India és az USA két frontot nyithat a kommunista Kínával szemben

Múlt héten egyszerre volt pozitív és negatív fejlemény az indiai-kínai katonai kapcsolatokban. Az indiai hadsereg és a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) csapatai közösen vonultak fel a kelet-ladakhi Gogra-Hot Springs szakaszon, ugyanakkor Japán és India ígéretet tett a védelmi kapcsolatok szorosabbra fűzésére.

Indiára mindkét tábornak szüksége van

Érdekes fejleményeket tartogathat India és Kína közötti kapcsolat. A két ázsiai nagyhatalom könnyen szövetséesei is lehetnek egymásnak, de egymás ellen is fordulhatnak. Amerikai katonai tisztviselők arról beszéltek, hogy Új-Delhi egyfajta “második frontként” használható Peking ellen a két szuperhatalom nyugati csendes-óceáni összecsapása esetén. Ezen a héten ugyanakkor a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is részt vesz, és várhatóan személyesen is egyeztetni fognak.

Kína szándékai egyértelműek, bizalmat akart kelteni az indiai vezetésben az amerikai nyomással szemben, amely a Kína- és Oroszország-ellenes csoportosulás felerősítésére irányul, írja a The EurAsian Times.

Japán is egy bizonyos frontot jelent Kína számára, és ezért is érdekes, hogy S Jaishankar indiai külügyminiszter és Rajnath Singh védelmi miniszter a “2+2 párbeszéd” formátum részeként japán kollégáikkal találkozott Tokióban. Mindkét fél egy sor megerősített biztonsági és védelmi ipari együttműködést jelentett be. Ezek közé tartozik egy régóta esedékes “közös vadászrepülőgép-gyakorlat”, a japán vezérkar és az indiai integrált védelmi vezérkar közötti megbeszélések erősítése, valamint a japán vállalatok felkérése, hogy fektessenek be India védelmi gyártási folyosóin.

De a lehetséges együttműködés egyéb területei közé tartozott a gazdasági biztonság, a technológiai partnerségek és a munkaerő-képzés is, azt az üzenetet küldve, hogy India egyetlen célja, hogy ne húzódjon be egy Kína-ellenes táborba. Jaishankar egyébként nem tett közvetlen utalást Kínára, kivéve a szokásos “a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság tiszteletben tartásának közös értékeit”, amelyek meghatározzák az indiai-japán partnerséget.

India komoly probléma is lehet Kínának

Augusztus 25-én Mike Gilday admirális, az amerikai haditengerészeti hadműveleti főnök a Heritage Foundation washingtoni előadásán azt mondta, hogy India “kétfrontos problémát” jelent Kína számára. “Most arra kényszerítik Kínát, hogy ne csak keletre, a Dél-kínai-tenger és a Tajvani-szoros felé tekintsen, hanem most már Indiára is oda kell figyelnie” – mondta Gilday.

India részről is hasonló a gondolkodás, így például Brahma Chellaney indiai stratégiai kommentátor arról értekezett egy cikkben “India érdekelt Tajvan védelmében” címmel, hogy a Himalájában folytatott indiai tevékenységek “le tudnának kötni egy teljes kínai hadszíntéri erőt, amelyet egyébként a sziget ellen lehetne alkalmazni”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/30/india-odavagott-pekingnek-kina-militarizalja-a-tajvani-szorost-es-sri-lankan-katonai-tamaszpontot-akar/” ][/hm_embed]

Két frontot is kíbír Kína?

Kína 2015 után létrehozta a hadszíntéri parancsnokságokat, egy külön erre a célra létrehozott nyugati hadszíntéri parancsnoksággal, amely a teljes délnyugati és délkeleti himalájai határával néz szembe Indiával. Ez azt jelenti, hogy dedikált légi és szárazföldi erőkkel rendelkezik, hogy egyszerre folytasson hadműveleteket Ladakhban és Arunachal Pradeshben.

Még ha Ladakhban ki is törne egy helyi csetepaté, és India új frontot nyit Arunachal Pradeshben, hogy nyomást gyakoroljon Kínára, azt akkor is különböző tábori hadseregek és légierők fogják végrehajtani.

Így Kína szinergikus erőfeszítéseket összpontosíthat egyetlen fronton, kevés koordinációs problémával a PLA és a Népi Felszabadító Hadsereg Légiereje (PLAAF) között. A légi és szárazföldi eszközök súlyos veszteségei arra fogják késztetni Indiát, hogy embereket és gépeket helyezzen át más parancsnokságoktól, például a Déli és a Délnyugati Hadseregparancsnokságtól.

Sokat elmond Peking erejéről, hogy a 2020-as járvány csúcspontján kezdeményezte Kína az Indiával való szembenállást, miközben már a Csendes-óceán nyugati részén is mozgósított. Ez tehát azt jelenti, hogy Peking képes egyszerre két fronton is képes mozgósítani egy évszázadok óta nem látott világjárvány idején, ráadásul rendelkezik a gazdasági képességekkel, hogy ezt megengedhesse magának.

Augusztus elején a Tajvani-szorosban tartott első kínai éleslövészeti gyakorlaton csak a Keleti Parancsnokság eszközei vettek részt, az Északi és a Déli Hadszíntér Parancsnokságtól csak egy repülőgép-hordozó és egy tengeralattjáró. Így a Csendes-óceán nyugati részén Kína három parancsnoksággal rendelkezik (Északi, Keleti és Déli), a Központi Parancsnokság pedig esetleg erőforrásokat csoportosít át egy komolyabb konfliktus alatt. Egy biztos, nagy gondja nem lehet a kínaiaknak, hacsak nem mindhárom konfliktus – a Koreai-félsziget, a Tajvani-szoros és a Dél-kínai-tenger – egyidejű kitörésére kerül sor.

Szövetségesei is lennének Kínának, hiszen Észak-Korea közvetlen félként harcolna az USA, Dél-Korea és esetleg Japán ellen. Oroszországot is valószínűleg bevonnák, bár önállóan, és nem egy Kínával kötött katonai szövetség részeként. Akárhogy is, ez nyomást gyakorol Japánra és az USA-ra a távoli Északkelet-Ázsiában, ahol nem Kínának kellene minden harcot megvívnia.

Philip Davidson admirális, az Indo-csendes-óceáni Parancsnokság (INDOPACOM) korábbi vezetője és Eric Smith, az amerikai tengerészgyalogság jelenlegi altábornagya elismerte, hogy az USA komoly hátrányban van Kínával szemben a Csendes-óceán nyugati részén. Kína hatalmas “hazai előnyt” élvez, és hosszú ideig képes fenntartani egy háborút, ellentétben az USA-val, amely komoly hátrányban lenne.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/23/5-terulet-ahol-rovidesen-haboruzhat-kina/” ][/hm_embed]