Forronganak a putyinisták az ukrajnai katonai kudarc után
Az elmúlt héten a kelet-ukrajnai harctér elképesztő változáson ment keresztül. Az ukrán erők gyors páncélos offenzívája átgördült az orosz védelmi vonalakon, és több mint 3000 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza. Ez több terület, mint amennyit az orosz erők április óta elfoglaltak.
Bármennyire is zseniálisan találták ki és hajtották végre az offenzívát, az oroszok hiányosságai miatt is sikeres volt. A harkivi régió nagy részén az orosz egységek rosszul voltak megszervezve és felszerelve, és sokan közülük kevés ellenállást tanúsítottak. Az ő kudarcuk és a rendezetlen visszavonulásuk kelet felé jelentősen megnehezítette Vlagyimir Putyin elnök különleges katonai műveletének célját, hogy elfoglalja az egész Luhanszki és Donyecki régiót – elemzi a CNN.
Az orosz rendszer összeomlása miatt az állami média befolyásos személyiségei között vádaskodások bontakoztak ki. A hétvégén folytatódott az orosz visszavonulás a március óta elfoglalt határ menti területekről. A határtól öt kilométerre lévő falvak már most kitűzték az ukrán zászlót. Ezek után egyetlen kérdés került előtérbe: hogyan reagál a Kreml?
Villámhadművelet
Ukrán tisztviselők táviratban jelezték, hogy közeleg egy offenzíva, de nem ott, ahol az ténylegesen történt. Rengeteg szó esett egy déli ellentámadásról, és még amerikai tisztviselők is arról beszéltek, hogy az ukrán hadműveletek célja a “csatatér kialakítása” volt Herszonban. Orosz erősítés, amely akár 10 000 fő is lehet, áramlott a térségbe hetek alatt.
Herszonban valóban volt egy ukrán támadás, de úgy tűnik, hogy annak célja az orosz erők rögzítése volt, míg az igazi erőfeszítés több száz kilométerrel északabbra történt. Ez egy olyan dezinformációs művelet volt, amelyre az oroszok is büszkék lehettek volna. Katerina Sztepanenko, a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War elemzőcsoport munkatársa szerint a megtévesztés működött.
“Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz keleti katonai körzet elemei, amelyek korábban támogatták a Szlovjanszk felé irányuló offenzív műveleteket, átcsoportosítottak a déli tengelyre” – mondta a CNN-nek. Az utánpótlásuk nyilvánvalóan nem volt alkalmas a feladatra. Egy vegyes összetételű csoport, mondta Sztepanenko, “kozák, és egyéb önkéntes egységekből, donbászi és luhanszki szeparatistákból és az orosz Rosgvardia (Nemzeti Gárda) egységéből. Ezek az erők nem voltak elegendőek egy hatalmas és összetett frontvonal védelmére”.
Az ukránok az orosz védelem leggyengébb pontját választották ki a kezdeti támadásukhoz. Egy olyan területet, amelyet a luhanszki milícia ellenőriz, az orosz Nemzeti Gárda egységei pedig hátrébb helyezkedtek el. Ezek nem voltak ellenfelei a rendkívül mozgékony páncélos támadásnak, amely gyorsan jelentéktelenné tette a tüzérséget.
Elkezdődött az ujjal mutogatás
Az orosz védelmi minisztérium szombaton igyekezett úgy beállítani Harkiv feladását, mint az erőfeszítések tervezett átirányítását a donyecki régióra. Az oroszok a héten három irányból támadhatták az ukrán védelmet Donyeckben: északról, keletről és délről. Az északi tengely mostanra megszűnt. A Szlovjanszkban és környékén lévő ipari övezetre leselkedő veszély sokkal kisebb lett, ahogy az ukrán védelem bekerítésének esélye is. Egyszerűen fogalmazva, a kelet-ukrajnai csatatér napok alatt átrajzolódott.
A helyzet legbefolyásosabb – és talán legmeglepőbb – kritikusa Ramzan Kadirov csecsen vezető volt, aki több ezer harcost biztosított az offenzívához. Egy vasárnapi Telegram-bejegyzésben közölte, hogy kapcsolatba fog lépni a védelmi minisztérium magas rangú tisztviselőivel, hogy kifejtse véleményét.
“Egyértelmű, hogy hibákat követtek el. Azt hiszem, le fognak vonni néhány következtetést.”
Kadirov a parancsnokok közötti zavarra utalva azt mondta, hogy “ha az orosz vezérkar nem akart volna távozni, akkor a csapatok nem vonulnának vissza”. De az orosz katonák “nem rendelkeztek megfelelő katonai kiképzéssel”, és ez vezetett a visszavonuláshoz. Néhány befolyásos oroszországi médiaszemélyiség még ennél is nyersebben fogalmazott. Zajar Prilepin, aki korábban az Állami Duma tagja volt, egy olyan kommentárt tett közzé, amely a Harkivban történteket “katasztrófának” és a hírszerzés teljes kudarcának minősítette. “Most láthatjuk a felelőtlenség eredményét” – olvasható a bejegyzésben, ami így zárul: “A különleges katonai műveletnek már régen vége. Háború folyik”.
Egy másik Putyin-párti blogger hasonlóan lesújtó beszámolót tett közzé, amely lényegében azzal vádolta az orosz hatóságokat, hogy cserbenhagyták a csapatokat.
“A katonák gyalogosan, egy géppuskával és egy hátizsákkal voltak ellátva. A parancsnokság által magukra hagyva, az utat nem ismerve, találomra gyalogoltak.”
Putyin következő lépése
Oroszország prominens médiaszemélyiségei megpróbálják az e heti szerencsétlenséget tervezett akciónak beállítani. Vlagyimir Szolovjev televíziós műsorvezető egy Telegram-kommentárt tett közzé, amely azt állította, hogy “az ellenség, aki beveszi a könnyű előrenyomulást a front egy adott szektorában, csapdába hajt”.
Ez felveti a kérdést, hogy a Kreml hogyan folytatja a háborút, miután az egész kampány legrosszabb hetét élte át. Úgy tűnik, hogy kevés a jó minőségű egység. Néhány meglévő taktikai csoportot újjászerveztek. Oroszország-szerte önkéntes zászlóaljakat állítottak fel, hogy megalakítsák a Harmadik Hadtestet. Amerikai tisztviselők szerint az oroszok fogytán vannak a lőszerekből, és még Észak-Koreához is utánpótlásért fordulnak.
