú beszerzéssel az Egyesült Államok azt kockáztatja, hogy a fegyverek iránt érdeklődő partnerek máshol keresnek fegyvereket. A Wall Street Journal szerint egyes nemzetek megkérdőjelezhetik, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés szükséges vagy sem ezekben az esetekben.

Washingtoni tisztviselők azt állítják, hogy erősíteniük kell kapcsolataikat, hogy globálisan versenyezhessenek Kínával, amit gyakran az határoz meg, hogy ki tudja a legjobb, legfejlettebb katonai felszerelést a leggyorsabban és legalacsonyabb áron eladni.

Bár az USA világszerte fegyverzeti támogatást nyújt a partnerországoknak, amelyre a pénzeszközöket előre elkülönítik, a jelenlegi helyzet példátlan.

Az Ukrajnának történő fegyverszállításról szóló több jelentés is fegyverhiányhoz vezetett az amerikai arzenálban.

Az amerikai kongresszus májusban elfogadott egy 40 milliárd dolláros kiadási csomagot ezeknek a készleteknek feltöltésére.

A válság elmaradást okozott az európai szövetségeseknél is, akik több százmillió dollár értékben adtak Ukrajnának fegyvereket, cserébe azért a biztosítékért, hogy az Egyesült Államok segít nekik az utánpótlásban. A fegyvereladás és -szállítás felgyorsításának szükségessége így minden eddiginél hangsúlyosabbá vált.

Bár ezek rendkívüli körülmények, más problémák az amerikai rendszerben és a munkaerőpiaci kérdésekben gyökereznek. “Az USA védelmi iparát nem úgy tervezték, mint a második világháborúban. Nem csak azért gyártanak dolgokat, mert mi ezt kérjük tőlük. Szerződéssel kell rendelkezniük” – mondta egy amerikai tisztviselő.

Jó példa erre Katar, amely az Egyesült Államok szövetségese, már jó ideje várta a megegyezést, hogy kifinomult drónokat vásárolhasson. A tárgyalásokat ismerő személyek szerint Washington sem így, sem úgy nem válaszolt.

Bár Oroszország régóta riválisa a globális fegyverkereskedelemben az USA-nak, a védelmi ipara és a haditechnikai eszközökhöz chipeket gyártó vállalatok elleni szankciók, valamint az ukrajnai hadjárata miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik a fegyveres erőire. Ez azt is jelenti, hogy elsődleges versenytársá ebben az értelemben is Kína vált.

Kína gyorsan felzárkózik

A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni székhelyű agytröszt jelentése szerint Kína 2010 és 2020 között mintegy 17 milliárd dollár értékben exportált hagyományos fegyvereket, és ennek több mint 77%-a ázsiai országokba, mintegy 20%-a pedig Afrikába ment.

Kína a kifinomult fegyverek olcsóbb előállításával igyekszik ellensúlyozni Amerika versenyelőnyét a világszerte baráti nemzetek felfegyverzésére irányuló trendekben. A nemzetközi vásárlók számára az árképzés és a gyártási kapacitás a kínai fegyverek eladásának fő tényezői.

A közel-keleti országoknak történő kínai fegyvereladások például segíthetnek abban, hogy politikailag kevésbé függjenek az Egyesült Államoktól és Európától, miközben megfizethető módot biztosítanak számukra arzenáljuk bővítésére.

Idén két jelentős üzletben Kína leszállította Szerbiának a HQ-22 légvédelmi rakétarendszer exportváltozatát és Pakisztánnak a helyben gyártott Chengdu J-10C vadászgépeket.

Alacsony költségei és hatalmas ellátási láncai mellett Kína kihasználta a lehetőségeket arra is, hogy politikai kényszerei miatt betöltse az USA által hagyott vákuumot. Peking közbelépett, és gyorsan fegyveres drónokat adott el több országnak, köztük az Egyesült Arab Emírségeknek, miután az USA megtagadta a drónok exportját közeli szövetségeseknek. Különösen a kínai gyártású Wing Loong II drónokat használták a jemeni és líbiai konfliktusokban.

Törökországnak volt egy 3-4 milliárd dolláros pályázata egy Kínával közös projektre egy nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer létrehozására, mielőtt úgy döntött, hogy Sz-400-as légvédelmi rakétákat vásárol Oroszországtól, amit végül 2015-ben töröltek.

Kína szintén jelentős terjeszkedést folytat a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Kínával szemben álló országok felfegyverzése

Az USA a maga részéről a Kínával szemben álló országok felfegyverzésére összpontosít. Nemrég jelentett be egy új, 1,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot Tajvan számára, amellyel a sziget védelmi rendszerét kívánja megerősíteni a Pekinggel szembeni növekvő feszültségek közepette.

Tajvanon kívül olyan országokkal, mint Japán, Ausztrália és más indo-csendes-óceáni államokkal is különböző fázisban vannak a tárgyalások, amelyek több fegyverrendszerről szólnak.